Alsószeli

Alsószeli (Dolné Saliby)
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Galántai
Rang	község
Polgármester	Seres Lajos
Népesség
Teljes népesség	1933 fő (2011) +/-
Népsűrűség	103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	116 m
Terület	18,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsószeli Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 47′48.1, 17.7833333333
Alsószeli weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsószeli római katolikus temploma

Alsószeli evangélikus temploma

Feszület a katolikus templom bejáratánál

Alsószeli (szlovákul Dolné Saliby) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban. Mátyusföldi magyar község, 2011-ben 1933 lakosából 1383 magyar és 530 szlovák volt.

Fekvése

A Kisalföldön, Galántától 10 km-re délkeletre a Szeli-Dudvág partján fekszik.

Története

1217-ben említik először. Már ekkor vámot szedtek a Dudvág hídján és lakói halászattal foglalkoztak. IV. Béla 1246-ban a heiligenkreuzi apátságnak adományozta. Károly Róbert 1313-ban a Kacsics nemzetségbeli Farkas fia Tamás lublói várnagynak (később erdélyi vajda és szolnoki ispán) adományozta. 1355-től Kónya bán birtokában. Az Alsószeli elnevezés 1492-től használatos (előzőleg Szeli).

A középkorban Alsószeli mellett feküdt Berény falu, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van."

Fényes Elek szerint "Szeli (Alsó), magyar falu, Poson vmegyében, a Dudvágh mellett. Számlál 592 kath., 763 evang., 93 ref., 4 zsidó lak. Evang. anyaszentegyház, és ekklésia; nagy marha, és juh-tenyésztés. Ut. p. Poson 5 óra."

1910-ben 2148, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1960-ban határának déli része (melyet Királyrév határa korábban is elvágott Alsószelitől) önálló községgé alakult Alsóhatár néven.

Népessége

Őshonos lakosságát évszázadokon át magyarok alkotják. 1910-ben még 2128 magyar lakosa volt. Nemzetiségi összetételének váltózásai a második világháború utáni években kezdődtek. A magyarságát súlytó asszimiláció folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A 2001 és 2011 közötti években magyar lakosainak száma 8 százalékkal csökkent, a szlovákok száma viszont 28 százalékkal emelkedett.

Alsószeli lakosságának nemzetiségi megoszlása szlovák 12 fő (1%) magyar 2128 fő (99%) német 8 fő (0%) *1910. évi népszámlálási adatok

Alsószeli lakosságának nemzetiségi megoszlása szlovák 414 fő (22%) magyar 1500 fő (78%) egyéb 7 fő (0%) *2001. évi népszámlálási adatok

Alsószeli lakosságának nemzetiségi megoszlása szlovák 530 fő (27%) magyar 1383 fő (72%) egyéb 20 fő (1%) *2011. évi népszámlálási adatok

Nevezetességei

• Szecessziós stílusú római katolikus temploma 1875-ben épült. A templomban található Keresztelő Szent János, Szeplőtelen Szűz Mária és a Szent Család képek a 19. század második feléből származnak.
• Evangélikus templomát 1874 és 1878 között építették neoklasszikus stílusban, Szeszler Mór építész tervei alapján. Belső tere oldalsó karzattal tagolt. Krisztus az olajfák hegyén című oltárképe Fleischmann György alkotása 1878-ból. Vörös almási márványból készült keresztelőkútja és a Saskó Márton által készített orgona szintén 1878-ból származnak.
• Az első világháború helybéli hősi halottainak emlékműve Ferencz János losonci szobrász alkotása. Az evangélikus templom kertjében elhelyezett emlékmű központi motívuma egy térdeplő honvéd, egyik kezében zászlóval, másikban eltört karddal.
• Az Országzászló Emlékmű (Millenniumi Emlékmű) a falu központi részén áll. Az emlékművet a falu lakói Alsószeli Magyarországhoz való visszacsatolásának emlékére emeltették.
• Szent Vendel szobra a falu végén a Galántára vezető út mentén áll. A szakrális kisemlék 1812-ből származik.
• A horgászok kedvelt helye a Kandia halastó.
• Alsószeli Jurtanapok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem. A háromnapos rendezvénysorozatot 2005 óta rendezik meg. A hagyományőrző rendezvény kiemelkedően gazdag programját történelmi előadások, honfoglalás kori harcművészeti- és lovasíjász-bemutatók, népzenei együttesek, énekkarok, táncegyüttesek, könnyűzenei koncertek, a gyermekek részére kézműves foglalkozások, mesemondások valamint vásári felvonulások jellemzik.
• Az idősek otthonát 1984-ben építették, 1989-ben átépítése által férőhelyét 42-re növelték.

Híres emberek

• Itt született 1845. október 3-án Petrik Géza bibliográfus.
• Itt született 1941. február 17-én Pukkai László tanár, történész, publicista.
• Itt élt (több mint egy évtizedig) Szarka László történész, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója.
• Itt él Berényi József felvidéki magyar politikus, a Magyar Koalíció Pártja elnöke.
• Itt született 1959. december 8-án Haraszti Mária író, költő.

Kulturális élet

• Alsószeli Magyar Dalkör A dalkörnek 1970-től Szabados László a szakmai tanácsadója, vezetője. Bíborpiros Szép Róza verseny országos döntőjén nívódíjat kaptak 2009-ben.
• Varsás táncegyüttes 2003-ban alakult az alsószeli Csemadok alapszervezet mellett.
• Bendő zenekar 1993-ban alakult, a felsőszeli Mátyus tánccsoport kísérőzenekaraként.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal (magyarul)
• A Zele törzs hagyományőrző társaság weblapja
• Alsószeli Ifjúsági Klub
• Travelatlas.sk
• Községinfó
• Alsószeli Szlovákia térképén

Források

• Szarka, L.-Tóth, K. 2010: Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában. Somorja-Komárom.
• Pukkai László (szerk.) 2007: Alsószeli község története 1217 - 2007.
• Haraszti Mária 1990: Alsószeli.