Vigántpetend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vigántpetend
Vigántpetend címere
Vigántpetend címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Tapolcai
Kistérség Tapolcai
Jogállás község
Polgármester Marton Istvánné[1]
Irányítószám 8294
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 199 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 17,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vigántpetend  (Magyarország)
Vigántpetend
Vigántpetend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 52″, k. h. 17° 37′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 52″, k. h. 17° 37′ 35″
Vigántpetend  (Veszprém megye)
Vigántpetend
Vigántpetend
Pozíció Veszprém megye térképén
Vigántpetend weboldala

Vigántpetend község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vigántpetend Balatontól 15 km-re északra, a Balaton-felvidéket és a Bakony hegyvonalát szétválasztó Eger-patak völgyében a Veszprém-Tapolca főközlekedési út mentén fekszik. A legközelebbi vasútállomás Tapolcán van 18 km-re. Vigántpetendet két oldaláról is meg lehet közelíteni, egyrészt a veszprém-tapolcai 77-es főút felől, másrészt a Nagyvázsonyt Vigántpetenddel összekötő régi úton (a római út is itt húzódott valahol). Nagyvázsony irányából a Balaton-felvidék fennsíkjáról ereszkedhetünk le a meredek szerpentinúton. Az első meredek jobb kanyar után már lehet látni a községet és az Eger-völgye településeit, a Bakony hegyvonulatait.

Szomszédos települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vigánt falut először 1236-ban említi oklevél. Vigánt Árpád-kori birtokosa a veszprémi káptalan. 1338-ban felosztották két birtokos között. A keleti részt kapták a nemesek, amit később Nemes Vigántként említenek. A nyugati felét a káptalan kapta. Ebből lett később Pór Vigánt, mely később Petend határába olvadt be. 1672 után lakatlan a falu, az 1750-es években kezdik újra benépesíteni. Ekkor térnek vissza a nemesek is.

(Zala-)Petend neve 1333-ban tűnik fel először. Az egykori hadiút mentén a Bakonyt és a Balaton-felvidéket elválasztó Eger-patak völgyében fekvő település. Petend első birtokosa a veszprémi káptalan. 1520-tól a Gyulaffy család, később pedig az Esterházyak uralják. E családok birtokain virágzó mező- és erdőgazdálkodás folyt. 1500 és 1700 között többször elnéptelenedik. Az 1700 évek elején újra benépesedik. Petend tiszta jobbágyfalu. Lakossága katolikus, anyaszentegyháza 1751-ben alakult. Az 1760-ban épült katolikus templom építtetője Eszterházy Károly egri püspök, a család híres építészének, Fellner Jakabnak tervei alapján. A településnek 1750-től tanítója van. Határa nagyrészt az előbb említett Esterházyaké és Zichy Pálné grőfnőé.

A két falut, Vigántot és (akkor már) Zalapetendet 1938-ban egyesítették Vigántpetend néven. A huszadik századi körzetesítések több ízben is társközségi létre kényszerítették. A falu azonban mindenkor bizonyította, hogy élni akar. Jelzi ezt az öreg iskola is, mely 1976-ban látott utoljára diákot, jelenleg környezetvédelmi oktatóközpontként működik. (Független Ökológiai Központ) A csórompusztai egykori gazdsági épület ma a Magtárstúdió fiatal munkatársainak alkotóhelye. Az ő terveik alapján készülnek a Művészetek Völgye Fesztivál kiadványai, grafikai anyagai.

Vigántpetend napjainkban Kapolcs községgel közös körjegyzőséget alkot. A helyi iskolások Monostorapátira és Taliándörögdre járnak. A körzeti orvos is Kapolcson rendel.

A rendszerváltás óta a település jelentős fejlődést élt meg. Az évekig üres porták benépesültek, több fiatal család választotta lakhelyéül a falut. Portalanított utcái, vezetékes ivóvízhálózata, telefonos ellátottsága, földgázvezetéke jelzi, hogy az itteniek szeretik Vigántpetendet, s szívesen is tesznek érte. Népesség alakulása Vigánton és Petenden:

Év 1785 1829 1857 1869 1890 1910 1920 1930
Petend 242 313 257 444 539 431 454 485
Arány (%) 100,0 129,3 118,6 183,4 222,7 178,1 187,6 200,4
Vigánt 106 116 96 126 146 132 113 107
Arány (%) 100,0 109,4 90,6 137,7 142,5 124,5 106,6 100,9

Vigántpetend népessége:

Év 1941 1949 1960 1970 1980 1997
Vigántpetend 520 447 421 359 285 200
1941.év=100% 100,0 86 81 69 54,8 38,5

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom madártávlatból
  • Legfőbb nevezetessége a katolikus templom, melynek 2010-ben ünnepelték a 250. évfordulóját. Erre az évfordulóra gyűjtést szerveztek a templom teljes felújítására.
  • A másik nevezetessége a harangláb, melyet az 1700-as években az akkor főleg evangélikusokból álló vigántiak állítottak maguknak.
  • Vajai-ház: a régi parasztházból kialakított múzeumban több száz éves bútorok is találhatók, melyeket főleg a faluból gyűjtöttek össze.
  • A templom mögött található a Tókert. Itt tartják a Művészetek Völgye vásárát.
  • Józsa István Vándoriskolája.

Helyi hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajliliomozás évszázados néphagyomány az országban egyedüli. Húsvét vasárnap délután a vigántpetendi lányok végig járják a falut, egymást fogva és négy legnagyobb lány kezében zöld ággal, egymásnak felelgetve, énekelve bújnak át a lányok által tartott kapun. Ha átment minden lány a kapun, kezdik újra az éneket. Ezt a népi játékot csak lányok játszhatják. Ilyenkor a falu apraja-nagyja az utcára vonul és megnézik a lányokat. A lányok népviseletben vannak öltözve, amit erre az alkalomra kölcsönöznek. Karácsonykor a gyerekek betlehemes köszöntőjüket mutatják be a templomba és a házaknál is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vigántpetend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]