Nagyhajmás
| Nagyhajmás | |||
 |
|||
| Evangélikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Sásdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár Norbert András[1] | ||
| Irányítószám | 7343 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 349 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 19,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagyhajmás
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nagyhajmás
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,37288°, k. h. 18,28883° | |||
| Nagyhajmás weboldala | |||
Nagyhajmás (németül Heimasch, horvátul Hajmaš[3]) község Baranya megyében, a Sásdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Komlótól északra, Mekényes és Mágocs közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Első adat szerint első királyunk idején a Szente-Magócs nemzetség tulajdona. A települést először Hagmas néven Károly Róbert uralkodása alatt keletkezett oklevél említi.
A középkorban még Tolna megyéhez tartozott a település, tulajdonosai részben az Anyavári birtokosok voltak, részben a görgyéni kolostor. Az akkori falu magyar lakossága a török hódoltság ideje alatt teljesen kicserélődött. A 17. század végén lakói rácok voltak- az 1695-ös országos összeírás Ráchajmás néven vették számba, amelynek földesura Karanchich N., török földesura Koczi Zada Achmed. 1720 körül jelent meg újra a faluban a magyar lakosság, hivatalosan ettől az időtől tartozik Baranyához. A település ekkor a pécsi pálosok tulajdonában volt. 1720-as években a faluba római katolikus horvát [4][5][6][7] családok költöztek a településre.
Bizonyíthatóan az 1730-as években jelennek meg itt a német telepesek. 1862-ben 1039 lakosából 363 volt német ajkú, egy 1880-as tanulmány viszont már 808 német, 160 szerb és 80 magyar lakost említ. 1933-ban 1300 lakosa volt a településen vendéglő, bolt és számos iparos működött. A háború, a kitelepítések alaposan csökkentették a lakosságot az időközbeni visszatelepítés ellenére. A körzetesítés is hátrányosan érintette. A község elnevezése a lakosság szerint a hagyma szóval van kapcsolatba, ugyanis egykoron sok vadhagyma nőtt a környékén.
2001-ben lakosságának 3,7%-a német, 3,9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Az evangélikus templomot 1928-ban építették. A környéken ez az egyetlen olyan templom, melynek oltárképén Jézus feltámadása látható. A szép, egyszerű belsővel rendelkező templom éke, a még ma is jól működő Angster orgona.
- A katolikus templom mostani sekrestyéje a XII. században épült, amikor temetőkápolna lehetett. Majd 1836-ban Nepomuki Szent János tiszteletére építették hozzá a templomot, így nyerte el mai formáját. A templom oltárképe az utolsó Dorfmeister-kép, melyet a művész már nem is fejezhetett be.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nagyhajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Croatian Scientific Bibliography Sanja Vulić: Govor Hrvata u Mađarskoj koji su podrijetlom iz ogulinskoga kraja ( Local idioms of Croats in Hungary whose origin is from around Ogulin )
- ↑ Modruš 1/2004. Modruški govor u okviru govora s čakavskom osnovicom u kontinentalnoj Hrvatskoj, str. 20
- ↑ Hrvatski glasnik 22/2007. Sanja Vulić: Jezik i književnost Hrvata u Mađarskoj, str. 8
- ↑ Ankica Čilaš Šimpraga: Najistočniji čakavski govor - Hajmaš (Nagyhajmás) u:
Mijo Lončarić: Kajkaviana & Alia: ogledi o kajkavskom i drugim hrvatskim govorima, suautori: (ur.: Josip Lisac) ISBN 953-155-086-7
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
||||||||||
