Királyrév (szlovákul Kráľov Brod) község Szlovákiában a Nagyszombati kerület Galántai járásában. Mátyusföldi magyar község.
Galántától 17 km-re délkeletre, a Szeli-Dudvág partján, Alsószeli, Zsigárd és Nádszeg között fekszik. Területén folyik keresztül a Fekete-víz, melynek legmagasabb vízszintjét 2006. április 3-án mérték, amikor 464 cm-en tetőzött, s az árvíz 1383 hektár területet öntött el.
Nevét még királyi birtokként a Fekete-vízen itt átvezető révről kapta.
1252-ben villa Sancti Michaelis néven említik először, királyi birtok volt. Egy 1334-es oklevél szerint helyén egy Szentmihály nevű település állt. Lakói jobbágyok voltak, akik főként mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek a vágsellyei uradalomhoz tartoztak. A falut 1808-ban már Király Rév néven említik. A 19. század első felében lakosainak száma 600 körül volt. 1849. június 20-án ütközet volt itt a honvédsereg és a császári hadsereg között.
Fényes Elek szerint "Királyrév, magyar falu, Poson vgyében, 650 kath. lak., róna termékeny határral, szép erdõvel. A sellyei urad. tartozik, s ut. p. Szered." [2]
1910-ben 785, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, ezt követően a Magyarországtól elszakított területek részeként Csehszlovákiához csatolták. A csehszlovák hatóságok a település nevét 1927-ben Kráľov Brod-ra váltóztatták. Az első bécsi döntés értelmében 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott, a második világháború utáni nagyhatalmi döntések azonban ismét Csehszlovákiához csatolták. A felvidéki magyarság teljes jogfosztottságának időszakában a Beneš-dekrétumok értelmében 1947-ben 13 magyar családot Csehországba deportáltak, 30 magyar családot pedig erőszakkal Magyarországra telepítettek. Lakóházaikba 25 önkéntesen áttelepülő magyarországi és romániai szlovák család költözött.
2011-ben 1156 lakosából 919 magyar, 217 szlovák, 1-1 cseh, orosz, morva és más, ill. 16 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
- Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban.
- A plébánia előtt álló Szent Mihály a 18. században készült.
- Kopjafáját a királyrévi-csata, valamint a háborúkban elesett hősök, az elhurcoltak emlékére emelték.
- A község időszaki kiadványa Rév Mondó címen jelenik meg.
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ [portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]
Szlovákia
