Galánta

Galánta (Galanta)
Galánta címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	nagyszombati
Járás	galántai
Rang	város
Első írásos említés	1237
Polgármester	Ladislav Maťašovský
Irányítószám	924 01
Körzethívószám	00421 (0) 31
Népesség
Teljes népesség	15 813 fő (2006) +/-
Népsűrűség	466 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	119 m
Terület	33,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Galánta Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 11′ 20″, k. h. 17° 43′ 32″48.1888888889, 17.7255555556
Galánta weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Galánta (szlovákul: Galanta, németül: Gallandau) város és járásközpont Délnyugat-Szlovákiában. A Mátyusföld központja, a Nagyszombati kerület Galántai járásának székhelye. Hódi, Javorinka és Nemesnebojsza tartozik hozzá.

Fekvése és természeti viszonyai

Nagyszombattól 26 km-re délkeletre a Kisalföld északi részén 118 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Sík területét néhol hordalékdombok taglalják. Talaja termékeny feketeföld. Erdőtlenített területét kelet felől egykori erdeinek maradványai szegélyezik.

Nevének eredete

Első írásos említése 1237-ben Galantha néven történt. A 13. század végétől már Galánta néven említik. Nevének eredete ismeretlen, egyes kutatók szerint a szláv „Golata” személynévből ered.

Története

A város területén már az újkőkorban éltek emberek.

Az Árpád-kori alapítású magyar települést 1237-ben, majd 1270-ben IV. Béla király oklevelében említik először, mint a pannonhalmi apátság egykori birtokát. Ősi templomának létezéséről egy 1390-ben kiadott oklevél tesz említést. Egy 1291. évi határleíró oklevél a Galántai Újfiak birtokának mondja. 1297-ben két Galántát említenek az oklevelek, melyek közül az egyik Ó-Galánta, mely Galántának volt része. 1303-ban Lég fia Ivánka comes és fia Miklós, valamint berencsi Vörös Ábrahám között hitbér és leánynegyed egyezség tárgya volt. 1340-ben birtokosa Galántai Wosk volt. 1425-ben galántai Bessenyey Ilona után fia Esterházy Ferenc örökölte, aki 1579-ben pozsonyi alispán volt.

Első iskoláját nemesi alapítványként 1519-ben létesítették. 1570-ben a településnek már vásártartási joga volt. Fejlődése nagyrészt az Esterházy családnak köszönhető. Két kastélyuk közül a régebbit 1647-1648-ban fallal és vizesárokkal erősítették meg, majd a 18. század második felében barokkizálták, az 1890-es években reneszánsz stílusban átalakították. 1992-ben restaurálták, ma közművelődési célokat szolgál. Másik kastélya a 16. században épült, 1860-ban átalakították.

Galánta 17. században mezőváros lett, ekkor már kórház is működött a településen. 1635-ben II. Ferdinánd királytól további kiváltságokat kapott. A kuruc csapatok 1703 decemberében a Dudvágig előrenyomultak, s a galántai várkastélyt is elfoglalták, amelyet aztán a császári csapatok csak 1707-ben tudtak visszaszerezni. A 18. században a kézműipara fejlődött dinamikusan, ekkor alakultak meg céhei is. Elsőként csizmadiacéhét alapították meg 1725-ben, amelyet a szabók és a cipészek céhének megalapítása követte. Lakosságának többsége a 19. század kezdetén mezőgazdasággal foglalkozott.

1850-ben a vasút is elérte a várost, bankok, bíróság és más közhivatalok létesültek. Közvilágítását a 19. század végén építették ki, Fő utcájának szabályozása is ekkor kezdődött.

1910-ben 3274 lakosából 2933 magyar, 202 szlovák és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásának székhelye volt, 1938 és 1944 között újra magyar felségterület, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része.

Magyar lakosságának felét 1945 után kitelepítették.

2001-ben 16 365 lakosából 9877 szlovák (60,4%), 6022 magyar (36,8%), 175 cigány és 114 cseh volt. Jelenleg a város egyetlen magyar iskolájába járó gyerekek száma 15% körül van, amely messze nem tükrözi az etnikai viszonyokat.

