Kisbeszterce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbeszterce
Kisbeszterce címere
Kisbeszterce címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Hegyháti
Kistérség Sásdi
Jogállás község
Polgármester Kiss József[1]
Irányítószám 7391
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 90 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 10,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbeszterce (Magyarország)
Kisbeszterce
Kisbeszterce
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 08″, k. h. 18° 01′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 08″, k. h. 18° 01′ 59″
Kisbeszterce (Baranya megye)
Kisbeszterce
Kisbeszterce
Pozíció Baranya megye térképén

Kisbeszterce község Baranya megyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Pécstől északkeletre, Bakóca és Mindszentgodisa között fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oklevél először 1542-ből említette Byztrice formában. Az ősszláv szó értelme: gyors folyású patak. A Kis előtag azt fejezi ki, hogy létezett egy Nagy előtagú helységjelölés is. Egyik középkori falunyom a Pusztaszentegyház-dűlőben keresendő, ahol templom állt, amelynek három harangját egy pusztító dúlás után egy közeli kútban elrejtették az akkori lakók. A község irányítói szeretnék elérni, hogy egy hivatalos ásatással felszínre kerüljenek a bronz értékek. A török teljesen lerombolta a kőegyházat és tégláit, valamint köveit a szigetvári erőd falazatának kijavítására használta fel. Egyes kutatók állítják, hogy Kisbeszterce és Felsőmindszent között egy másik falu terült le, aminek a helyszínét a Lasnica-dűlő sejteti. A török hódoltság idején mindvégig magyarok lakták a falut. Később szerbek és horvátok telepedtek le, de az ő falujukat, temetőjüket és templomukat mindeddig nem találták meg. Egykori jelenlétükre azonban most is használatos dűlőnevek utalnak: Lazsina, Termac, Loka, Lucsis, Paksica. Nincs kizárva, hogy a Lóka-puszta megnevezés is egy eltűnt magyar helységre utalhat. Érdekes a Szénégető-határrész, ahol a mindenkori kovácsok kőszenet fejtettek ki, ahogy egy másik határrészben, a Sarkalacban is.

Címer leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pajzs: Álló, kerektalpú pajzs kék mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében vízszintes ezüst hullámpólya. A halmokon arany fészkében öt kicsinyét tápláló, kiterjesztett szárnyú, arannyal fegyverzett ezüst pelikán. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá.

Sisak: Szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst a sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.

Sisakdísz: kék mező, könyökben hajlított kar három zöld pálmaágat tart.

Takarók: Mindkét oldalon kék-arany.

Felirat: A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs KISBESZTERCE településnév.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbeszterce témájú médiaállományokat.