Szágy

Szágy címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Baranya

Kistérség 2012-ig

Sásdi

Jogállás

község

Polgármester

Zima István (FIDESZ-KDNP)^[1]

Jegyző

Ranyhóczkiné Ács Andrea körjegyző

Irányítószám

7383

Körzethívószám

72

Népesség

Teljes népesség

140 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

14,89 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

9,40 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Szágy

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,22255°, k. h. 17,94688°

Szágy

Pozíció Baranya megye térképén

é. sz. 46,22255°, k. h. 17,94688°

Szágy község Baranya megyében, a Sásdi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A falu a Zselic baranyai részén, észak–déli fekvésű völgyben helyezkedik el.

A település megközelíthető Kaposvár vagy Pécs felől a 66-os számú útról a Tormáson át Szágyra vezető bekötőúton.

Története [szerkesztés]

Írásos emlékben először 1554-ből szerepelt Aszágy formában, 1799-ből már a Szagy ismert. Az aszú és az ág szavak összetételéből alakult ki a falumegnevezés. Az előtag értelme száraz, míg az utótagé folyóág. A régészek a Szent István-forrásnál római leletekről, így sírkövekről is tudnak. Az említett vízadóhoz egykor kimentek az ifjú házasok és sikeres gyermekáldásért könyörögtek e helyen, ahol a néphit szerint Szent István király is megfordult.
Árpád-kori és Anjou-kori falunyomokról a most élő idős őslakók nem tudnak, de a dűlőnevek közül a következők eltűnt faluhelyet sejtetnek: Kis- és Nagy Tótváros (ide a török után szlovén telepesek érkeztek, akik a szomszédos Tarrósra is eljutottak). A tarrósi határrésznevek között nem egy ugyanis szláv eredetű. További határjelölések, amelyek a középkort idézhetik: Dala-part, Burgyán, Komló, Kovácspuszta, Puszta Szabás. A mai templomot Kis előtaggal is mondták, ami feltételezi a Nagy jelöléspárt. Ez utóbbi tán a középkori kőegyház lehet, bár helyét senki sem tudja. Az viszont köztudott, hogy a mai imahelytől alagút indult.

A helység a török hódoltság idején puszta lett, de lakatlan a 18. század első felében is. A végtelen erdőkkel borított vidékre a 18. század végén települt német eredetű lakosság. A falu birtokosa egy ideig a Petrovszky család volt, majd Majláth György nyerte el adományként. Az első telepesek 1770-ben Lotaringiából érkeztek. A török kiűzése után dolgoztak itt kalamász (kocsikenőcs) készítők, valamint üvegfúvók is a Besenci-tanya dűlőben. Portékáikat elsősorban a mozsgói Biedermann báródinasztia tagjai vásárolták meg.
A magyar népesség aránya csak az első világháború után nőtt meg.

Nevezetességei [szerkesztés]

A településen nagy sókoncentrációjú nátrium-kloridos és hidrogén-karbonátos hévizet tártak fel, mely szulfid-ion tartalma miatt a kénes, bromid-ion tartalma miatt a brómos gyógyvizek csoportjába sorolható.

Források [szerkesztés]

↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)