Lovászhetény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lovászhetény
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Pécsváradi
Jogállás község
Polgármester Winkler Roland[1]
Irányítószám 7720
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 302 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 31,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lovászhetény  (Magyarország)
Lovászhetény
Lovászhetény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 09′ 26″, k. h. 18° 28′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 26″, k. h. 18° 28′ 24″
Lovászhetény  (Baranya megye)
Lovászhetény
Lovászhetény
Pozíció Baranya megye térképén

Lovászhetény (németül Laßhetting, horvátul Jetinj[3]) község Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécsváradtól 4 km-re keletre, míg Pécstől 21 km-re északkeletre található a Geresdi-dombságon belül.

A falu közepén egy mély árok húzódik, amely Pécsvárad irányában elsekélyesedik, a helybeliek ezt csak "gödör"-nek nevezik. Az idősebbek emlékezete szerin a Gödörben lévő kutak a legnagyobb szárazságban is bővizűek voltak. Csakúgy, mint az itt található két forrás, melyek közül az egyiket befalazták.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község neve először a pécsváradi apátság 1015-ben keletkezett alapító levelében szerepel, majd 1292-1297 között bukkan fel Luszhetyn alakban. Feltételezések szerint a 7-es számnév szerepel a névben, de más feltevések szerint a "-hetény" helynevek valamilyen népcsoporthoz kapcsolódnak. A Lovász előtag utalhat arra, hogy a falu lovakkal tejesített szolgálatot, vagy azzal adózott.

Ebben a régióban, a bronzkor késői szakaszában (i. e. 1300-800 között), halomsíros, és urnasíros kultúrák népei lakták, ez bizonyítják a Lovászheténytől délkeletre vezető kövesút közelében előkerült leletek. Találtak még a rómaiak korából érméket és bronztárgyakat, valamint késő római sírokat is feltártak.

Már a 14. században önálló plébániája volt, amelyhez valószínűleg fa, vagy nagyobbrészt fából készült templom is tartozott.

A török hódoltság ideje alatt is lakott volt a község, ekkor még lakói csak magyarok voltak.

A török hódoltság után németek telepedtek le, és 1754-ben építették fel az új temlomot, amely a 19. században leégett. A romok helyén 1892-ben új templom épült, mint elődjét ezt is Szent Márton tiszteletére szentelték fel. 2006-ban kapta meg az országos műemléki védettséget. A lakosság 90%-a katolikus vallású.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Márton római katolikus templom
  • Horgásztó

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lovászhetény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]