Alsómocsolád

Alsómocsolád
Alsómocsolád címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Kistérség 2012-ig	Sásdi
Jogállás	község
Polgármester	Dicső László
Irányítószám	7345
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	356 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	27,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,00 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsómocsolád Pozíció Magyarország térképén
Alsómocsolád Pozíció Baranya megye térképén
é. sz. 46,31325°, k. h. 18,24419°46.31325, 18.24419
Alsómocsolád weboldala

Alsómocsolád (németül Metschelad, horvátul Močilag^f ) község Baranya megyében, a Sásdi kistérségben.

Fekvése

A község Baranya és Tolna megye határán fekszik, a Mecsek északi lankáin.

A település a megyeszékhelytől, azaz Pécstől kb. 25 km-re északra található. Keleten erdős dombok határolják a falut, nyugaton pedig messze nyúló síkság. A község fekvése vízrajzi szempontból igen kedvező, éghajlati szempontból mérsékelten meleg vidék, ahol az óceáni hatások vannak túlsúlyban. A nyár hűvös, a tél enyhe, a csapadék mérsékelten kevés. A körzet éghajlati viszonyai a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak. A tengerszint feletti magassága 200–220 m között változik.

A falu csendes kis község annak előnyeivel és hátrányaival. Közlekedési viszonyai jónak mondhatóak. Lényegében három megyeszékhely: Pécs, Kaposvár, és Szekszárd egyenlő távolságra, 55–60 km-re van tőle, személygépkocsival három kisebb város Komló, Dombóvár és Bonyhád 30 perc alatt közelíthető meg Alsómocsoládról. Egy híres gyógyfürdő, Gunaras 20 km-re van innen. A községnek átmenő forgalma nincs, az ide vezető bekötőút véget ér.

A községtől 2–3 km-re halad el az 1872-ben épített Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal, melynek itt állomása is van.

Halastó

Alsómocsolád

Nevének eredete

A település neve mocsár, lángocska, kenderáztató jelentésű szláv, horvát eredetű szóból keletkezett, és valószínűleg arra utal, hogy a falut mocsaras, lápos talaj határolja.

Története

Alsómocsoládon találtak már bronzkori és római kori régészeti leleteket is. A római kori lelet az 1296 darabból álló ezüstérem kincs.

Az első írásos emlék Mocsoládról egy 1294-ben kelt oklevélben található- Mocholai változatban. Ekkor a település még a veszprémi apátsághoz tartozott.

Elmondható a régészeti leletek és a helységnév tükrében, hogy a település helye évszázadokon át folytonos maradt a Baranyai Hegyháton.

12-16. század

I. István király vallási törekvéseinek hatására az 1200-as évek elején épült a Mágocsi Templom (Közvetlenül szomszédos település, így Alsómocsoládon az 1800-as évek közepéig nem épült templom) melynek hatására elkezdődött a megtelepülés a jelenlegi faluhelyen.

A 12. században a mágocsi bencés apátság tulajdonában volt, földbirtok, majd II. Ulászló 1510-ben Bodó Ferenc földbirtokosnak adományozott 25 falut, Tolna, Somogy és Baranya megyék határán, köztük Alsómocsoládot is.

A török időkben teljesen feldúlták és kifosztották, ám az elmenekült lakói lassan visszatértek és kissé távolabb- a jelenlegi alsómocsoládi falu helyén-új falut építettek.

17-19. század

A 17. század végén a szerbek lakták. Lakói között az évszádok során megtalálhatok voltak a magyarok mellett vallonok, szlávok, németek, olaszok is. Az újkori történet legmeghatározóbb népcsoportjai a magyarok és a németek.

Nagy mérföldkő a falu életében az 1872-ben kiépülő Dombóvár-Bátaszék-Baja-Csikéria irányú vasútvonal. Az ezen az építkezésen dolgozó olasz munkások nem tudni szándékosan, vagy véletlenül felgyújtották a falu házait, ám azokat az itt élők élni akarásának bizonyítékaként újjá építették.

A falu életét történelme során a Perczel és Sztankovánszky földbirtokos családok jelentősen befolyásolták. A Perczel családnak köszönhető az 1836-ban épült templom, mely ma műemlék jellegű.

A templomot tízévnyi építést követően 1836-ban szentelték fel Szent András apostol tiszteletére. Az építés költségeinek nagy részét Perczel András és Perczel Ferenc biztosították.

20. század

A falu elején található az ujjá épített Sztankovánszky-kastély, mely arborétum jellegű zöld övezetben, hatalmas park közepén helyezkedik el. Sztankovánszky Pál 1920 körül építtette.

