Vágpatta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vágpatta (Pata)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rangközség
Első írásos említés1156 (Pta)
PolgármesterJozef Berčík
Irányítószám925 83
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámGA
Népesség
Teljes népesség3253 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség172 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság138 m
Terület17,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′ 25″, k. h. 17° 49′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 25″, k. h. 17° 49′ 38″
Vágpatta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágpatta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágpatta (szlovákul Pata) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szeredtől 7 km-re keletre található.

Története[szerkesztés]

1156-ban "Pta" néven említik először,[2] amely a régi magyar "Pota" személynévből származik, 1252-ben "Patha" néven említik. Története nincs teljességgel feldolgozva, csak az bizonyos, hogy királyi birtok volt, valamint a Semptei váruradalomhoz tartozott. Lakói mezőgazdaságból éltek és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A mesterségek közül elsősorban a takácsokat említik. 1664-ben Nyitra náhijébe tartozott, 28 háztartásában 38 fejadófizető személy élt, valamint határában malom működött a Vágon.[3] 1715-ben 46 háztartást, 1785-ben 125 házat és 804 lakost említenek.

1849. június 16-19 között a község határában zajló harcokban 140 honvéd halt hősi halált. Az elesettek emlékére 1872-ben sírhelyükön obeliszket állítottak. Szűz Mária templomát 1820-ban építették, azonban korábban is volt már a falunak temploma.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott.

1950-ben a mezőgazdaság fejlesztésének köszönhetően a falu gyorsan gyarapodott. A fejlesztések és a beruházások máig folytatódnak.

Leírásai monográfiákban[szerkesztés]

Vályi András szerint "PATA. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1 mértföldnyire, földgye jó termékenységű, legelője elég, a’ szomszéd sóházakban is vagyon módgyok a’ keresetre, fája kevés van, réttyei is néhol selejtesek, szőlőhegyei soványak, második osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint "Patta, tót falu Nyitra vmegyében, Semptéhez egy órányira, a nyitrai országutban. Számlál 969 kath., 9 zsidó lak. – Földe termékeny; réte jó; van szőlőskerte; s gyümölcse. F. u. gr. Eszterházy Károly. Ut. p. Szered."[5]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Patta, tót község a Vág balpartján, 1345 r. kath. vallásu lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Szered. E község a XII. század közepén már fennállott. Kath. temploma 1820-ban épült, de már a török hódoltság idejében volt itt önálló plébánia. A község határában, az országút mentén az 1848-iki zsigárd-peredi ütközettel egyidejüleg folyt harczban elesett honvédek emlékére emlékoszlopot állítottak fel. Földesurai az Eszterházyak és Appel Gusztáv voltak, kinek ősei a burgonyát honosították meg Magyarországon. Most dr. Ballay Lajosnak van itt nagyobb birtoka."[6]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1679, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 3041 lakosából 3005 szlovák volt.

2011-ben 3016 lakosából 2938 szlovák és 17 magyar volt.

2021-ben 3253 lakosából 3134 (+5) szlovák, 13 magyar, (+5) cigány, (+3) ruszin, 38 (+8) egyéb és 68 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1820-ban épült.
  • Az 1872-ben emelt honvédemlékmű a nyitrai Fellner Jakab alkotása. Eredetileg díszes kovácsoltvas kerítés övezte. 1884-es felújítása alkalmából ünnepi szentmisét tartottak és emléktáblát helyeztek el az obeliszken. A 20. század folyamán az emlékmű állaga jelentősen leromlott. A Pro Patria Honismereti Szövetség kezdeményezésére Vágpatta és Nagymácséd községek újították fel 2001-ben.[8]

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
  3. ↑ Blaskovics, J.: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. 1993 Pozsony.
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
  7. ↑ ma7.sk
  8. ↑ Görföl Jenő: A forradalom patai emlékműve című írása az Új Szó 2002. március 13-i lapszámában.
  9. ↑ polnohospodar.sk

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vágpatta&oldid=26999513”