Siklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siklós
Bastion Castle Siklós.jpg
A siklósi vár
Siklós címere
Siklós címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Siklósi
Jogállás város
Polgármester Dr. Marenics János[1]
Jegyző Dr. Héger Zsolt[2]
Irányítószám 7800
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 9402 fő (2014. január 1.)[3]
Népsűrűség 193,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 50,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Siklós  (Magyarország)
Siklós
Siklós
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 51′ 08″, k. h. 18° 17′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 08″, k. h. 18° 17′ 56″
Siklós  (Baranya megye)
Siklós
Siklós
Pozíció Baranya megye térképén
Siklós weboldala

Siklós (németül Sieglos, horvátul Šikloš[4]) város Baranya megyében, a Siklósi kistérség központja. Máriagyűd tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Villányi-hegységtől délre, az Alföld legnyugatibb kiszögellésén, a Harkány-Nyárádi síkon található. Szomszédságában nyugatra terül el Harkány, míg keletre Nagytótfalu a következő település. Dél felé Matty található, amely néhány kilométerre van a Drávától; a folyó egyes szakaszain egyben a horvát - magyar országhatár is. Magyarország legdélibb városa

A volt Ágoston rendi kolostor

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Siklóson és környékén megtalált régészeti leletek szerint mintegy harmincezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén mamutvadász emberek éltek ezen a tájon. A kedvezőbbé vált éghajlat hatására nyolcezer éve a mai Földközi-tenger környékéről vándoroltak ide az első földművelők, a Kőrös-Starcevo kultúra képviselői. A következő évezredekben többször is a Balkán-félszigetről indult embercsoportok telepedtek meg e vidéken – több más kultúra képviselői mellett. Az i. e. 6. századtól a pannonok lakták a vidéket, akiket a rómaiak később, az első század közepén hódítottak meg, s akik egyben Pannónia provincia névadói is voltak. Ám ezt megelőzően, az i. e. 4. század végén a vas használatát is elterjesztő kelták jelentek meg itt, gazdag leletanyagot hagyva napjaink régészeinek. A keltákhoz fűződik a szőlőtermelés, a borfogyasztás megjelenése a mai Villány–Siklósi borvidék területén.

A területet meghódító rómaiak a 2. század közepére fejezték be Pannónia úthálózatának kiépítését, és a század végére alakult ki az összefüggő városhálózat. A Villányi-hegység mentén nyugat felől futó római út Mursáról (Eszék) vezetett Sopianae-re, elhaladva Siklós és Máriagyűd területe mellett. Baranyában Pécsett (Sopianae) és Nagyharsányban építettek nagyobb, összefüggő településeket. Siklóson – amelyet korábban tévesen Serena várossal azonosítottak – nem tisztázott, hogy milyen nagyságú és rangú település létezett.

A Római birodalom 433 táján engedte át a környéket a hunoknak, akiket a germánok, a keleti gótok, a longobárdok követtek. Az avarok a hetedik század tájékán érkeztek ide, akiket a frankok 803-ban hódoltattak be. Délszláv népcsoportok is feltűntek errefelé ezt követően. A továbbiakban az e térségben még itt élő avarokat magukba olvasztó, és a frank megyerendszert átvevő magyar telepesek csak a tizedik század táján érkeztek Baranyába.

A Kán nemzetség Suklous, Soklous ága uralta Baranya déli részét, de bizonyíthatóan csak a 12. századtól. A nemzetség tagjai közös ősüknek Magnus (Nagy vagy Öreg) Gyulát tartották, aki II. András udvarában alapozta meg családja jövőjét. A nagyúr nádor, erdélyi vajda vagy bán is volt ezekben az években. Fia, ifjabb Gyula leszármazottai alkották a család Siklósi ágát, akiket egy 1251-es oklevélben említenek először. A vár létéről a pécsi káptalan 1294. november 30-án keltezett irata tudósít elsőként, megemlítve „topordi Mihály fia Omone, siklósi várnagy”-ot. Az erőd vélhetőleg az 1287-ben már biztosan létező nagyharsányi vár ellensúlyozására épült az 1270-es évektől.

A 14. század végére a Siklósiak csillaga lehanyatlott: Siklósi Pál fia Gyulától Zsigmond király 1387-ben elkobozta a siklósi várat. Újdonsült híveinek, Kakas Lászlónak és Pásztói Jánosnak adta át. A Siklósi család a század végére kihalt, a várat Kakas László halála után a király a Garaiak birtokába adta 1395-ben. A jelentős birtokokat felhalmozó család a Valkó megyei Garáról Siklósra akarta áttenni a székhelyét, ezért kárpótlásul megállapodott Siklósi Miklós fráterrel, aki a család utolsó tagja volt, hogy hat falut élete végéig birtokolhat. A barát a Garaiaktól húsz hordó bort kapott a kegyúrnak járó hegyvámból, sőt a dalmáciai Ossero püspökévé is kineveztették.

