Patapoklosi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Patapoklosi
Pata tájháza
Pata tájháza
Patapoklosi címere
Patapoklosi címere
Patapoklosi zászlaja
Patapoklosi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Károlyiné Vári Szilvia (független)[1]
Irányítószám 7922
Körzethívószám 73
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség277 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 25″, k. h. 17° 45′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 25″, k. h. 17° 45′ 12″
Patapoklosi (Baranya vármegye)
Patapoklosi
Patapoklosi
Pozíció Baranya vármegye térképén
Patapoklosi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Patapoklosi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Patapoklosi község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Zselic lábánál, Szigetvár északnyugati szomszédjában fekszik. Közigazgatási területének keleti részén áthalad ugyan a Szigetvár-Kadarkút közti 6607-es út is, de lakott területei vonatkozásában zsáktelepülésnek tekinthető: Pata és Poklosi községrésze is csak az előbbi útból nyugat felé kiágazó. 1,6 kilométer hosszú 66 124-es úton érhető el.

Története[szerkesztés]

Patapoklosi 1950. szeptember 6-án[3] jött létre az egykori mezőváros Pata és a Keleti-Gyöngyös túlpartján fekvő Poklosi egyesítésével.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó elődtelepüléseit a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták. A török időkben mindkét település, a mellettük fekvő Hosszúfaluval együtt elnéptelenedett a környéken folyó harcok miatt. A falu később magyar lakossággal települt újra. A 17. századtól folyamatosan lakták. 1836-ban a községet nagy kolerajárvány sújtotta, mely a lakosság közt nagy pusztítást végzett.

A 20. század elején Pata és Poklosi is Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint 402 lakosa volt, míg a 2008 január 1-jei adatok szerint 359 fő élt a településen.

Pata[szerkesztés]

Pata nevét 1283-ban említették először az oklevelek Pathaa alakban írva. Neve valószínűleg személynév eredetű. 1316-ban már plébániatemploma is volt. Neve 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is előfordult. 1360 körül a Patai Porcz család virtoka volt, majd 1390-ben Kaplaiak tartottak hozzá jogot. 1391-ben Alsáni Jánosé volt. Negyven évvel később; 1431-ben pedig Feledi János és Serkei Lorántfi György pörösködtek miatta. 1438-ban Marczali Miklós fiai, Imre és János, nyerték adományként. 1448-ban már városi kiváltságokkal is bírt és vámhely is volt. 1453-ban a Marczaliak a Rozgonyiaknak zálogosították el, tartozékaival együtt, 2000 forintért, 1455-ben pedig Marczali János a helység egy részét a toldi pálosoknak hagyományozta. 1464-ben a Rozgonyi család perel e helység miatt Garai Jóbbal, aki jogtalanul iktattatta magát a város birtokába. 1455-ben az oklevelek Szent András apostol tiszteletére szentelt templomát is. Az 1536 évi adólajstrom Pekry Lajos birtokaként említette. 1598-1599-ben Székely Mihályé, 1660-tól a Kubinyi családé volt. 1794-ben épült fel református temploma. 1836-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen, ekkor a lakosságnak több mint fele halt el.

1910-ben 405 lakosából 397 magyar volt, ebből 141 római katolikus, 263 református volt.

A határban feküdt Hosszúfalu, mely 1566-ban, Szigetvár várának ostroma alkalmával, pusztult el.

Poklosi[szerkesztés]

Nevét feltehetően ragadós, fekete földjéről kapta. Más vélemény szerint viszont a keresztes háborúkból visszatérő csapatokban sok volt a leprás (bélpoklos), és ide, Poklosi területére gyűjtötték össze és itt ápolták őket a szerzetes barátok, innen kapta nevét.

Poklosi nevét csak jóval később, 1431-ben említette először oklevél, mint Pata város tartozékát, ekkor Feledi János és Serkei Lorántfi György pereskedtek miatta. 1453-ban a Marczaliak elzálogosították a Rozgonyiaknak. 1455-ben Marczali János a toldi pálosoknak hagyományozta. 1470-ben Baranya vármegyéhez tartozott. Az 1536-os adólajstromban a patai uradalom tartozékaiként szerepelt, majd 1571-ben, a török kincstári adólajstromban Poklostő néven fordult elő, 15 házzal. Az 1660 évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint Kubinyi László, 1692-ben pedig Kun Péter, 1701-1703 táján pedig ismét a Kubinyi család birtoka volt. 1715-ben csak 8 háztartást találtak benne s ekkor Akay István volt a földesura. 1726-ban a Szalay családé, 1733-ban pedig ismét a Kubinyiaké volt.

1910-ben 408 magyar lakosa volt, melyből 49 római katolikus, 351 református volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Paizs József (Agrárszövetség)[4]
  • 1994–1998: Paizs József Gábor (MSZP-Agrárszövetség-Baranyáért)[5]
  • 1998–2002: Paizs József (MSZP-Agrárszövetség)[6]
  • 2002–2006: Peti Géza (független)[7]
  • 2006–2010: Peti Géza István (független)[8]
  • 2010–2014: Peti Géza István (független)[9]
  • 2014–2019: Károlyiné Vári Szilvia (független)[10]
  • 2019-től: Károlyiné Vári Szilvia (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
345
356
359
319
287
276
277
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 47,9%-a magyarnak, 8,6% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (51,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,1%, református 9,4%, felekezeten kívüli 12,7% (50,1% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Patapoklosi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Somogyapáti Általános Művelődési Központ honlapja: Patapoklosi. [2008. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 13.)
  4. Patapoklosi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Patapoklosi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  6. Patapoklosi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. Patapoklosi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. Patapoklosi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  9. Patapoklosi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  10. Patapoklosi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  11. Patapoklosi Helységnévtár
  12. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2016. január 21.)

Források[szerkesztés]

  • Dunántúli napló

Testvértelepülések[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]