Keszü

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keszü
Keszü címere
Keszü címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Pécsi
Kistérség Pécsi
Jogállás község
Polgármester Buday-Sántha Attila[1]
Irányítószám 7668
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 1239 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 183,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Keszü (Magyarország)
Keszü
Keszü
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 00′ 56″, k. h. 18° 11′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 56″, k. h. 18° 11′ 32″
Keszü (Baranya megye)
Keszü
Keszü
Pozíció Baranya megye térképén

Keszü (horvátul Kesuj, Kesin, Kesa) község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátul a településnek három neve van: az átaiak által használt Kesuj, a nagykozáriak által használt Kesin, a kökényiek által használt Kesa.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Pécstől 5–7 km-re délre-délnyugatra fekszik. Innen a város déli része, a Kertvárosként ismert lakótelep személygépkocsival néhány perc alatt elérhető. A megyeszékhely közelsége mindig, de különösen a 20. század második felében alapvetően meghatározta Keszü sorsát, fejlődését vagy stagnálását, a lakosság életviszonyait, infrastrukturális ellátottságát, munkahelyét, óvodai, iskolai, kulturális és egészségügyi ellátottságát. Elmondható, hogy Keszü ma Pécsnek nemcsak szorosan vett vonzáskörzetéhez tartozik, hanem szinte részének tekinthető.

A nyár mérsékelten forró és száraz, a tél enyhe, a csapadék egész évben kevés. A szárazföldi hatások itt erősen érvényesülnek. A körzet a megye legmelegebb területei közé tartozik. Az évi középhőmérséklet megközelíti a 11 °C-ot. Sugárzási adottságai kedvezőek, hőigényes növények termesztésére kiválóan alkalmas. Klímáját a közepes nagyságú város meghatározza. A különlegesen magas hőmérsékleti értékek alakulásában szerepet játszik a Mecsek-hegység déli lejtője is. A terület termőképessége Baranya megyei viszonylatban magasnak tekinthető.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu határában a legutóbbi jégkorszak óriási állatai tanyáztak, ásatáskor számtalan mamutcsont került itt napvilágra. A mai Keszü területén, már az újkőkor korai szakaszában itt élt lengyeli kultúra leleteit találták meg felszíni szórvány formájában. Egy jellegzetes díszítésű szórványos edény a rézkorban élt Balatoni-csoportból maradt ránk. A rézkor késői szakaszából a Péceli kultúrára jellemzői felszíni kerámiatöredékek ismertek. A bronzkor korai szakaszából a Somogyvár-Vinkovci kultúra népére vonatkozó emlékek láttak napvilágot felszíni kerámiák formájában. Az ezután következő Mészbetétes edények népe is felszíni leleteket hagyott ránk. A rómaiak korából I. Constantinus-érem és Numerianus-érem került elő. 1971-ben útépítéskor késő avar kori temetőt vágtak át. Kiss Attila 5 sír feltárásával hitelesítette a temetőt. 1969-ben földmunkával megbolygatott honfoglalás kori temetőt találtak.

Neve a Kesző, Keszi törzsnévből keletkezett, amely török eredetű, darab, vág jelentésű. A magyar törzsek rendszerében egy törzstöredékre vonatkozhatott. Az oklevelekben a falu Kesiu elnevezéssel, 1192-ben jelent meg először. A keszüi templom helyén Árpád-kori kápolna állt. Mint jelentős község csak a középkor végén szerepel. Kesu, Kezeu, Kewzew, Kezw írásmódokkal találjuk a pápai tizedlajstromban. 1400-ban és később is a pécsi püspöké volt. A török hódoltság alatt lakott falu volt. A hódoltság végén Boszniából délszlávok (baranyai bosnyákok) költöztek ide, akiknek elmagyarosodása már a 18. század végén befejeződött. Templomát a Pécsi Papnevelő Intézet uradalma építtette Szent Anna tiszteletére 1781-ben. Ugyanezen évtől van anyakönyve.

Mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság lélekszáma az 1980-as évek vége óta növekszik. Ennek oka, hogy az unokák költöznek vissza a községbe, emellett sok városi ember adja el a panellakását és vásárol házat a városkörnyéki községekben. Így a népesség korfája egyre inkább a fiatalok felé tolódik el.

