Máriakéménd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Máriakéménd
Máriakéménd Nagyboldogasszony templom.JPG
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kegytemplom
Máriakéménd címere
Máriakéménd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Bólyi
Kistérség Mohácsi
Jogállás község
Polgármester Fauszt József[1]
Irányítószám 7663
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 494 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 36,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Máriakéménd  (Magyarország)
Máriakéménd
Máriakéménd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 01′ 31″, k. h. 18° 27′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 31″, k. h. 18° 27′ 46″
Máriakéménd  (Baranya megye)
Máriakéménd
Máriakéménd
Pozíció Baranya megye térképén

Máriakéménd (horvátul Kemed[3], németül Kemend[4]) község Baranya megyében, a Bólyi járásban, Pécsváradtól délre, Szellő és Szederkény között.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Máriakéménd (Kéménd, Kémed, Egyházas-, Kis-, Váralja) már a csiszolt kőkorban is lakott hely volt, később trák-illír népcsoport, kelták, majd rómaiak is letelepedtek a környéken, az egykor itt áthaladó híres római Borostyánút mellett.

A falut 1015-ben már említette a pécsváradi apátság alapítólevele is, mint apátsághoz tartozó birtokot.

1237-ben a Győr nemzetséghez tartozó Óvári Konrád birtokaként említik az oklevelek Minori Kemud néven, Óvári Konrád baranyai uradalmának a központja volt. Ő építette a várat is, még a tatárjárás után.

1273-ban a hatalmaskodó Albert fia Mihály és Óvári Konrád közti vitában - mely a közeli cikádori konvent előtt folyt - említik újból a település nevét, majd újabb hatalmaskodásokat jegyeztek fel az oklevelek: 1285-ben és 1296-ban, mikor Lőrinc fia Kemény, majd Kórogyi Fülpös is lerombolta és kirabolta a települést.

Kéménd várát említette Lodomér esztergomi érsek is 1279-1290 körül, mikor egyik levelében kérte Óvári Konrádot, hogy ide fogadja be és védje az új pécsváradi apátot.

1280-ban a kiskéméndi jobbágyokat is említették, akik Nadicán voltak szőlőbirtokosok, s 1295-ben Kéméndi Sebestyén nevét, aki Konrád mester megbizottja volt.

A 14. század elején a kéméndi várhoz és uradalmához tartozó Hásságy, Tabód, Héder, [[Olasz, Gyula, Belvárd, Nyomja, Petre, Geréc és Töl településeket a szomszédos szentlászlói monostorral együtt Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el, Károly Róbert király azonban visszaadta Konrád fia Jakab árváinak, akik később Kéméndi, Gyulai és Baranyai vezetéknévvel voltak a település birtokosai. 1330-ban a Konrád fia Jakab unokái osztoztak meg birtokaikon.

Kéménd ekkor már 3 részből állt: a várból és az alatta kialakult Váraljából, Kiskéménd és Nagykéménd falukból. Híres hely lehetett, már ekkor vámhely volt, s vásártartási joggal is rendelkezett.

A török hódoltság utáni felszabadító harcok alatt a település elnéptelenedett, sokáig néptelenül állt, majd horvátok telepedtek le itt, az ekkor a pécsváradi apátsághoz tartozó birtokra.

1725-ben Fuldából származó német telepesek érkeztek a lerombolt faluba, ahol ekkor csak a középkori templom romjai látszottak. A telepesek keze nyomán épült ujjá a falu, s virágzó szőlőkultúrát alakítottak ki, s megkezdődött a pincesorok kiépítése is.

Jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben már csak a lakosság 9%-a vallotta magát németnek.

2010-ben a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a Baranyai-dombságban új turistautakat alakított ki. Ennek kapcsán a terület turistaközpontja Márikaéménd lett, ahol egy 5,5 km-es körtúra indul a Nagy pincesoron át a Kegytemplomhoz. Kisebb leágazások vezetnek még a Vályús-forráshoz, Török-vár romjaihoz, Héhwald-kereszthez (volt Szent-kút). Máriakéménd, autóbuszmegállótól indul Feked felé a Baranyai zöldtúra, melynek teljes hossza 42 km.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A máriakéméndi kegyszobor és kegytemplom Binder János Fülöp rézmetszetén, 1774
  • Híres búcsújáró Mária kegyhely. A búcsújáró hely kialakulása egy csodás jelenéshez kötődik. 1740 áprilisában a Szent Miklós templom romjai között néhány helybeli kislány füvet gyűjtött, amikor egy mélyedésben a kis Jézust karján tartó Szűzanya fényben tündöklő szobrát pillantották meg. A szobrot nem tudták kiemelni a földből, eltűnt. A jelenés hírére hamarosan közelről és távolról jöttek zarándokok. Ezért a falu bírója a búcsúsok követelésére a romos Szent Miklós templom szentélyét szalmával befedette, hogy ott misézni lehessen. Kéménd ekkor még az esztergomi érsekséghez tartozott, ezért 1754-ben az ügyet kivizsgáló püspöki visitator, gróf Esterházy Károly is Esztergomból jött. Búcsújárás honlapja
  • Nagy pincesor (A környék leghosszabb pincesora fehérboráról híres. Kitűnő panoráma élvezhető innen a Keleti-Mecsek vonulataira.)
  • Török-vár (A Vár-hegyen egy 13. századi kővár maradványai láthatók. A romok alatt van a Remete-lyuk, melynek barlangszerű mesterséges képződménye 10 m hosszan látogatható. A vár romjai megközelíthetők a KL jelzésen.)
  • Vályús-forrás (Kiépített iható forrás a volt vadászház közelében. Megközelíthető a kék rom jelzésű turistaúton.)
  • Lankás-forrás (A halastótól keletre az erdőben található, a zöld kör jelzésen. Csak időszakosan van vízkifolyása.)
  • Templom-forrás (A kegytemplomtól északi irányban 300 m-re található a műút alatt. A kék kör jelzés vezet ide. A környék legbővizűbb forrása, melyet a Mecsek Egyesület épített 2012-ben. Jó minőségű ivóvizet ad.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Máriakéménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 július 1)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriakéménd témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]