Csertő
| Csertő | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Patkó Béláné[1] | ||
| Irányítószám | 7900 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 398 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 27,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csertő
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Csertő
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 5′ 23,71″, k. h. 17° 47′ 54,28″ | |||
| Csertő weboldala | |||
Csertő (horvátul Čertaf [3]) község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben, a Zselic déli részén, az Almás-patak mellett, Szigetvártól kb. 6 km-re északra.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Csertő és környéke a bronzkor óta lakott hely volt. Területén bronzkori, kelta és római korból származó leletek kerültek elő. Nevét az oklevelek 1360-ban említették először, Chertw néven.
A török időkben folyamatosan lakott hely volt, lakói a későbbiekben is főként magyarok voltak.
1830-ban a Festetics család birtoka lett, aki itt kastélyt is épített.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Nevezetességei [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Csertő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ horvát név
Források [szerkesztés]
- ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 11.)
További információk [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