Az 1950-es években elkezdődött a faluban a leépülés, a fiatalok Pécsre jártak dolgozni, tanulni. A helyi kisiparosok is egyre inkább a nagyvárosban próbáltak szerencsét. Elköltözésükkel elöregedett és kezdett kihalni a falu. A mezőgazdasági munka becsülete ez idő tájt már közel sem jelentős, volt idő, amikor a városiak csak paradicsomosoknak titulálták a helyieket, mivel rengeteg zöldséget szekereztek a pécsi piacra. A rendszerváltozás után azonban gyökeres változás következett be. Megszüntették a Pellérdhez kötődő társközösségi státust, amely nem volt előnyös Keszü számára. A fejlődésnek egyetlen útja kínálkozott: telkeket értékesíteni, lehetőséget biztosítani a városból való kiköltözésre. Az önkormányzat jó érzékkel ismerte fel ezt az igényt. Részaránytulajdonosoktól felvásárolták a falu és a Malomvölgyi-tó közötti szántókat. A 25 hektáros terület rendezési terve 1994-ben készült el. Az elképzelések szerint a területen kialakított 220 telek egy bordázathoz hasonló, végeiken fordulókkal ellátott, zsákutcás szerkezetre van felfűzve. A területet Cserepes-dűlőnek nevezték el.

Ma körjegyzőség működik a községben Gyóddal, melynek 603 fő lakója zömmel német nemzetiségű.

A községben cigányönkormányzat is működik. A 2002 októberében megalakult testület 3 fős, az együttműködésük jónak mondható a faluval. Nagyon aktívak, programokat, segélyakciókat szerveznek, az ünnepekről méltó módon megemlékeznek.

Jól működik az idősek klubja 60-80 fővel, folyamatos programokkal, utazásokkal. 2001-től működik a „Keszüért Egyesület” civil szerveződés, mely összefogja a sport, ifjúsági és közművelődési feladatokat. Egy közösségi épület van, ezt használja mindenki.

A helyi foglalkoztatási lehetőség kevés, a keszüiek döntő része naponta Pécsre jár dolgozni. A munkanélküliség aránya alacsony, mindössze 5%, túlnyomó többségük szakképzetlen. Az 5 gazdasági társaság és 25 egyéni vállalkozó jelentős része a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban dolgozik, utóbbiak kisiparosok. A községnek intézményi háttere nincs.

2001-ben lakosságának 2,1%-a németnek 1%-a horvátnak, 0,6%-a cigánynak, 0,2%-a lengyelnek vallotta magát.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség alakulása 1870 óta:

Év
1870
1890
1930
1980
1990
2001
2003
2005
611
647
527
518
485
771
950
1205

Népesség korosztály szerinti megoszlása (2005. december 31.)

0-18 év
19-59 év
60- év
Összesen
354 fő
737 fő
114 fő
1205 fő

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus templom 1781-ben épült, műemlék jellegű épület. Az előtte látható keresztet 1863-ban emelték, az akkori temető közepére.

1936-ban Novracsics Ferenc működése alatt új belső festést kapott. Az elkészült mű Döbrentei Gábor budapesti festőművész munkája. A külső tatarozást 1960-ban Köves Béla plébános jóvoltából végezték el. Ugyanebben az évben került sor a harangok villamosítására, melyet Lőrincz Sándor és testvérbátyja adományából valósítottak meg. 1980-ban újra tatarozták a templomot, ekkor szerelték be a villanyfűtést is, mely nagyban köszönhető Balgha Pál akkori plébánosnak és a hívek hozzájárulásának. 2000-ben új tetőszerkezet került az épületre. Ebben a hívek adományai mellett nagy szerepe volt a püspökségnek is. A 2006-os évre befejeződött a templomkert felújítása. Ezen terv keretein belül elkészült az épülethez vezető út és a hozzá tartozó park helyreállítása. A program magában foglalta a kereszt felújítását is. Antal Tamás polgármester kezdeményezésére elkészült a templom éjszakai díszkivilágítása is.

A jelenlegi pap dr. Horváth István kanonok, aki nagy tiszteletnek és szeretetnek örvend. Az egyházközösség sok mindenben segíti munkáját. A hívők hozzájárulásával papi ruhákat, oltárterítőket, az oltár díszítésére virágokat biztosítanak számára és az egyházadóval segítik a kiadásokat, amelyek elég nagy összeget tesznek ki.

Ünnepnapokon és minden vasárnap tartanak szentmisét, melyen az idősebb korosztály mellett egyre csökkenő számban vesznek részt a fiatalok.


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Keszü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  • Magyarország megyei kézikönyvei 1.
  • Szilágyi Zoltán: Keszü, egy fiatalodó település

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keszü témájú médiaállományokat.