Cseszte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseszte (Častá)
Casta.jpg
Cseszte zászlaja
Cseszte zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Bazini
Turisztikai régió Pozsonyi
Rang község
Polgármester Stanislav Jablonovský
Népesség
Teljes népesség 2170 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 339 m
Terület 35,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cseszte  (Szlovákia)
Cseszte
Cseszte
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′ 00″, k. h. 17° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 00″, k. h. 17° 22′ 00″
Cseszte weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cseszte (szlovákul Častá, németül Schattmansdorf) község Szlovákiában a Pozsonyi kerület Bazini járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszombattól 20 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut 1296-ban említik először, a közeli Vöröskő várának tartozéka és szolgálófaluja volt. Vöröskő várát a 13. század második felében Tibor fejéri ispán építtette, a vár a Pozsonyból Morvaországba vezető utat védte. Itt töltötte özvegységét Konstanca, III. Béla király lánya férje a lengyel király halála után. 1296-ban Csák Máté kezére került, majd 1321-től királyi vár. 1390-ben Zsigmond foglalta vissza Prokop morva őrgróftól. A 16. század elején leégett, 1523 és 1537 között a Fuggerek építtették újjá. Bocskai és Bethlen hadai ostrommal vették be, 1683-ban Thököly serege foglalta el, tőle Kollonich Zsigmond csellel foglalta vissza. Közben a Pálffyak 1670 és 1680 között reneszánsz-barokk stílusban építtették át. 1710-ben Rákóczi serege sikertelenül ostromolta, de a vár leégett. A falut a 16. században horvát telepesekkel népesítették be. 1560-ban vásártartási jogot kapott. A település 1644-ben tűzvészben égett le, 1738-ban pestisjárvány pusztított. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, kézművességgel foglalkoztak. Céhei alakultak, a 16. században alakult a bognároké, a 17. században a szabók és a csizmadiák alapítottak céhet. Sörfőzdéje a 16. században épült. A 17. században papírmalom, a 18. században posztógyár is működött itt. 1884-ben zsinagóga épült.

Vályi András szerint "CSASZTA. Sattmanszdorf, Cseszta. Tót mező Város Poson Vármegyében, igen népes hely. Földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, a’ Vöröskői Uradalomhoz 379tartozik, fekszik a’ Vöröskői Vár alatt, Modorhoz közel, ’s Nagyszombattól 1 1/2. mértföldnyire, földgye, réttye, legelője, fája elég, Cseszte név alatt is előfordúl." [2]

Fényes Elek szerint "Cseszte, (Császta, Schatmansdorf), tót mező-város, Pozsony vármegyében, Modortól északra 1, Vöröskőtől 1/4 órányira. Szőlőhegyek s erdők közt elrejtve. Lakosai közt, kik 1387 kath., 270 zsidóra mennek, sok csizmadia van. Kath. paroch. templom, synagóga; ékes urasági tiszti lakás. Fő gazdasága szőlőhegyében s nagy erdejében áll. F. u. gr. Pálffy Rudolf örökösei. " [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1685 lakosából 1459 szlovák, 145 német, 79 magyar és 1-1 román és egyéb nemzetiségű volt.

2011-ben 2170 lakosából 2118 szlovák volt.[4]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Határában 340 m magas hegyen áll Vöröskő (Oldruh, Biberstein) teljesen ép vára. A várkápolna 1649-ben épült, Nagyboldogasszony napján van a búcsúja, amikor a faluból körmenet megy fel a várba. A vár 1944-ig a Pálffyak tulajdona volt. Értékes fegyver-, műkincs- és éremgyűjteménye van benne, berendezése eredeti. Mesterséges barlangja, beépített vízvezetékrendszere van.
  • Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 15. századi, 1937-ben bővítették és újjáépítették.
  • A Szent Flórián szobor 1776-ban készült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1993 Častá. Častá.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseszte témájú médiaállományokat.