Nádszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádszeg (Trstice)
Nádszeg templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1554
Polgármester Juhos Ferenc
Irányítószám 925 42
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 3805 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 188 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 111 m
Terület 20,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nádszeg  (Szlovákia)
Nádszeg
Nádszeg
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 17° 48′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 17° 48′ 20″
Nádszeg weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nádszeg (szlovákul Trstice) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Galántától 22 km-re délre a Kis-Duna és a Feketevíz közötti síkságon fekszik.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nádszegen két gólyafészket evidálnak. A templom közelében lévő fészek 2012-ben is foglalt volt, 2013-ban 2 fiókát számoltak össze.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1608-ban "Nagy Szegh" alakban említik először, a semptei uradalomhoz tartozott. A falut ebben az évben telepítette földesura Thurzó Szaniszló. Nevét a határában található sok nádról kapta. Lakói kezdetben kiváltságokat kaptak, melynek következtében gyorsan fejlődött. 1634-ben 80 házában már 400 lakos élt. 1636-ban a birtokos család kihalásával az uradalom a királyra szállt, aki 1642-ben az Eszterházyaknak adományozta. A török időkben több rajtaütést szenvedett a falu, ennek következtében lélekszáma csökkent. Még tovább apadt a lakosság száma a kuruc háborúk következtében, úgyhogy 1715-ben a községnek mindössze 58 adózó lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, méhészettel foglalkoztak. A falu régi temploma 1717-ben épült. A 18. században a lakosság száma rohamosan nőtt, 1785-ben az első népszámláláskor már 1796 lakosa volt. Iskolájának legkorábbi említése 1781-ből származik.

Vályi András szerint "NÁDSZEG. Magyar falu Posony Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ kis Duna mellett, Vásárúthoz 1/2 órányira, Sóháza is vagyon, határjában szántó földgyein kivűl semmije sints, legelőt az Uraságtól kéntelenek árendálni. " [3]

Fényes Elek szerint "Nádszegh, népes magyar falu, Poson vmegyében, a kis Duna mellett, Posonhoz 7 mfd., r. kath. paroch. templommal, nagy sóházzal, s lerakóhellyel. Lakosai kik 2016 kath., 7 zsidókra mennek, vagyonosok. Termékeny határjokon kiterjedt gazdaságot folytatnak, hajókáznak, vesszőből igen sok kocsikast készitenek, s sok szarvasmarhát tartanak. Erdejük, gyümölcsük elég; F. u. gr. Eszterházy József. Ut. p. Szered." [4]

1864-ben 330 házában 1917 lakos élt, akik ekkor főként mezőgazdaságból és háziiparból éltek. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1927-ben megindult az autóbuszforgalom, mely Galántával kötötte össze. Az 1930-as évek elején felépült az iskola. A község 1938 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része.

1945. szeptember 19-én a Beneš-dekrétumok értelmében 42 helybéli magyar férfit közmunkára rendeltek be. A katonaság által felügyelt intézkedés folyamán egy helybéli férfit lelőttek, társát megsebesítették.[5] A háború után 1946-ban megkezdődött a magyar lakosság deportálása, illetve Magyarországra való áttelepítése. A földműves szövetkezet 1949-ben alakult meg.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 2388, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 3795 lakosából 3557 magyar és 180 szlovák volt.

2011-ben 3805 lakosából 3414 magyar, 351 szlovák, 12-12 cseh és cigány, 1 lengyel, 3 más és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1960-as évektől kezdődően lakosainak jelentős jövedelemforrásává vált a háztáji kertészkedés, elsősorban a községben 1971-ben megjelenő fóliás növénytermesztés elterjedése által. A fóliasátrak előveteménye többnyire retek volt, főveteményként paprikát termesztettek. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyi alapszervezetének alapítása évében, 1971-ben, annak taglétszáma húsz fő volt. A taglétszám 1981-re háromszázra, 1991-re megközelítőleg ötszázra növekedett.[7] Az ágazat gazdasági szerepe azonban a 2000-es években jelentősen csökkent.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2002-es parlamenti választásokban lakosságának 93.08 százaléka a Magyar Koalíció Pártját támogatta.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intézményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar tannyelvű általános iskolájának 420 tanulója van[8].
  • Közkönyvtárát 1969-ben alapították. Bejegyzett olvasói taglétszáma (2011-ben) 280, könyvállományának száma 14 700.
  • Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Központ. Az intézményben sebészeti rendelő is található.

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2007, 23. oldal
  6. [portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]
  7. A Szabad Újság 1991. április 12-i lapszáma.
  8. 2010-es adat

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádszeg témájú médiaállományokat.