Kórós

Kórós
Kórós központja
Kórós címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Kistérség 2012-ig	Sellyei
Jogállás	község
Polgármester	id. Bogdán László
Irányítószám	7841
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	229 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	15,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kórós Pozíció Magyarország térképén
Kórós Pozíció Baranya megye térképén
é. sz. 45,86686°, k. h. 18,08263°45.86686, 18.08263

Kórós (horvátul Korša) község a Dél-Dunántúlon, Baranya megyében, a Sellyei kistérségben.

Fekvése

Kórós Baranya megye Dráva-melléki részén, az Ormánságban helyezkedik el. Közvetlen szomszédai: Rádfalva, Drávapiski, Adorjás, Páprád és Hegyhátszentmárton. Kórós vidéke vizekben gazdag, eredetileg lápos, mocsaras terület volt, amit sűrű erdők borítottak. Ezt az állapotot mutatják az 1785-ös katonai felmérés térképei. Az utak az ingoványos helyeken cölöpökkel erősített földsáncokon vezettek át. A természeti környezet, a Dráva és a Fekete-víz 1841 és 1896 között végbement szabályozásával jelentősen átalakult. Az egykori vízi világra ma is emlékeztet sok helyi dűlőnév (például erdő-, berek-, láz-, irtás-, sziget-, tó- és mocsila-szóösszetételek). A vidék legjellemzőbb fája a kőrisfa vagy kőrös cser lehetett, de gyakori volt még a fűz, az éger, a nyárfa, a mocsári tölgy, a bükk és a vadalma is.

Településszerkezet

Kórós egy kelet-nyugati irányú főutcából áll, melynek házsorai közrefogják a középen álló templomot. A templom körüli tágas rét vagy kaszáló neve Kottya. A főutcához (jelenlegi neve Kossuth Lajos utca) két bekötőút menti rövid házsor csatlakozik (Petőfi Sándor és Rákóczi Ferenc utca). A kutatók ezt a formát orsós falunak nevezik.

Vizei

Kórós területét átszeli a Pécsi-víz, az Egerszegi-csatorna és a Kémesi-árok. Sok ormánsági falu települt nedves rétek, kisebb nádas tavak köré.

Neve

A falu neve a forrásokban legalább négyféle változatban szerepel: Koros, Kórós, Kóros és Kőrös. A nyelvtudomány álláspontja szerint a Kórós név a kóró szóból származik. A népi etimológia szerint Kőrösből azért lett Kórós, mert a 19. századi lecsapolások következtében a kiszáradt tavak földjét ellepte a sok száraz kóró. A névalak valójában sokkal régebbi és eredetileg a mocsári erdők valamely elterjedt növényére utalhatott. A falu határában ma is létezik Kórós cser és Kóróscseralja nevű határrész.

Története

Kórós és környéke már az őskortól folyamatosan lakott hely volt, a környéken talált leletek tanúsága szerint. Nevét az oklevelek 1341-ben említik először Villa Korus néven, a Zalai oklevéltár adatai szerint, majd 1444-ben Poss Karos néven említik a pozsonyi káptalan egyik oklevelében. 1478-ban is említi egy oklevél Koros néven, ekkor a siklósi várhoz tartozott, és valószínűleg a siklósi vár (vár)jobbágyai lakták.

Siklós várának török kézre kerülése (1543) után kettős adóztatás alá került. A török időkből nem maradt fenn sok adat, valószínűleg nem néptelenedett el teljesen a falu. Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban azonban a fennmaradt adatok szerint több Kórósra való lakos is részt vett a Mészáros Albert vezette szabadcsapatban.

Az Ormánság szélén fekvő pici falu különlegessége az 1793-ban épült fakazettás mennyezetű késő barokk stílusú református temploma.

Nevezetességei

református templom

Gyönyörű festett kazettás mennyezetű református templom.

Itt született Döbröczöni Kálmán (1899–1966) festőművész.

Források

• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában.
• Zalai Oklevéltár 1385.
• Zentai Tünde: Kórós, Pannónia Könyvek, Pécs, 2008