Nemeskosút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemeskosút (Košúty)
Nemeskosút címere
Nemeskosút címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1138
Polgármester Zdenka Mačicová
Irányítószám 925 09
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 1556 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 106 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Terület 14,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemeskosút  (Szlovákia)
Nemeskosút
Nemeskosút
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 17° 39′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 17° 39′ 30″
Nemeskosút weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemeskosút (1899-ig Kosút, szlovákul Košúty) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galántától 5 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területe az őskor óta lakott, az első emberek lakta település az újkőkor idejéből származik. A mai település első írásos említése 1138-ból, II. László király okleveléből származik "Willa Qusout" néven. Egykor nemesi község volt, több nemesi család birtoka, innen származik a Kossuth család is. A török többször megtámadta és kirabolta. A hódoltság idején az Érsekújvári vijaletben, a Sellyei náhije Érsekújvári szandzsákjához tartozott. A török uralom után részben az Eszterházy család birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. Eután aránylag békés életét több járvány és természeti katasztrófa zavarta meg. 1867-ben cukorgyárat alapítottak a község területén, ezt követően határában főként cukorrépát termesztettek. Virágzott a kézművesség is, cípészek, szabók, kovácsok, mészárosok, pékek, kocsmárosok, kőművesek, asztalosok éltek és dolgoztak a településen. A 19. és 20. század fordulóján csendőrőrs kezdte meg itt működését. Iskolájának legkorábbi említése 1867-ből származik.

Vályi András szerint "KOSÚT. Magyar nemes falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Hegynek szomszédságában, mellynek filiája, határja soványas, szántó földgyei két fordúlóra vannak osztva, legelője van elég, vagyonnyai meg lehetősek." [2]

Fényes Elek szerint "Kossuth, Pozson m. magyar f., a Dudvágh mellett, Diószegtől délre 1/2 órányira. Számlál 794 kath., 44 zsidó lak. Ékesítik ezen helyet a kath. paroch. templom, a birtokos uraságok csinos lakhelyei. Róna határja mindent bőven megterem: legelője elég levén, a juhtenyésztés nagy divatjában van. F. u. Fekete Ferencz, Jezerniczky, s m. t. Ut. p. Cseklész." [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1931 májusában a nemeskosúti kommunista tüntetésen résztvevő tömegbe lőttek, melynek során 3 magyar személy vesztette életét.[4]

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1213, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1447 lakosából 878 magyar és 548 szlovák volt.

2011-ben 1556 lakosából 739 magyar és 712 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1849 és 1851 között épült neoromán stílusban. Kétszer renoválták, legutóbb 2001-ben a tornyot és a homlokzatot.
  • A parkban álló kastélyt 1896-ban Ábrahámffy Gyula építtette neoklasszicista stílusban. 1945-ig volt a család tulajdona.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Berkenye Néptáncegyüttes

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. 
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. 
  4. Prágai Magyar Hírlap X/120, 1 A kossuti eset (1931. május 28.); X/119, 1 A kossuti véres sortűz a szenátus előtt (1931. május 27.)