Felsőszeli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszeli (Horné Saliby)
Felsőszeli főút 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Rang község
Első írásos említés 1237
Polgármester Dobosy Pál
Irányítószám 925 03
Körzethívószám 00421 (0) 31
Népesség
Teljes népesség 3220 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 115 m
Terület 34.84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőszeli  (Szlovákia)
Felsőszeli
Felsőszeli
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 07′ 28″, k. h. 17° 45′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 28″, k. h. 17° 45′ 01″
Felsőszeli weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszeli (szlovákul Horné Saliby) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Galántától 8 km-re délkeletre, a Szeli-Dudvág partján fekszik.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőszeliben 2009 körül épült egy gólyafészek, amelyben azonban azóta sem költött gólyapár.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén már az újkőkorban laktak emberek, a lengyeli kultúra népének maradványait tárták itt fel. A magyar törzsek a 10. században telepedtek meg ezen a vidéken és a mai napig is magyar többségű a falu lakossága. A falunak valószínűleg már a 11. század végén állt temploma. Szelit 1237-ben Zele alakban a pannonhalmi apátság oklevelében említik először. A pannonhalmi kolostor uradalmának része volt. IV. Béla 1246-ban a heiligenkreuzi apátságnak adományozta. Templomát 1271-ben V. István oklvele is említi. Károly Róbert 1313-ban a Kacsics nemzetségbeli Farkas fia Tamás lublói várnagynak (később erdélyi vajda és szolnoki ispán) adományozta. 1355-től Kónya bán birtokában. A Felsőszeli elnevezés 1493-tól használatos. Kiváltságait 1523-ban kapta, de várossá nem fejlődött. Újabb katolikus temploma 1524-ben épült, nemsokára azonban a falu lakosságával együtt evangélikus templom lett. 1620-ban Esterházy Miklós adta vissza a katolikusoknak. Ezt a templomot 1770-ben lebontották, helyette 1775-ben épült a mai katolikus templom. A falu a 16. században a Thurzó és a Báthori-család, majd a 17. században az Esterházyak semptei uradalmához tartozott. 1817-ig a cseklészi uradalom része volt. 1828-ban 256 házában 1789 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1708-ban már iskoláját is említik.

Fényes Elek szerint "Szeli (Felső), magyar falu, Poson vármegyében, az előbbeni falutól egy kis óra járásnyira. Ugyancsak a Dudvágh mellett: 850 kath., 1100 evang., 30 ref., 8 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, és evang. anyaszentegyháza. Határa igen termékeny; legelője, rétje bőséggel. F. u. gróf Eszterházy József, de bir benne szép inscriptionalis jószágot Benyovszky Péter kapitány is. " [2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, 1938 és 1944 között újra a magyar felségterület, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része.

A Beneš-dekrétumok alapján 1947 január 23-án a csehszlovák hadsereg által ostromgyűrűbe zárt községben elkezdődött magyar lakosságának Csehországba történő deportálása, mely összesen 240 családot (1013 személyt, közülük 126 hatéven aluli gyereket) érintett. Hátrahagyott házaikba Rózsahegy környéki szlovák telepesek költöztek be. A deportáltak többsége csak 1949-ben térhetett vissza szülőfalujába. A község történelmének egyik legnagyobb tragédiája 1947 április 27-én, az első Magyarországra indított transzporttal vette kezdetét. A több hónapon át tartó kitelepítések folyamán a község 1321 magyar lakosát (azaz 310 családot) toloncolták ki Magyarországra. Helyükre az áttelepülést önként vállaló magyarországi szlovákok érkeztek, elsősorban Tótkomlós és Békéscsaba környékéről.[3]

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népességének nemzetiségek szerinti alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 3477 lakosából 3463 magyar volt.

2001-ben 3134 lakosából 2100 magyar és 1001 szlovák volt.

