Galánta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galánta (Galanta)
Koller kastiel l.jpg
Galánta címere
Galánta címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület nagyszombati
Járás galántai
Rang város
Első írásos említés 1237
Polgármester Ladislav Maťašovský
Irányítószám 924 01
Körzethívószám 00421 (0) 31
Népesség
Teljes népesség 15 138 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 446 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 119 m
Terület 33,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Galánta (Szlovákia)
Galánta
Galánta
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 11′ 20″, k. h. 17° 43′ 32″
é. sz. 48° 11′ 20″, k. h. 17° 43′ 32″
Galánta weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Galánta (szlovákul Galanta, németül Gallandau) város és járásközpont Délnyugat-Szlovákiában. A Mátyusföld központja, a Nagyszombati kerület Galántai járásának székhelye. Hódi, Javorinka és Nemesnebojsza tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

Fekvése és természeti viszonyai[szerkesztés]

Nagyszombattól 26 km-re délkeletre a Kisalföld északi részén 118 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Sík területét néhol hordalékdombok taglalják. Talaja termékeny feketeföld. Erdőtlenített területét kelet felől egykori erdeinek maradványai szegélyezik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Első írásos említése 1237-ben Galantha néven történt. A 13. század végétől már Galánta néven említik. Nevének eredete ismeretlen, egyes kutatók szerint a szláv „Golata” személynévből ered.[2]

Története[szerkesztés]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A város területén már az újkőkorban éltek emberek. A templomsori dűlőben honfoglaláskori temetőt találtak.

Az Árpád-kori alapítású magyar települést 1237-ben, majd 1270-ben IV. Béla király oklevelében említik először, mint a pannonhalmi apátság egykori birtokát. Ősi templomának létezéséről egy 1390-ben kiadott oklevél tesz említést. Egy 1291. évi határleíró oklevél a Galántai Újfiak birtokának mondja. 1297-ben két Galántát említenek az oklevelek, melyek közül az egyik Ó-Galánta, mely Galántának volt része. 1303-ban Lég fia Ivánka comes és fia Miklós, valamint berencsi Vörös Ábrahám között hitbér és leánynegyed egyezség tárgya volt. 1340-ben birtokosa Galántai Wosk volt. 1425-ben galántai Bessenyey Ilona után fia Esterházy Ferenc örökölte, aki 1579-ben pozsonyi alispán volt.

A reformáció idején az Esterházy család áttért a protestáns hitre, s a Papdombon álló 1563-ban újjáépített templomot a reformátusoknak adták. Az ellenreformáció időszakában azonban az Eszterházyak ismét katolikusok lettek, s ekkor a templomot is visszajuttatták a katolikusoknak, amely azonban földrengés következtében a 18. század végén összedőlt.

Első iskoláját nemesi alapítványként 1519-ben létesítették. 1570-ben a településnek már vásártartási joga volt. Fejlődése nagyrészt az Esterházy családnak köszönhető. Két kastélyuk közül a régebbit 1647-1648-ban fallal és vizesárokkal erősítették meg, majd a 18. század második felében barokkizálták, az 1890-es években reneszánsz stílusban átalakították. 1992-ben restaurálták, ma közművelődési célokat szolgál. Másik kastélya a 16. században épült, 1860-ban átalakították.

Galánta 17. században mezőváros lett, ekkor már kórház is működött a településen. 1635-ben II. Ferdinánd királytól további kiváltságokat kapott. A kuruc csapatok 1703 decemberében a Dudvágig előrenyomultak, s a galántai várkastélyt is elfoglalták, amelyet aztán a császári csapatok csak 1707-ben tudtak visszaszerezni. A 18. században a kézműipara fejlődött dinamikusan, ekkor alakultak meg céhei is. Elsőként csizmadiacéhét alapították meg 1725-ben, amelyet a szabók és a cipészek céhének megalapítása követte. Lakosságának többsége a 19. század kezdetén mezőgazdasággal foglalkozott.

1850-ben a vasút is elérte a várost, bankok, bíróság és más közhivatalok létesültek. Közvilágítását a 19. század végén építették ki, Fő utcájának szabályozása is ekkor kezdődött.

