Patapoklosi

Patapoklosi

Pata tájháza
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Kistérség 2012-ig	Szigetvári
Jogállás	község
Polgármester	Peti Géza István^[1]
Irányítószám	7922
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	346 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-
Népsűrűség	27,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Patapoklosi Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 46,07356°, k. h. 17,75326°46.07356, 17.75326
Patapoklosi Pozíció Baranya megye térképén
é. sz. 46,07356°, k. h. 17,75326°46.07356, 17.75326

Patapoklosi község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A Zselicség lábánál, Szigetvár északkeleti szomszédjában fekvő zsáktelepülés.

Története [szerkesztés]

Patapoklosi 1950. szeptember 6-án^[3] jött létre az egykori mezőváros Pata és a Keleti-Gyöngyös túlpartján fekvő Poklosi egyesítésével.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó elődtelepüléseit a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

A török időkben mindkét település-, a mellettük fekvő Hosszúfalu-val együtt elnéptelenedett a környéken folyó harcok miatt.

A faluba később magyar lakossággal települt újra. A 17. századtól folyamatosan lakták.

1836-ban a községet nagy kolera járvány sújtotta, mely a lakosság közt nagy pusztítást végzett.

A 20. század elején Pata és Poklosi is Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint 402 lakosa volt, míg a 2008 január 1-jei adatok szerint 359 fő élt a településen.

Pata [szerkesztés]

Pata nevét 1283-ban említették először az oklevelek Pathaa néven. Neve valószínűleg személynév eredetű.

1316-ban már plebánia-temploma is volt. Neve 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is előfordult.

1360 körül a Patai Porcz család virtoka volt, majd 1390-ben Kaplaiak tartottak hozzá jogot.

1391-ben Alsáni Jánosé volt. Negyven évvel később; 1431-ben pedig Feledi János és Serkei Lorántfi György pörösködtek miatta.

1438-ban Marczali Miklós fiai, Imre és János, nyerték adományként.

1448-ban már városi kiváltságokkal is birt és vámhely is volt.

1453-ban a Marczaliak a Rozgonyiaknak zálogosították el, tartozékaival együtt, 2000 forintért.

1455-ben pedig Marczali János a helység egy részét a toldii pálosoknak hagyományozta.

1464-ben a Rozgonyi család perel e helység miatt Garai Jóbbal, aki jogtalanul iktattatta magát a város birtokába.

1455-ben az oklevelek Szent András apostol tiszteletére szentelt templomát is.

Az 1536 évi adólajstrom Pekry Lajos birtokaként említette.

1598-1599-ben Székely Mihályé, 1660-tól a Kubinyi családé volt.

1794-ben épült fel református temploma.

1836-ban nagy kolera járvány pusztított a településen, ekkor a lakosságnak több mint fele halt el.

1910-ben 405 lakosából 397 magyar volt, ebből 141 római katolikus, 263 református volt.

A határban feküdt Hosszúfalu, mely 1566-ban, Szigetvár ostroma alkalmával, pusztult el.

Nevét feltehetően ragadós, fekete földjéről kapta. Más vélemény szerint viszont a honfoglaláskor visszatérő magyar seregekben sok volt a leprás (bélpoklos), és ide Poklosi területére gyüjtötték össze és itt ápolták őket a szerzetes barátok, innen kapta nevét.

Története

Poklosi nevét csak jóval később, 1431-ben említette először oklevél, mint Pata város tartozékát, ekkor Feledi János és Serkei Lorántfi György pereskedtek miatta.

1453-ban a Marczaliak elzálogosították a Rozgonyiaknak.

1455-ben Marczali János a toldii pálosoknak hagyományozta.

1470-ben Baranya vármegyéhez tartozott.

Az 1536-os adólajstromban a patai uradalom tartozékaiként szerepelt, majd 1571-ben, a török kincstári adólajstromban Poklostő néven fordult elő, 15 házzal.

Az 1660 évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint Kubinyi László, 1692-ben pedig Kun Péter, 1701-1703 táján pedig ismét a Kubinyi család birtoka volt.

1715-ben csak 8 háztartást találtak benne s ekkor Akay István volt a földesura. 1726-ban a Szalay családé, 1733-ban pedig ismét a Kubinyiaké volt.

1910-ben 408 magyar lakosa volt, melyből 49 római katolikus, 351 református volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

Pata műemlék jellegű református temploma - 1794-ben épült barokk stílusban. Különleges szépségű a templom festett, kazettás mennyezete.
Patapoklosi a „szobrok falva”. A kicsi településen hét szobor áll: Árpád nagyfejedelem, Zrínyi Miklós, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, a falu első református lelkésze: Szegedi Kiss István és a poklosi falurészen a bélpoklos (leprás) vitézt ápoló szerzetes is szobrot kapott.