2011-ben 3220 lakosából 1953 magyar, 1165 szlovák, 10 cseh, 7 cigány, 5 ukrán, 2-2 orosz és ruszin, 1 szerb, 5 más és 70 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Felsőszeli lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
9 fő (0%)
magyar
3463 fő (100%)
német
4 fő (0%)
egyéb
1 fő (0%)
*1910. évi népszámlálási adatok[5]
Felsőszeli lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
1001 fő (32%)
magyar
2100 fő (67%)
német
1 fő (0%)
egyéb
32 fő (1%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Felsőszeli lakosságának nemzetiségi megoszlása
szlovák
1165 fő (36%)
magyar
1953 fő (61%)
német
0 fő (0%)
nem kiderített
70 fő (2%)
*2011. évi népszámlálási adatok

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt él Danajka Lajos a község történelmének kutatója, több helytörténeti kiadvány szerzője, a község díszpolgára.
  • Itt él Jakubecz Márta író, publicista, pedagógus.
  • Itt született 1982. június 22-én Borbély Borisz költő.[6]
  • Magyarország Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2003-ban „Édes anyanyelvünk” címen meghirdetett pályázatának egyedüli felvidéki díjazottja Mészáros Magdolna volt, a helyi általános iskola pedagógusa.[7]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1775-ben épült gróf Eszterházy Ferenc költségén klasszicista stílusban. 1823-ban leégett és 1944-ben is megsérült, de mindannyiszor megújították.
  • Evangélikus temploma 1786 és 1790 között épült. Harangtornyát 1830-ban építették. 1861-ben neoklasszicista stílusban építették át.
  • Termálfürdő. Az 1950-es évekbeli kőolaj-kutatás folyamán Felsőszeli és Deáki községek határában termálvizet találtak, melynek hasznosítására az 1970-es években három medencével, étteremmel, szállodával és autóskempinggel ellátott termálfürdőt létesítettek. Az állami tulajdonú létesítmény 1991-ben a két község közös tulajdonába került. Azonban az egy évtizednyi közös üzemelést követően további fejlesztésének eltérő megítélése miatt a létesítményt kettéosztották, mely így területileg ⅔ részben Deáki, ⅓ részben Felsőszeli tulajdona lett.
  • Magyar tanítási nyelvű általános iskolája 2001-ben vette fel a Széchenyi István nevet. A névadó emlékére az iskola parkjában egy Jozef Tkadlec öntötte harangot helyeztek el a Schmidt Róbert által faragott haranglábon, melyen egy Széchenyi–idézet olvasható: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.” [8]

Kulturális élet, rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Danajka Lajos helytörténész Két tűz között 1944 – 1946 című könyvében állít emléket annak a 210 helybéli leventének, kiket 1944 decemberében vittek katonai szolgálatra a Német Birodalomba. A 2001-ben kiadott művében a szerző negyven visszaemlékező elbeszélése alapján állította össze történetüket.
  • A Csemadok helyi alapszervezete a község magyarságának legjelentősebb kulturális szervezete.[9]
  • Farsangi Nótaest
  • Szüreti felvonulás
  • Karácsonyi koncert
  • Mátyus tánccsoport
  • Rozmaring énekkar
  • A Széchenyi István Magyar Tannyelvű Általános Iskola, Bercsényi Miklós hagyományőrző csoportja.[10]
  • Felsőszeli Lovastalálkozó

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Danajka, L. 1993: Felsőszeli története. Felsőszeli.
  • Szarka, L.-Tóth, K. 2010: Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában. Somorja-Komárom.
  • Oros László 2011: A Felsőszeli ágostai hitvallású evangélikus egyház története. Felsőszeli.
  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. 
  3. Zolczer László írása a Szabad Újság 2009. október 21-i lapszámában.
  4. 2011. évi népszámlálás.
  5. Fórum Kisebbségkutató Intézet
  6. Szlovákiai Magyar Írók Társasága
  7. Az Új Szó 2004. szeptember 8-i lapszáma.
  8. Új Szó 2001. október 29-i lapszáma.
  9. http://www.felvidek.ma/felvidek/kultura/28203-a-csemadok-felsoszeli-alapszervezetenek-kronikajabol
  10. A Szabad Újság 2009. augusztus 19-i lapszáma.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszeli témájú médiaállományokat.