Vágpatta
| Vágpatta (Pata) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1156 (Pta) |
| Polgármester | Milan Čambálik |
| Irányítószám | 925 83 |
| Körzethívószám | 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3016 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 172 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 138 m |
| Terület | 17,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vágpatta
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 16′ 25″, k. h. 17° 49′ 38″ | |
| Vágpatta weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vágpatta (szlovákul Pata) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban, Szeredtől 7 km-re keletre. 2011-ben 3016 lakosából 2938 szlovák és 17 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
1156-ban "Pta" néven említik először [2], amely a régi magyar "Pota" személynévből származik, 1252-ben "Patha" néven említik. Története nincs teljességgel feldolgozva, csak az bizonyos, hogy királyi birtok volt, valamint, hogy a Semptei váruradalomhoz tartozott. Lakói mezőgazdaságból éltek és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A mesterségek közül elsősorban a takácsokat említik. 1664-ben Nyitra náhijébe tartozott, 28 háztartásában 38 fejadófizető személy élt, valamint határában malom működött a Vágon.[3] 1715-ben 46 háztartást, 1785-ben 125 házat és 804 lakost említenek.
1849. június 16-19 között a község határában zajló harcokban 140 honvéd halt hősi halált. Az elesettek emlékére 1872-ben sírhelyükön obeliszket állítottak. Szűz Mária templomát 1820-ban építették, azonban korábban is volt már a falunak temploma.
1910-ben 1679, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott.
1950-ben a mezőgazdaság fejlesztésének köszönhetően a falu gyorsan gyarapodott. A fejlesztések és a beruházások máig folytatódnak.
2001-ben 3041 lakosából 3005 szlovák volt.
Vályi András szerint "PATA. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1 mértföldnyire, földgye jó termékenységû, legelõje elég, a’ szomszéd sóházakban is vagyon módgyok a’ keresetre, fája kevés van, réttyei is néhol selejtesek, szõlõhegyei soványak, második osztálybéli." [4]
Fényes Elek szerint "Patta, tót falu Nyitra vmegyében, Semptéhez egy órányira, a nyitrai országutban. Számlál 969 kath., 9 zsidó lak. – Földe termékeny; réte jó; van szõlõskerte; s gyümölcse. F. u. gr. Eszterházy Károly. Ut. p. Szered." [5]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Patta, tót község a Vág balpartján, 1345 r. kath. vallásu lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Szered. E község a XII. század közepén már fennállott. Kath. temploma 1820-ban épült, de már a török hódoltság idejében volt itt önálló plébánia. A község határában, az országút mentén az 1848-iki zsigárd-peredi ütközettel egyidejüleg folyt harczban elesett honvédek emlékére emlékoszlopot állítottak fel. Földesurai az Eszterházyak és Appel Gusztáv voltak, kinek ősei a burgonyát honosították meg Magyarországon. Most dr. Ballay Lajosnak van itt nagyobb birtoka." [6]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1820-ban épült.
- Az 1872-ben emelt honvédemlékmű a nyitrai Fellner Jakab alkotása. Eredetileg díszes kovácsoltvas kerítés övezte. 1884-es felújítása alkalmából ünnepi szentmisét tartottak és emléktáblát helyeztek el az obeliszken. A 20. század folyamán az emlékmű állaga jelentősen leromlott. A Pro Patria Honismereti Szövetség kezdeményezésére Vágpatta és Nagymácséd községek újították fel 2001-ben.[7]
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1746. május 16-án Thótt Albert kegyes tanítórendi áldozópap és tanár.
- Itt született 1923. április 18-án Sidó Ferenc kilencszeres világbajnok asztaliteniszező.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján
- ↑ Blaskovics, J.: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. 1993 Pozsony.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
- ↑ Görföl Jenő: A forradalom patai emlékműve című írása az Új Szó 2002. március 13-i lapszámában.
- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
|
|||||||||||
