Vízkelet
| Vízkelet (Čierny Brod) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1223 |
| Polgármester | Nagy Pál |
| Irányítószám | 925 08 |
| Körzethívószám | 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1592 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 90 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Terület | 17,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vízkelet
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 09′ 00″, k. h. 17° 39′ 34″ | |
| Vízkelet weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vízkelet (szlovákul Čierny Brod) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban. 2011-ben 1592 lakosából 1286 magyar és 240 szlovák volt. Hegy tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Galántától 6 km-re délnyugatra, közvetlen Hidaskürt mellett fekszik. A község területén 3 sziget van, ezek: Korpaszeg, Cigánykert és Szigetorr. Határában van Malomszugla folyósziget is.
Története [szerkesztés]
Területe már az őskorban is lakott volt. A Siskadombon a Badeni kultúra telepét, korabronzkori, római kori, ill. avar kori temetőt, míg a Homokdombon avar kori emlékeket találtak. A falu területén honfoglaló sírok is előkerültek, ill. innen származik egy híres kétélű bronzmarkolatú kard is.
Első írásos említése 1223-ból származik Kosoud (?) alakban. Hegy részt 1239-ben a pozsonyi vár jobbágyainak lakóhelyeként említik, a tizedjegyzékekben pedig Mons név alatt szerepel. 1297-ben egy okmányban Wyzkeleth Kosod néven említik, melyben III. Endre Bogár fia Márton comesnek adományozta.
A Vizkeleti család XV. században bukkan fel az írott forrásokban. A falu azonban több arisztokrata család birtokában megfordult. 1613-tól 1660-ig evangélikus lelkész működött itt, az ellenreformáció hatására azonban visszatértek a katolikus hitre. 1664-ben Selle (Vágsellye) náhijéhez tartozott és a török adóösszeírás 7 fejadófizető személyt említ. 1673-ban erős földrengés sújtotta a falut. 1713-as egyházlátogatás alkalmával Heggyel és Kosúttal együtt 692 lelket számlálnak össze.
1773-ban gr. Esterházy Ferenc költségén Hidaskürtön plébánia alakult. Miután azonban az ottani paplak elpusztult, Hidaskürt lett Vízkelet fiókegyháza. Az Esterházyak semptei uradalmának felosztása után a cseklészi uradalomnak volt itt majorja és juhtenyészete.
A falu korábbi iskolája leégett, így Hidaskürtre jártak a nebulók. 1855-től alkalmaztak községi tanítót, azonban a bérbe vett helyiségek 1869-ben ismét leégtek. Ezek után 1871-ben iskolát építettek.
1828-ban 909 személy lakott itt 126 házban. 1832-ben tűzvész pusztított. Az 1848/49-es szabadságharc leverése és a jobbágyság eltörlése után a főként mezőgazdasággal foglalkozó lakosság földhöz jutott. 1869-ben 936, 1880-ban 1059, 1910-ben pedig 1163, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1921-ben 1261-en, 1930-ban 1281-en, 1940-ben pedig 1577-en laktak itt.
1920-ban alakult a sportegyesület, ill. a Hanza Fogyasztási Szövetkezet. 1926-ban határának egy részét a mai Javorinkához csatolták. A községben 1936 óta van a villany bevezetve. 1938-ban Magyarországhoz került. 1944 márciusában a németek megszállták, majd június 3-án elhurcolták a zsidókat. Az év végén pedig Németországba vitték a leventéket. A falut 1945 március 31-én szabadította fel a Vörös Hadsereg.
Néhány lakost munkatáborba vittek, 1947 februárjában 37 családot Csehországba deportáltak, novemberben pedig 33 családot Magyarországra telepítettek a "lakosságcsere" egyezmény értelmében. 1948-ban, mikor a deportáltak már visszatérhettek, a község szlovák neve Čierny Brod lett. 1950-ben nyílt csak meg a magyar iskola, ill. a Csemadok helyi szervezete. 1965-ben új hidat építettek. 1967-ben új iskolaépület nyílt. A magyar felsőtagozatosok ma is Hidaskürtön tanulhatnak tovább. 1972-ben egyesítették a környék szövetkezeit, és 1976-ban megalakult a Vörös Csillag szövetkezet.
Korábban, még a Dudvág szabályozása előtt, a "falusi" és "hídon kívüli" részt két híd kötötte össze, a Vargha és a Cigányhíd, az utóbbit felújították.
A településen lakók túlnyomó többsége ma is római katolikusnak vallja magát. Címere az itt élők egykori fő foglalkozására a halászatra és a rákászatra utal. Legrégebbi ismert pecsétnyomója 1867-ből származik.
Vályi András szerint VÍZKELET. Magyar falu Pozsony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dudvág vize mentében, Kossúthoz 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, legelõje Hegy helység alatt van. [2]
Fényes Elek szerint Vizkelet, Poson vm. magyar f. a Dudvágh mellett, Diószegtõl délre 1 órányira. Táplál 880 kathol., 20 evang., 30 zsidó lak. Szántóföldje, rétje, legelõ, nádja, erdeje elég és jó. F. u. több birtokosok. Utol. post. Szered. [3]
2001-ben 1524 lakosából 1374 magyar és 143 szlovák volt.
Híres személyek [szerkesztés]
- Katona Pál (1937) pap
- Kiss Endre András (1955) pap
- PhDr. Kozma Ferenc (1902–1975) pap, a párizsi Katolikus Tudósító szerkesztője
- Lakatos László (Totó Laci) vándorzenész, muzsikus
- Derghi Somogyi Antal (1811–?) a képviselőház tagja
- Végh László (1914–1991) pap
- Vincze László (1925) helytörténész, festő, tanár
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Anna római katolikus templomát 1911. július 30-án szentelték fel, 1992-ben tatarozták.
- Hétfájdalmú Szűzanya temploma a Hegy részen 1915-ben leégett. Korábban háromhajós volt, melyből a középső eredeti román stílusú részt és a tornyot hagyták csak meg. Václav Mencl a legrégebbi részét a 13. századra keltezte, melyet a 16. században átépítettek.[4]
Kultúra [szerkesztés]
- Harmónia Éneklőcsoport. Elődjét, a Pintér Ferenc vezetésével létrehozott férfikart, a Csemadok helyi alapszervezete keretén belül alapították 1972-ben, amely 1975-ben vegyeskarrá bővült. Az 1970-es évek végén a közel negyven taggal rendelkező énekkar egy Kodály idézet alapján vette fel a Harmónia nevet. Taglétszáma az 1990-es évek kezdetétől csökkent, ennek következtében 2002-től női éneklőcsoportként, 15 taggal tevékenykedik. Az énekkar a község egyik legjelentősebb kulturális szerveződése, megalapítása óta közel száz tagja volt. Több hazai és külföldi rendezvény, fesztivál résztvevője. Munkásságukat 1985-ben aranykoszorús minősítéssel ismerték el.[5]
Testvérvárosai [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Gágyor J.: Vízkelet - Látnivalók. Honismereti Kiskönyvtár 242. 2005.
- Blaskovics, J.: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. 1993 Pozsony.
- Mencl, V.: Stredoveká architektúra na Slovensku. 1937 Praha/Prešov.
- Vincze István: Vízkelet története (kézirat).
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Mencl, V. 1937: Stredoveká architektúra na Slovensku. Praha-Prešov, 161-163.
- ↑ Pék Éva írása a Terra Hírújság 2011 februári lapszámában.
|
|||||||||||
