Nemeskürt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemeskürt (Zemianske Sady)
Nemeskürt községháza.JPG
Községháza
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Roman Súkeník
Irányítószám 925 54
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 858 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 107 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 153 m
Terület 8,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemeskürt  (Szlovákia)
Nemeskürt
Nemeskürt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 30″, k. h. 17° 49′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 30″, k. h. 17° 49′ 15″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemeskürt (szlovákul Zemianske Sady, korábban Nemeškert) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galgóctól 12 km-re délre, Szeredtől 15 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. Az itt feltárt négy korai település közül egy a vaskorból, egy a korai bronzkorból, kettő pedig a kora középkorból származik. A régészeti leletek tanúsága szerint a honfoglalás előtt korai szláv település is állt itt. A honfoglalás után a Kürtgyarmat törzs Kürt részének szállásterülete volt, nevét is innen kapta. A mai települést 1156-ban "Kurt" néven említik először abban az oklevélben, melyben II. Géza király a falut mint a semptei váruradalom részét az esztergomi érsekségnek adja. A 14. századtól több nemesi család birtoka volt, köztük a Thurzó, Rozgonyi, Pogrányi és Eszterházy családoké. Lakói is többségben köznemesek voltak, ezért már 1352-ben Nemeskürt a neve. 1392-ben az esztergomi káptalan a birtokosa. A török 1530-ban támadta meg a semptei uradalom területét és sok falut - köztük Nemeskürtöt is - kirabolt. 1598-ban egy tűzvészben az egész falu leégett. 1715-ben 19 adózó háztartás volt a községben. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Nemes, és Puszta Kürt. Két tót falu Nyitra Várm. Puszta Kürtnek földes Urai G. Eszterházy, és G. Sándor Uraságok, Nemes Kürtnek pedig több Urak, lakosai katolikusok, fekszenek Udvarnokhoz nem meszsze, Nyitrához két mértföldnyire, határbéli földgyeik termékenyek, boraik jók, más vagyonnyaik is vagynak." [2]

Fényes Elek szerint "Nemes- és Puszta-Kürth, Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, Semptéhez éjszakra 1 órányira, az elsőben lakik 334 kath., 151 zsidó, kiknek synagógájok van; a másodikban 410 kath., 14 zsidó. Határuk dombos, de meglehetős; dohányt és bort termesztenek. F. u. többen. Ut. post. Szered." [3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. 1949-ben Mezőgazdasági Szakmunkásképzőt létesítettek.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őshonos magyar lakossága a török korban jelentősen megfogyatkozott. A 18. század kezdetétől betelepülő szláv népesség azután nagyrészt magába olvasztotta magyar lakosságát. 1910-ben 577, többségében már szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben 861 lakosából 848 szlovák volt. 2011-ben 858 lakosából 839 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1908. június 17-én Zsigmondi Boris rendező

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték fel 2000-ben
  • A zsidó imaház 1943-ban elpusztult
  • Harangtorony
  • Thúry nemesi kúria
  • Szent Vendel faszobor
  • Szent Orbán szobor

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskürt témájú médiaállományokat.