Kisbeszterce
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Kisbeszterce | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Sásdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss József[1] | ||
| Irányítószám | 7391 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 78 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 10,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kisbeszterce
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kisbeszterce
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,20233°, k. h. 18,03313° | |||
Kisbeszterce község Baranya megyében, a Sásdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Baranya megyében, Pécstől északkeletre, Bakóca és Mindszentgodisa között fekvő település.
Története [szerkesztés]
Oklevél először 1542-ből említette Byztrice formában. Az ősszláv szó értelme: gyors folyású patak. A Kis előtag azt fejezi ki, hogy létezett egy Nagy előtagú helységjelölés is. Egyik középkori falunyom a Pusztaszentegyház-dűlőben keresendő, ahol templom állt, amelynek három harangját egy pusztító dúlás után egy közeli kútban elrejtették az akkori lakók. A község irányítói szeretnék elérni, hogy egy hivatalos ásatással felszínre kerüljenek a bronz értékek. A török teljesen lerombolta a kőegyházat és tégláit, valamint köveit a szigetvári erőd falazatának kijavítására használta fel. Egyes kutatók állítják, hogy Kisbeszterce és Felsőmindszent között egy másik falu terült le, aminek a helyszínét a Lasnica-dűlő sejteti. A hódoltság idején mindvégig magyarok lakták a falut. Később szerbek és horvátok telepedtek le, de az ő falujukat, temetőjüket és templomukat mindeddig nem találták meg. Egykori jelenlétükre azonban most is használatos dűlőnevek utalnak: Lazsina, Termac, Loka, Lucsis, Paksica. Nincs kizárva, hogy a Lóka-puszta megnevezés is egy eltűnt magyar helységre utalhat. Érdekes a Szénégető-határrész, ahol a mindenkori kovácsok kőszenet fejtettek ki, ahogy egy másik határrészben, a Sarkalacban is.
Címer leírása [szerkesztés]
Pajzs: Álló, kerektalpú pajzs kék mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében vízszintes ezüst hullámpólya. A halmokon arany fészkében öt kicsinyét tápláló, kiterjesztett szárnyú, arannyal fegyverzett ezüst pelikán. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá.
Sisak: Szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst a sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.
Sisakdísz: kék mező, könyökben hajlított kar három zöld pálmaágat tart.
Takarók: Mindkét oldalon kék-arany.
Felirat: A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs KISBESZTERCE településnév.
Források [szerkesztés]
- ↑ Kisbeszterce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
||||||||||
