Vízkelet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vízkelet (Čierny Brod)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Rang község
Első írásos említés 1223
Polgármester Nagy Pál
Irányítószám 925 08
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 1592 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 118 m
Terület 17,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vízkelet  (Szlovákia)
Vízkelet
Vízkelet
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 00″, k. h. 17° 39′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 00″, k. h. 17° 39′ 34″
Vízkelet weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vízkelet (szlovákul Čierny Brod) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban. 2011-ben 1592 lakosából 1286 magyar és 240 szlovák volt. Hegy tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galántától 6 km-re délnyugatra, közvetlen Hidaskürt mellett fekszik. A község területén 3 sziget van, ezek: Korpaszeg, Cigánykert és Szigetorr. Határában van Malomszugla folyósziget is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe már az őskorban is lakott volt. A Siskadombon a Badeni kultúra telepét, korabronzkori, római kori, ill. avar kori temetőt, míg a Homokdombon avar kori emlékeket találtak. A falu területén honfoglaló sírok is előkerültek, ill. innen származik egy híres kétélű bronzmarkolatú kard is.

Első írásos említése 1223-ból származik Kosoud (?) alakban. Hegy részt 1239-ben a pozsonyi vár jobbágyainak lakóhelyeként említik, a tizedjegyzékekben pedig Mons név alatt szerepel. 1297-ben egy okmányban Wyzkeleth Kosod néven említik, melyben III. Endre Bogár fia Márton comesnek adományozta.

A Vizkeleti család XV. században bukkan fel az írott forrásokban. A falu azonban több arisztokrata család birtokában megfordult. 1613-tól 1660-ig evangélikus lelkész működött itt, az ellenreformáció hatására azonban visszatértek a katolikus hitre. 1664-ben Selle (Vágsellye) náhijéhez tartozott és a török adóösszeírás 7 fejadófizető személyt említ. 1673-ban erős földrengés sújtotta a falut. 1713-as egyházlátogatás alkalmával Heggyel és Kosúttal együtt 692 lelket számlálnak össze.

1773-ban gr. Esterházy Ferenc költségén Hidaskürtön plébánia alakult. Miután azonban az ottani paplak elpusztult, Hidaskürt lett Vízkelet fiókegyháza. Az Esterházyak semptei uradalmának felosztása után a cseklészi uradalomnak volt itt majorja és juhtenyészete.

A falu korábbi iskolája leégett, így Hidaskürtre jártak a nebulók. 1855-től alkalmaztak községi tanítót, azonban a bérbe vett helyiségek 1869-ben ismét leégtek. Ezek után 1871-ben iskolát építettek.

1828-ban 909 személy lakott itt 126 házban. 1832-ben tűzvész pusztított. Az 1848/49-es szabadságharc leverése és a jobbágyság eltörlése után a főként mezőgazdasággal foglalkozó lakosság földhöz jutott. 1869-ben 936, 1880-ban 1059, 1910-ben pedig 1163, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1921-ben 1261-en, 1930-ban 1281-en, 1940-ben pedig 1577-en laktak itt.

1920-ban alakult a sportegyesület, ill. a Hanza Fogyasztási Szövetkezet. 1926-ban határának egy részét a mai Javorinkához csatolták. A községben 1936 óta van a villany bevezetve. 1938-ban Magyarországhoz került. 1944 márciusában a németek bevonultak a településre, majd június 3-án elhurcolták a zsidókat. Az év végén pedig Németországba vitték a leventéket. A faluba 1945. március 31-én vonult be a Vörös Hadsereg.

Néhány lakost munkatáborba vittek, 1947 februárjában 37 családot Csehországba deportáltak, novemberben pedig 33 családot Magyarországra telepítettek a "lakosságcsere" egyezmény értelmében. 1948-ban, mikor a deportáltak már visszatérhettek, a község szlovák neve Čierny Brod lett. 1950-ben nyílt csak meg a magyar iskola, ill. a Csemadok helyi szervezete. 1965-ben új hidat építettek. 1967-ben új iskolaépület nyílt. A magyar felsőtagozatosok ma is Hidaskürtön tanulhatnak tovább. 1972-ben egyesítették a környék szövetkezeit, és 1976-ban megalakult a Vörös Csillag szövetkezet.

Korábban, még a Dudvág szabályozása előtt, a "falusi" és "hídon kívüli" részt két híd kötötte össze, a Vargha és a Cigányhíd, az utóbbit felújították.

A településen lakók túlnyomó többsége ma is római katolikusnak vallja magát. Címere az itt élők egykori fő foglalkozására a halászatra és a rákászatra utal. Legrégebbi ismert pecsétnyomója 1867-ből származik.

Vályi András szerint VÍZKELET. Magyar falu Pozsony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dudvág vize mentében, Kossúthoz 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, legelője Hegy helység alatt van. [2]

Fényes Elek szerint Vizkelet, Poson vm. magyar f. a Dudvágh mellett, Diószegtől délre 1 órányira. Táplál 880 kathol., 20 evang., 30 zsidó lak. Szántóföldje, rétje, legelő, nádja, erdeje elég és jó. F. u. több birtokosok. Utol. post. Szered. [3]

2001-ben 1524 lakosából 1374 magyar és 143 szlovák volt.

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Anna római katolikus templomát 1911. július 30-án szentelték fel, 1992-ben tatarozták.
  • Hétfájdalmú Szűzanya temploma a Hegy részen 1915-ben leégett. Korábban háromhajós volt, melyből a középső eredeti román stílusú részt és a tornyot hagyták csak meg. Václav Mencl a legrégebbi részét a 13. századra keltezte, melyet a 16. században átépítettek.[4]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Harmónia Éneklőcsoport. Elődjét, a Pintér Ferenc vezetésével létrehozott férfikart, a Csemadok helyi alapszervezete keretén belül alapították 1972-ben, amely 1975-ben vegyeskarrá bővült. Az 1970-es évek végén a közel negyven taggal rendelkező énekkar egy Kodály idézet alapján vette fel a Harmónia nevet. Taglétszáma az 1990-es évek kezdetétől csökkent, ennek következtében 2002-től női éneklőcsoportként, 15 taggal tevékenykedik. Az énekkar a község egyik legjelentősebb kulturális szerveződése, megalapítása óta közel száz tagja volt. Több hazai és külföldi rendezvény, fesztivál résztvevője. Munkásságukat 1985-ben aranykoszorús minősítéssel ismerték el.[5]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kozma Géza 2013: Szűz Mária tiszteletére szentelt hegyi templom. Terra - Mátyusföldi magyar nyelvű havilap IV/8, 6 (2013. augusztus).
  • Gágyor J.: Vízkelet - Látnivalók. Honismereti Kiskönyvtár 242. 2005.
  • Blaskovics, J.: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. 1993 Pozsony.
  • Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 114.
  • Bohuslav Chropovský 1960: Slovensko v dobe veľkomoravskej. disszertáció. Nitra, 100.
  • Mencl, V.: Stredoveká architektúra na Slovensku. 1937 Praha/Prešov.
  • Vincze István: Vízkelet története (kézirat).
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Mencl, V. 1937: Stredoveká architektúra na Slovensku. Praha-Prešov, 161-163.
  5. Pék Éva írása a Terra Hírújság 2011 februári lapszámában.