Ugod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugod
Ugod címere
Ugod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Pápai
Kistérség Pápai
Jogállás község
Polgármester Vörös Tibor Miklós[1]
Irányítószám 8564
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség 1378 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 22,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 62,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ugod  (Magyarország)
Ugod
Ugod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 17° 35′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 17° 35′ 58″
Ugod  (Veszprém megye)
Ugod
Ugod
Pozíció Veszprém megye térképén
Ugod weboldala

Ugod község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település az Északi-Bakony nyugati lejtőin fekszik, gyakorlatilag a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Ugod jó kiindulás pontként szolgálhat a Magas-Bakony turista útvonalainak bejárásához, amelyek a falu határaitól nem messze húzódnak.

Távolságok az alábbiaktól:

  • Budapest (150km)
  • Veszprém (60km)
  • Győr (60km)
  • Pápa (15km)
  • Balaton (70km)

A Tatabánya–Kisbér–Veszprémvarsány–Pápa vonalon vasútállomással rendelkezik, de 2007. március 4-étől nem közlekednek személyvonatok. A Budapest-Pápa autóbusz útvonal a településen is keresztül halad, így Budapestről átszállás nélkül is megközelíthető Ugod.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település környéke ősidők óta lakott. Területén a kr. e. XV. században telepedett le egy ismeretlen eredetű, talán illír népcsoport, melyet temetkezési szokásaik alapján halomsíros kultúrának neveztek el. Legjelentősebb temetkezési helyük Ugod-Katonavágáson található, 184 halomsírral[3]. A falu első írásos említése 1287-ből való. Középkori története szorosan kapcsolódik az itt állt váréhoz. A várat a Csák nemzetségbeli Ugod építtette. A községet és a várat a későbbiekben számos főúri család birtokolta, többek között a Garaiak, a Szapolyaiak, a Nádasdyak. A 16. században az Esterházy család birtokába került, és egészen 1946-ig a pápai uradalomhoz tartozott.

A 19. században Ugodon gyógyfürdő működött, melyet – az országban először – fúrt kút látott el vízzel.

A falu lakói elsősorban mész- és faszénégetéssel foglalkoztak, valamint több üveghuta is volt a településen.

Az 1902-ben átadott Pápa-Tatabánya közti vasút a községet is érintette. A vonalon 2007 márciusáig folyt személyszállítás.

A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.

1910-ben 2105 lakosából 2058 magyar, 42 német volt. Ebből 2017 római katolikus, 25 evangélikus, 45 izraelita volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom homlokzati tornya csak félig lép ki a templom testéből, a hozzá csatlakozó oromfal szélein rokokó vázák vannak, a torony főpárkánya alatt Eszterházy Károly címere látható. Szentélye egyenes záródású. Az épület belső kiképzése hasonlít a pápai Nagytemploméra csak sokkal egyszerűbb és kisebb. Főoltára a pápai plébániatemplom oltárának másolata. Oltárképét Hubert Maurer festette. A kép később Tatára került, Frank Kristóf másolta le, és az ugodi oltárt ma is ez a másolat díszíti. A vörösmárvány keresztelőkutat Krisztus megkeresztelésének szoborcsoportja díszíti.

  • Római katolikus plébániaház: 1795-ben épült barokk stílusban.
  • A volt erdőhivatal épülete.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugod légifotó.jpg
  1. Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Máglyák füstje a rengeteg felett (magyar nyelven) (html). Száz magyar falu könyvesháza Kht.. (Hozzáférés: 2013. május 3.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]