Fellner Jakab
Fellner Jakab (Fellenthali Fellner Jakab) (Nikolsburg, mai nevén Mikulov, 1722. július 25. – Tata, 1780. december 12.) építész, a késő barokk copf stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mestere.
[szerkesztés] Élete
Morvaországban született. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeres, elismert, keresett szakemberré.
1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott. Az első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt, ezt eredetileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el építeni 1751-ben, de a munkálatok döntő hányadát Fellner Jakab végezte el. Sajnos, ő sem tudta befejezni, ezért halálát követően Grossmann József fejezte be, 1783-ban.
Fellner egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. Eszterházy Károly püspök 1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg, pályafutása ekkor ívelt fel. Itt első munkája a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt 1766. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is. A Gerl József bécsi építész által tervezett egri líceum építését 1765-ben vette át. Utolsó nagy alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban.
Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Tatán hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt római katolikus templom kriptájában. Segédjéből Grossmann Józsefből utódja lett, és feleségül vette özvegyét, majd befejezte félbe maradt munkáit. Tatán, a templom előtti tér rendezésekor, 1940-ben, szobrot emeltek emlékére, ami Ungvári Lajos alkotása.
Fia Fellner József (sz. 1773.) építész, aki Bécsben a Képzőművészeti Akadémián Gundel-díjat nyert és a pápai uradalomban kapott állást.
[szerkesztés] Munkái
- 1751-1776 tatai Esterházy-kastély
- 1751-1783 tatai római katolikus plébániatemplom
- 1753 Lapatári malom, ma: Tatabánya-Kertváros
- 1754 Tata, kálvária kápolna
- 1754-1758 cseklészi kastély
- 1759-1760 szári katolikus templom
- 1760 Vigántpetend Keresztelő Szent János római katolikus templom
- 1761 Vértesboglár plébániaház
- 1762-1767 móri Lamberg-kastély
- 1763-1769 egri érseki palota
- 1765-1780 egri líceum
- 1765-1776 veszprémi püspöki palota
- 1766 egri püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája
- 1767-1770 tatai piarista rendház
- 1768 Vértesboglár földszintes vendéglő
- 1770-1778 veszprémi aggok háza
- 1773-1775 veszprémi szeminárium
- 1773 pápai Esterházy-kastély belső átalakítása
- 1774-1776 egri nagypréposti palota
- 1774-1783 pápai katolikus nagytemplom
- 1771-1775 császári római katolikus templom
- 1775-1777 nagyigmándi római katolikus templom
- 1777 Gyömrő, Nepomuki Szent János római katolikus templom
- 1777 Borsodszirák, római katolikus templom
- 1777 Ászár, római katolikus templom
- 1773 Pápa, római katolikus templom
- Számos malom, például Tatán a Miklós-, a Nepomucenus-, a József-, a Cifra- és a Tóvárosi malmot
- Több vidéki fogadót, plébániatemplomot, gazdasági épületet és udvarházat valósított meg
[szerkesztés] Források és szakirodalom
- Cs. Dobrovits Dorottya: Pápa Római katolikus Nagytemplom - TKM Kiskönyvtára 182. sz. - Pannon Nyomda Rt. 1984. - ISBN 963-555-260-2
- Rados Jenő: Magyar építészettörténet (Fellnerről: p. 226.) - Bp. Műszaki K. 1961. - ETO 72(439)091
- Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei - Bp. 1922.
- Gerő L. - Sedlmayr J.: Pápa - Bp. 1959.
- Voit Pál: Tervek, mesterek és a mű - Művészettört. Ért. 1960.4.205-279.
Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