1910-ben 3274 lakosából 2933 magyar, 202 szlovák és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásának székhelye volt, 1938 és 1944 között újra magyar felségterület, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része.

Magyar lakosságának felét 1945 után kitelepítették.

2001-ben 16 365 lakosából 9877 szlovák (60,4%), 6022 magyar (36,8%), 175 cigány és 114 cseh volt. Jelenleg a város egyetlen magyar iskolájába járó gyerekek száma 15% körül van, amely messze nem tükrözi az etnikai viszonyokat. 2011-ben 15138 lakosából 8833 szlovák, 4623 magyar, 73 cseh, 32 cigány, 9 német, 8-8 ukrán és bolgár, 6 zsidó, 5-5 lengyel és horvát, 4 szerb, 3-3 ruszin, orosz és morva, 26 más és 1497 ismeretlen nemzetiségű volt.

Kultúra, oktatás[szerkesztés]

  • Kodály Zoltán Daloskör
  • A Galántai Fotóklubot 1975-ben alapították.

Regionális lapok[szerkesztés]

Nyomdáját Neufeld Sámuel az 1890-es évek kezdetén alapította. A város és környékének első regionális hetilapja, a Galántha és Vidéke 1892 és 1914 között jelent meg. Mátyusföldi Lapok címmel megjelenő regionális közéleti lapját 1919 és 1921 között adták ki. Az 1992-ben alapított városi lapja Galántai Újság címmel jelenik meg.

Általános iskolák[szerkesztés]

  • SNP lakótelepi Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola[3]
  • Štefánik utcai Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola
  • G.Dusík Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola
  • Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola
A Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola első évfolyamos

beiratkozási adatai
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
91 64 52 45 42 34 26 34 19 26 21 19

Középiskolák[szerkesztés]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A felújított reneszánsz kastély

  • A neogótikus Esterházy-kastély

  • Galánta templom.jpg
  • Galánta múzeum.jpg
  • I. István királynak szentelt rk. templomát 1797-1805 között építették klasszicizáló barokk stílusban. Főoltára az 1741-ben épült, 1962-ben lebontott Hétfájdalmú Szűz Mária-kápolnából származik. Fekete Krisztusnak nevezett fából faragott feszülete 1670-ből származik.
  • Egykori kegykápolnája a Mátyusföld jelentős búcsújáróhelye volt. A kápolna melletti szentkútnál a régi időkben egy szegény asszony beteg gyermeke gyógyult meg. 1950-ben a kápolnát lebontották, felszerelését a plébániatemplomba vitték, a búcsújárás megszűnt.
  • Két geotermális kútja van, amelyek 2100 m mélységből hozzák felszínre a 78°C hőmérsékletű hévizet. A geotermikus energiát távfűtésre is hasznosítják, az Észak-lakótelep 1300 lakását és a kórházat is ezzel fűtik.[4]
  • Termálfürdőjét 2007-ben nyitották meg. A létsítményben 4 belső és 3 külső medence található. A fürdőben kipróbálható a csúszda, a víziörvény, a ringatóöböl és az aláfúvásos fekpad; a masszázsközpont és a játszótér szolgáltatásai is igénybevehetőek.
  • A szocializmus évtizedeiben a város főterén álló Lenin-szobrot 2001-ben egy főtérhez közeli kertvendéglőben helyezték el.

Híres emberek[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

  • A galántai futóversenyt áprilisban rendezik meg.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Galánta emlékmű.JPG

Források[szerkesztés]

  • 1987 Galanta. Bratislava.
  • 2007 Pukkai László (szerk.): 770 - 1237-2007 - Galánta. Galánta.
  • 2008 Galánta Város Útikalauz

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Kniezsa István 1938: Ungarns Völkerschaften im XI. Jahrhundert. In: AECO IV, 250, 398; Stanislav, J. 1948: Slovenský juh v stredoveku 2, 180, 217.
  3. ↑ Az alapiskola a szlovákiai magyar szóhasználatban a magyarországi általános iskola megfelelője. A szó a szlovák základná škola tükörfordítása.
  4. ↑ Gaál László írása az Új Szó 2008. december 8-i lapszámában.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Galánta témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Galánta&oldid=13627489”