Nemeskürt
| Nemeskürt (Zemianske Sady) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Turisztikai régió | Dunamenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1156 |
| Polgármester | Roman Súkeník |
| Irányítószám | 925 54 |
| Körzethívószám | 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 858 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 107 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 153 m |
| Terület | 8,05 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nemeskürt
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 19′ 30″, k. h. 17° 49′ 15″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nemeskürt (szlovákul Zemianske Sady, korábban Nemeškert) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Galgóctól 12 km-re délre, Szeredtől 15 km-re északkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
A község területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. Az itt feltárt négy korai település közül egy a vaskorból, egy a korai bronzkorból, kettő pedig a kora középkorból származik. A régészeti leletek tanúsága szerint a honfoglalás előtt korai szláv település is állt itt. A honfoglalás után a Kürtgyarmat törzs Kürt részének szállásterülete volt, nevét is innen kapta. A mai települést 1156-ban "Kurt" néven említik először abban az oklevélben, melyben II. Géza király a falut mint a semptei váruradalom részét az esztergomi érsekségnek adja. A 14. századtól több nemesi család birtoka volt, köztük a Thurzó, Rozgonyi, Pogrányi és Eszterházy családoké. Lakói is többségben köznemesek voltak, ezért már 1352-ben Nemeskürt a neve. 1392-ben az esztergomi káptalan a birtokosa. A török 1530-ban támadta meg a semptei uradalom területét és sok falut - köztük Nemeskürtöt is - kirabolt. 1598-ban egy tűzvészben az egész falu leégett. 1715-ben 19 adózó háztartás volt a községben. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Nemes, és Puszta Kürt. Két tót falu Nyitra Várm. Puszta Kürtnek földes Urai G. Eszterházy, és G. Sándor Uraságok, Nemes Kürtnek pedig több Urak, lakosai katolikusok, fekszenek Udvarnokhoz nem meszsze, Nyitrához két mértföldnyire, határbéli földgyeik termékenyek, boraik jók, más vagyonnyaik is vagynak." [2]
Fényes Elek szerint "Nemes- és Puszta-Kürth, Nyitra m. két egymás mellett lévõ tót falu, Semptéhez éjszakra 1 órányira, az elsõben lakik 334 kath., 151 zsidó, kiknek synagógájok van; a másodikban 410 kath., 14 zsidó. Határuk dombos, de meglehetõs; dohányt és bort termesztenek. F. u. többen. Ut. post. Szered." [3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Demográfia [szerkesztés]
1910-ben 577, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 861 lakosából 848 szlovák volt.
2011-ben 858 lakosából 839 szlovák volt.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született 1908. június 17-én Zsigmondi Boris rendező
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