Bár idősebb Garai Miklós Zsigmond ellenfele volt, életét az uralkodó feleségének, Máriának a védelmében áldozta föl, mikor Horváti János visszavágott Kis Károly király megölésért. Fia, ifjabb Garai Miklós viszont már 1387-ben megkapta a macsói bánságot, és a király biztos hívei közé tartozott. 1401-ben, mikor Kanizsai érsek és Bebek nádor fogságba ejtette a szavukra nem hallgató uralkodót, a nemes saját fiát ajánlotta túszként Zsigmondért. Ekkor, 1401 júniusától októberig a siklósi várban tartózkodott a király. Garai ezalatt kiegyezett a nagyurakkal, és egyben Zsigmond sógora lett a Cilleiekkel kötött egyezség keretein belül. Garai Cillei Annát, az uralkodó Cillei Borbálát vette nőül. Szolgálataiért 1402-től haláláig, 1433-ig Garai Miklós viselte a nádori méltóságot. A király sógorának gazdagságát többek közt bizonyítja, hogy Siklóson nagyszabású építkezéssel alakították át a várat. Ebből a korból maradt ránk számos gótikus részlet, és a máig ép gótikus kápolna. A család 1481-ben, Garai Jób halálával kihalt, s az uralkodóra visszaszálló siklósi uradalmat Hunyadi Mátyás fiának, Corvin János szlavón bánnak adományozta. Ám ő 1494-ben Bajnai Both Andrásnak és testvérének adta el a várat, akik 1507-ig birtokolták. Ekkor tisztázatlan körülmények között Perényi Imre nádor lett a tulajdonos. A nádor „Soklyos” várát korszerűsítette. Ekkor készült a vár bejáratát jelentő Barbakán, a lakóterek reneszánsz átépítése, a Perényi-címeres kandalló az első emeleten.

1515-ben Perényi Imre Geréb Péter nádor özvegyét, Kanizsai Dorottyát vette feleségül, aki Siklósra költözött. Hozzá kapcsolják a vár később elpusztult, de eredeti formájában helyreállított gótikus erkélyét, illetve a Dorottya-kertet. Perényi 1519-es halála után átvette a birtokok irányítását. Legnevesebb cselekedete, hogy a mohácsi csata hírére összeszedte a várnépet, és eltemettette az ütközet halottait.

1526 után Siklóst egyre erősebben fenyegette a török. 1543. július 5-én jött el a legkeményebb ostrom ideje. A várvédők három nap után adták fel a kilátástalan küzdelmet, és Siklós a török birodalom részévé vált. A megszállás ideje alatt itt állomásozó, változó létszámú török helyőrség a keresztény lakosságot kiszorította a belvárosból, és megadóztatta. A város szőlői ebben az időszakban ugyancsak a törököknek termettek hasznot.

A törökök a várban építettek egy dzsámit, és a mai ferences templomot is mohamedán imahellyé alakították. Evlija Cselebi, a török utazó hét dzsámit említ a külvárosban. Ezek közül Malkocs bég dzsámiját a huszadik században meglelték, és helyreállították. A rekonstrukció sikerét jelzi, hogy Europa Nostra-díjat kapott. Ugyancsak a megszállók építették ki Siklós első vízvezetékrendszerét, amely számos csorgókutat, illetve egy török fürdőt is magába foglalt.

1918 novemberétől 1921 augusztusig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része. Ezt az államszervezetet nemzetközileg nem ismerték el.

Siklós 1977-ben kapott városi jogot. Mivel ekkor még meghatározott lakosságszám esetén adták csak meg e települési rangot, az addig önálló, szomszédos Máriagyűdöt hozzácsatolták. A városavató ünnepséget 1977. március 31-én tartották. Ugyanekkor lett nagyközség a szintén szomszédos Harkány, amely korábban Siklóssal közös tanáccsal működött.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak 2007-ben 10 053 lakosa volt. Ebből magyar: 91,4%; cigány: 1,6%; horvát: 3,0%; német: 2,1%; román: 0,2%; szerb: 0,3%; ismeretlen/nem válaszolt: 7,0%.

Vallás:


Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Siklós látképe a vár északi oldala felől
Siklos latkep.jpg

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született…

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Siklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Önkormányzat (magyar nyelven). siklos.hu (Siklós Város Önkormányzata honlapja). (Hozzáférés: 2014. február 3.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Siklós témájú médiaállományokat.