Cseklész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseklész (Bernolákovo)
Cseklész 03.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Szenci
Turisztikai régió Dunamente
Rang község
Polgármester Ľubomír Poór
Népesség
Teljes népesség 5385 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 189 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 140 m
Terület 28,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cseklész  (Szlovákia)
Cseklész
Cseklész
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 17° 17′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 17° 17′ 30″
Cseklész weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cseklész (szlovákul Bernolákovo, korábban Čeklís, németül Landschütz) község Szlovákiában a Pozsonyi kerület Szenci járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pozsony központjától 14 km-re kelet-északkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar neve a Csek személynévből ered. Mai szlovák nevét Anton Bernolák (1762-1813) szlovák íróról, a szlovák nyelvújítás legnagyobb alakjáról kapta [2], aki katolikus káplánként működött itt. Szobra a templom előtt áll.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek, de megtalálták a korai bronzkor tárgyi emlékeit is. 1958-59-ben homokbányászat miatt veszélybe került egy 8. századi avar temető leletanyaga. Az ásatást Ľudmila Kraskovská vezette, melynek során 84 csontvázas és 5 urnás sírt tártak fel.[3]

A mai települést 1209-ben említi oklevél először, amikor II. András király a birtokot Tamás nyitrai ispán fiának Sebestyénnek adja. A 13. század folyamán a mai falu még két településből Csekiből és Luzsnicából állt. Várát 1290 körül építette a Cseklészi család. A 14. század elején királyi birtok, majd 1324-ben Károly Róbert király Veres Ábrahám comesnek adja. A falu első, román stílusú 13. században épített templomát a 14. században gótikus stílusban átépítették. 1390-ben a falu új birtokosai az Apponyiak lettek. 1458-ban a vár és a község házasság révén Rozgonyi Sebestyén birtoka lett. A község első pecsétje a 16. század végéről származik, ezen a falu neve Czeklesz alakban szerepel. 1523-ban vásártartási jogot kapott. Várát 1605-ben Bocskai hadai elfoglalták és ezután nemsokára elpusztult. Helyette az Eszterházyak 1714 és 1720 között pompás barokk kastélyt építettek. 1663-ban az Érsekújvár felmentésére érkezett császári hadak szállták meg a községet. Később is gyakran volt a falu a hadak felvonulásának színtere. A 17. század végén Thököly seregei, a 18. század alajén Rákóczi hadai és császári seregek vonultak át a községen. 1766-ban Mária Terézia idején alapították a település első posztógyárát. 1828-ban Cseklésznek 268 háza és 1803 lakosa volt.

Vályi András szerint „CSEKLÉSZ. Mező Város Posony Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, ’s innen neveztetik az Uradalom is, mellyhez számos helységek, és pusztak tartoznak, fekszik Ivánka, Horvát Guráb, Magyar Bél, és Sáp helységeknek szomszédságokban, Pozsonhoz kétmértföldnyire. Az egész Hazában majd leg szebb vidékje van, ’s nagyon ékesíti az Uraságnak hegy parton épűltt szép kastéllya; mellyben nevezetes könyvtár van, és sok féle drága ékességek, ’s jeles ritkaságok is vagynak. Építtette néhai G. Eszterházi Jósef, volt Horvát Országi Bán”.[4] „Az Ország úttyán, ’s a’ Fekete víznek bal partyán van a’ híd mellett alkalmatos vendégfogadó, ’s egynéhány házak is vagynak. Által eránnyában pedig egynéhány esztendőtől fogva igen foganatos előmenetellel főzettetett ki a’ salétrom. Határja kiváltképen termékeny, fája elég van, réttye, legelője jó, piatza hasznos, ’s nevezetes vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli”.[4]

Fényes Elek szerint „Cseklész, (Lanschücz), csinos vegyes magyar-tót-német mezőváros, Pozson vgyében, fekszik egy felemelkedett dombon, Pozsontól 2 mfdnyire a nagy-szombati országutban. Lakja 1100 kath., 5 evang., 4 zsidó. Fő ékessége a város végén álló igen szép urasági kastély 3 rézzel fedett s megaranyozott tornyokkal, egy erkellyel, honnan mind Pozson, mind Szencz, mind a Kárpát hegysora felé gyönyörű kilátás esik. – Szobái pompás készületüek, s ezelőtt nevezetes képgyüjtemény, s egy válogatott könyvtár is volt benne, de most Bécsben vagynak. A várat délfelől keriti egy csinos franczia izlésü kert. Vannak itt továbbá: egy kath. paroch. templom, postahivatal, több urasági épületek, vadas kert, halastó, vendégfogadó, de karton-fabrikája elenyészett. Szántóföldjei bőtermékenységűek; rétjei igen jók; erdeje szép s teli vadakkal. Szőlőhegye közönséges fejér jó asztali bort terem. F. u. gr. Eszterházy Józsefnő, s feje egy uradalomnak”.[5]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott.

Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án Cseklész visszakerült Magyarországhoz, de pár hónappal később, 1939. március 14-én a magyar kormány elcserélte a szlovákokkal, számára értékesebb községekért.[6] A község elnevezését 1948. június 10-én Bernolákovo-ra váltóztatták.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 1507 lakosából 1245 magyar, 110 szlovák, 89 német anyanyelvű, 5 idegen és 58 csecsemő volt.

1910-ben 2103 lakosából 1663 magyar, 370 szlovák, 59 német, 3 horvát, 1-1 román és szerb és 6 egyéb nemzetiségű volt.

2011-ben 5385 lakosából 5092 szlovák, 35 cseh, 30 magyar, 12 ukrán, 8 bolgár, 5-5 ruszin, német és morva, 2-2 lengyel és zsidó, 1-1 cigány, horvát, szerb, orosz, 31 más és 154 ismeretlen nemzetiségű volt.

Híres cseklésziek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A templomdombbal szomszédos emelkedésen a Várdombon fekszenek várának romjai.
  • Az Eszterházy kastélyt 1714 és 1722 között Esterházy József építtette, 1756-ban Fellner Jakab tervei szerint átalakították és bővítették. 1911-ben híres műgyűjteményével és könyvtárával együtt leégett, de később újjáépítették. 1958-ban renoválták, de az épület állaga azóta nagymértékben leromlott.
  • A kastélyparkban álló Szent Anna kápolna 1724-ben épült barokk stílusban.
  • A Szent Istvánnak szentelt római katolikus templom gótikus eredetü, 1773-ban azonban barokk stílusban teljesen átalakították.
  • A temetőkápolna 1847-ben épült klasszicista stílusban.
  • Szégyenoszlopa a 17. századból származik.
  • Anton Bernolák szobrát 1937 októberében avatták fel. [7]
  • Az első világháború 43 cseklészi hősi halottjának tiszteletére emelt emlékmű.
  • A második világháború cseklészi áldozatainak emléktábláját a művelődési ház homlokzatán helyezték el.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Duchoň, M. - Turcsány, J. (ed.) 2009: Bernolákovo 1209-2009 - dejiny obce. Bernolákovo.
  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Az írott szlovák nyelv és az első szótár megalkotója.
  3. Zábojník, J.: Slovensko a avarský kaganát. Bratislava 2004, 77.
  4. ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Janson Jenő 1940. In: K. Thúry György (szerk.) 1940: Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. Budapest, 13 1939 március 14-én Cseklész, Gány és Barakony Szlovákiához, Vága és Nagycétény Magyarországhoz került.
  7. 1787 és 1791 között Cseklész plébánosa volt, és magyarul prédikált.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseklész témájú médiaállományokat.