Eszterházy Károly
Galánthai gróf Eszterházy Károly[1] (Pozsony, 1725. május 4. – Eger, 1799. március 15.) egri püspök.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Gróf Esterházy Ferenc (a későbbi tárnokmester) és gróf Pálffy Szidónia fia. Tanulmányait Pozsonyban kezdte. Kora ifjúságától papnak készült, ezért 1741-ben beiratkozott a nagyszombati jezsuita szemináriumba. 1744-ben lett rátóti prépost. 1745-től Rómában a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként szerzett teológiai doktorátust.
Hazatérve 1748-ban pappá szentelték. Papi pályáját Pápán kezdte, majd gyorsan emelkedett a ranglétrán:
- esztergomi kanonok,
- pozsonyi prépost,
- 1759-től váci püspök,
- 1762-ben egri püspök
lett. 1762. június 29-én érkezett Egerbe, ahol haláláig az egyházmegye püspöke és ebből kifolyólag (az 1785–1790-es kényszerszünetet leszámítva) Heves vármegye örökös főispánja maradt.
[szerkesztés] Politikai szerepe
Művelt, tudós főpap volt, aki élesen szembeszállt II. József császár reformjaival, és az 1790–1791. évi országgyűlésen a római katolikus párt vezéreként ellenezte a protestánsok jogainak elismerését, törvénybe iktatását.
[szerkesztés] Fejlesztő tevékenysége
Pápán ő építtette a plébániatemplomot és a városi kórházat, amint ezt emléktábla tudatja az intézmény főbejáratánál. Vácon megkezdte a bazilika építését. 1759–1799 között Devecser ura; a várat barokk kastéllyá építtette át. Ő hozta létre a kastélytól keletre fekvő parkot is. Egerben líceumot építtetett (amit egyetemnek szánt), könyvtárat alapított. 1769. november 5-én nyílt meg Egerben az első orvosi akadémia. Előkészítette az egri püspökség érseki rangra emelését.
Templomot építtetett
- Bakonyszentiván,
- Bakonyszücs,
- Balatonarács,
- Béb,
- Csót,
- Devecser,
- Kővágóörs
- Fenyőfő,
- Hidegkút,
- Pápanyőgér,
- Pápateszér,
- Ugod
községekben.
[szerkesztés] Művei
- Hármas üdvösséges kérdés. Pest, 1751.
- Az 1775. évben tartott jubileum. Eger, 1776.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. Online hozzáférés
- Kiss István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908.
- Pfeiffer János: Emlékezés gróf – püspökről. Veszprém, 1940.
- Antalóczi Lajos: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története. = Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kézirat-katalógusa. (Összeáll.: Iványi Sándor.) Eger, 1986.
- Csapodi Csaba: Magyar könyvtártörténet. (Társszerző.) Bp. 1987.
- Mezei Zsolt: Gróf – a barokk főpap és főúr. In: Emlékkönyv galántai és fraknói gróf Eszterházy Károly egri püspök, Pápa város földesura, mecénása és építtetője halálának kétszázadik évfordulója tiszteletére. (szerk. Hermann István, Mezei Zsolt) Pápa, 2000.
- Bitskey István: "Püspökünk, példánk és tükörünk volt". Eszterházy Károly életpályája és egyénisége. In: Kovács Béla (szerk.) Eszterházy Károly Emlékkönyv. Eger, 1999, 7-22.
- Főiskolánk névadója, Eszterházy Károly