1930-ban 746 lakos magyar és 68 német nemzetiségűnek vallotta magát.

A falu újkori történelmének legmeghatározóbb etnikai csoportjai a magyarok és a németek. 1947-ben megkezdődött a német lakosság kitelepítése. Földjeiket és javaikat elvették.

1970-ben 570 magyar és 43 német nemzetiségű élt a faluban. Sajnos, a népesség száma 1960-as évektől folyamatosan csökken, sokan elvándoroltak nagyobb városokba a fiatalok közül, a falu elöregedésével az élők sorából is sokan eltávoztak, kevesen születtek, így aztán jelenleg 334-en élnek itt. Túlnyomó többségük római katolikus vallású, a községben vallási vagy etnikai feszültség nem jelentkezik.

Mint mindenütt az országban, természetesen Alsómocsoládon is végbement az erőszakos szövetkezetesítés. A szövetkezet mellett a falunak volt óvodája és iskolája is, és a felnövekvő ifjúság 90%-a folytathatta tanulmányait felsőbb oktatási intézményekben. Sajnos nem volt munkahely és megfelelő élettér a számukra itt Alsómocsoládon, így többségük a környékbeli nagyobb településre és a fővárosba költözött. Az iskolát 1979-ben a centralizáció miatt bezárták, majd ezt követte 1984-ben a könyvtár bezárása, így a Kultúrközpont szerepe is csökkent, melyen alapvetően az 1997-ben megalapított Teleház változtatott.

Községünk nem túl jó mezőgazdasági adottságai ellenére jelentős növénytermesztési kultúrával, fejlett állattenyésztési hagyományokkal rendelkezik.

A terület vízrajzi szempontból rendkívül sűrű: sok kisebb vízfolyás mellett, a falu területén négy mesterséges halastó található, mintegy 70 ha kiterjedéssel a bikali tórendszer részeként.

Mérsékelten meleg vidék, ahol az óceáni hatások vannak túlsúlyban. A nyár meleg a tél enyhe, a csapadék mérsékelten kevés a legutóbbi évek kivételével. A tengerszint feletti magasság 200-220 méterrel jellemezhető a környéken.

A községben 154 lakóház van, mindegyik családi ház, 105 család lakja, néhány ingatlan külföldi tulajdonban van, néhány üresen áll. A lakások 99%-ában van vezetékes ivóvíz, 100%-ban villany, 75%-ban vezetékes gáz. 50%-ban kábel televízió, 60%-ban telefon, 80 százalékban szennyvíz elvezetés.

A falunak saját óvodája, iskolája nincs, a gyerekek a szomszédos községbe, Mágocsra járnak. Orvosi rendelő van ugyan, de a körzet központja ugyancsak a szomszéd község Mágocs, ott működik a fogorvosi rendelő, a labor, a gyermekorvosi ellátás, fizikoterápia, gyógyszertár is. A háziorvos hetente egyszer rendel a faluban, a gyógyszereket 1995-től a falugondnoki szolgálat hozza el és a házi-gondozó viszi betegeinkhez. Jelentős szerepük van a könnyen elérhető nagy munkáltatóknak, akik képesek a munkaerő kínálat jelentős részét foglalkoztatni: Pick Szeged Zrt. Alsómocsoládi Gyáregysége, Baranya Tégla, Brannau 2002. Kft. 1998 decemberétől az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő Mocsolád Községfejlesztő és Szolgáltató Közhasznú Társaság működtetésével arra törekszünk, hogy munkalehetőséget biztosítsunk a munka nélkül levők számára.

Alsómocsoládon 1997. június 5. óta Teleház működik. Jellemző a településre a magas fokú lakossági aktivitás a közügyekben, és a csökkenő lakosságszám ellenére fejlődőképes település, melyet többek között a most átadásra kerülő „Őszi Fény” Idősek Otthona, a Szennyvíztisztító Telep, a Konferencia Központ és a megújult Faluközpont is bizonyít.

Nevezetességei

• Szent András templom

1826 és 1836 között a Perczel-Sztankovánszky család építtette. A ma emlékmű jellegű, nagy és szép freskókkal díszített épületet Szent András apostol tiszteletére szentelték fel, majd 1977-ben külsőleg felújították, belsejét pedig 1993-ban restaurálták.

• Sztankovánszky-kastély

Ma vendégház.

• Kastélykert, szoborpark
• Millecentenáriumi emlékpark

1996-ban hozták létre.

Források

• ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 12.)

További információk

• Légi fotók Alsómocsoládról