Máriakéménd

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kegytemplom

Máriakéménd címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Baranya

Kistérség 2012-ig

Mohácsi

Jogállás

község

Polgármester

Fauszt József^[1]

Irányítószám

7663

Körzethívószám

69

Népesség

Teljes népesség

578 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

36,63 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

15,78 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Máriakéménd

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,02516°, k. h. 18,46285°

Máriakéménd

Pozíció Baranya megye térképén

é. sz. 46,02516°, k. h. 18,46285°

Máriakéménd (horvátul Kemed^[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben, Pécsváradtól délre, Szellő és Szederkény között.

Története [szerkesztés]

Máriakéménd (Kéménd, Kémed, Egyházas-, Kis-, Váralja) már a csiszolt kőkorban is lakott hely volt, később trák-illír népcsoport, kelták, majd rómaiak is letelepedtek a környéken, az egykor itt áthaladó híres római Borostyánút mellett.

A falut 1015-ben már említette a pécsváradi apátság alapítólevele is, mint apátsághoz tartozó birtokot.

1237-ben a Győr nemzetséghez tartozó Óvári Konrád birtokaként említik az oklevelek Minori Kemud néven, Óvári Konrád baranyai uradalmának a központja volt. Ő építette a várat is, még a tatárjárás után.

1273-ban a hatalmaskodó Albert fia Mihály és Óvári Konrád közti vitában - mely a közeli cikádori konvent előtt folyt - említik újból a település nevét, majd újabb hatalmaskodásokat jegyeztek fel az oklevelek: 1285-ben és 1296-ban, mikor Lőrinc fia Kemény, majd Kórogyi Fülpös is lerombolta és kirabolta a települést.

Kéménd várát említette Lodomér esztergomi érsek is 1279-1290 körül, mikor egyik levelében kérte Óvári Konrádot, hogy ide fogadja be és védje az új pécsváradi apátot.

1280-ban a kiskéméndi jobbágyokat is említették, akik Nadicán voltak szőlőbirtokosok, s 1295-ben Kéméndi Sebestyén nevét, aki Konrád mester megbizottja volt.

A 14. század elején a kéméndi várhoz és uradalmához tartozó Hásságy, Tabód, Héder, Olasz, Gyula, Belvárd, Nyomja, Petre, Geréc és Töl településeket a szomszédos szentlászlói monostorral együtt Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el, Károly Róbert király azonban visszaadta Konrád fia Jakab árváinak, akik később Kéméndi, Gyulai és Baranyai vezetéknévvel voltak a település birtokosai. 1330-ban a Konrád fia Jakab unokái osztoztak meg birtokaikon.

Kéménd ekkor már 3 részből állt: a várból és az alatta kialakult Váraljából, Kiskéménd és Nagykéménd falukból. Híres hely lehetett, már ekkor vámhely volt, s vásártartási joggal is rendelkezett.

A török hódoltság utáni felszabadító harcok alatt a település elnéptelenedett, sokáig néptelenül állt, majd horvátok telepedtek le itt, az ekkor a pécsváradi apátsághoz tartozó birtokra.

1725-ben Fuldából származó német telepesek érkeztek a lerombolt faluba, ahol ekkor csak a középkori templom romjai látszottak. A telepesek keze nyomán épült ujjá a falu, s virágzó szőlőkultúrát alakítottak ki, s megkezdődött a pincesorok kiépítése is.

Jelene [szerkesztés]

2001-ben már csak a lakosság 9%-a vallotta magát németnek.

2010-ben a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a Baranyai-dombságban új turistautakat alakított ki. Ennek kapcsán a terület turistaközpontja Márikaéménd lett, ahol egy 5,5 km-es körtúra indul a Nagy pincesoron át a Kegytemplomhoz. Kisebb leágazások vezetnek még a Vályús-forráshoz, Török-vár romjaihoz, Héhwald-kereszthez (volt Szent-kút). Máriakéménd, autóbuszmegállótól indul Feked felé a Baranyai zöldtúra, melynek teljes hossza 42 km.

Nevezetességei [szerkesztés]

A máriakéméndi kegyszobor és kegytemplom Binder János Fülöp rézmetszetén, 1774

Szent Márton templom - 1797-ben épült, copf stílusban.
Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kegytemplom - A 15. században épült, majd 1746 és 1761 között átépítették, barokk stílusban.

Lásd még: Nagyboldogasszony-templom (Máriakéménd)

Híres búcsújáró Mária kegyhely. A búcsújáró hely kialakulása egy csodás jelenéshez kötődik. 1740 áprilisában a Szent Miklós templom romjai között néhány helybeli kislány füvet gyűjtött, amikor egy mélyedésben a kis Jézust karján tartó Szűzanya fényben tündöklő szobrát pillantották meg. A szobrot nem tudták kiemelni a földből, eltűnt. A jelenés hírére hamarosan közelről és távolról jöttek zarándokok. Ezért a falu bírója a búcsúsok követelésére a romos Szent Miklós templom szentélyét szalmával befedette, hogy ott misézni lehessen. Kéménd ekkor még az esztergomi érsekséghez tartozott, ezért 1754-ben az ügyet kivizsgáló püspöki visitator, gróf Esterházy Károly is Esztergomból jött. Búcsújárás honlapja
Nagy pincesor (A környék leghosszabb pincesora fehérboráról híres. Kitűnő panoráma élvezhető innen a Keleti-Mecsek vonulataira.)
Török-vár (A Vár-hegyen egy 13. századi kővár maradványai láthatók. A romok alatt van a Remete-lyuk, melynek barlangszerű mesterséges képződménye 10 m hosszan látogatható. A vár romjai megközelíthetők a KL jelzésen.)
Vályús-forrás (Kiépített iható forrás a volt vadászház közelében. Megközelíthető a kék rom jelzésű turistaúton.)
Lankás-forrás (A halastótól keletre az erdőben található, a zöld kör jelzésen. Csak időszakosan van vízkifolyása.)
Templom-forrás (A kegytemplomtól északi irányban 300 m-re található a műút alatt. A kék kör jelzés vezet ide. A környék legbővizűbb forrása, melyet a Mecsek Egyesület épített 2012-ben. Jó minőségű ivóvizet ad.)

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Máriakéménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)