Kultúra, oktatás

Regionális lapok

Nyomdáját Neufeld Sámuel az 1890-es évek kezdetén alapította. A város és környékének első regionális hetilapja, a Galántha és Vidéke 1892 és 1914 között jelent meg. Mátyusföldi Lapok címmel megjelenő regionális közéleti lapját 1919 és 1921 között adták ki. Az 1992-ben alapított városi lapja Galántai Újság címmel jelenik meg.

Általános iskolák

• SNP lakótelepi Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola
• Štefánik utcai Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola
• G.Dusík Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola
• Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola

A Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola első évfolyamos beiratkozási adatai
1995	1996	1997	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006
91	64	52	45	42	34	26	34	19	26	21	19

Középiskolák

• Kodály Zoltán Gimnázium (Galánta)

Nevezetességei

A felújított reneszánsz kastély

A neogótikus Esterházy-kastély

• I. István királynak szentelt rk. templomát 1797-1805 között építették klasszicizáló barokk stílusban. Főoltára az 1741-ben épült, 1962-ben lebontott Hétfájdalmú Szűz Mária-kápolnából származik.

• A temetői úton álló Nepomuki Szent János kápolna 1827-ben épült klasszicista stílusban.

• Egykori kegykápolnája a Mátyusföld jelentős búcsújáróhelye volt. A kápolna melletti szentkútnál a régi időkben egy szegény asszony beteg gyermeke gyógyult meg. 1950-ben a kápolnát lebontották, felszerelését a plébániatemplomba vitték, a búcsújárás megszűnt.

• Két Eszterházy kastélya közül a reneszánsz stílusút 1600 körül építtette Esterházy Ferenc. 1992-ben fejeződött be teljes felújjítása. Ma házasságkötőterem, a Városi Galéria és a Honismereti Múzeum működik benne.

• A neogótikus kastélyt 1633-ban Esterházy Dániel és Esterházy Pál építtette. 1736-ban barokk stílusban építették át. Mai formáját 1860-ban kapta, amikor Esterházy József neogótikus stílusban átépíttette. A kastélyt a 19. század második felétől park övezi, amelyben egzotikus növények és hatalmas tölgyfák is találhatók. Az 1980-as évek végén elkezdett felújítási munkálatai a rendszerváltást követően félbeszakadtak.

• Két geotermális kútja van, amelyek 2100 m mélységből hozzák felszínre a 78°C hőmérsékletű hévizet. A geotermikus energiát távfűtésre is hasznosítják, az Észak-lakótelep 1300 lakását és a kórházat is ezzel fűtik.

• Termálfürdőjét 2007-ben nyitották meg. A létsítményben 4 belső és 3 külső medence található. A fürdőben kipróbálható a csúszda, a víziörvény, a ringatóöböl és az aláfúvásos fekpad; a masszázsközpont és a játszótér szolgáltatásai is igénybevehetőek.

• A szocializmus évtizedeiben a város főterén álló Lenin-szobrot 2001-ben egy főtérhez közeli kertvendéglőben helyezték el.

Híres emberek

• Galántán lakott gyermekkorában Kodály Zoltán, akinek apja itt volt állomásfőnök. Az itteni népzene ihlette a Galántai táncokat. A nagy zeneszerző szobrát 1982-ben avatták fel az újabb kastéllyal szembeni parkban.
• Itt született 1583. április 8-án gr. Esterházy Miklós nádor, a család hatalmának megalapozója.
• Itt született 1829. augusztus 20-án Döbrentei István festőművész.
• Itt született 1913. január 5-én Molnár István olimpiai bajnok vízilabdázó.
• Itt született 1949. január 18-án Tulassay Tivadar orvos, MTA-tag, egyetemi tanár és rektor.
• Itt él Szarka Tamás előadóművész, zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagja.
• Itt született 1986. június 26-án Takács Nikolas énekes, a magyarországi X-Faktor első szériájának második helyezettje.

Testvérvárosa

• Tótkomlós, Magyarország (1999)
• Kecskemét, Magyarország
• Paks, Magyarország
• Liptószentmiklós, Szlovákia
• Albignasego, Olaszország
• Óbecse, Szerbia
• Mikulov, Csehország

Források

• 1987 Galanta. Bratislava.
• 2007 Pukkai László (szerk.): 770 - 1237-2007 - Galánta. Galánta.
• 2008 Galánta Város Útikalauz

Külső hivatkozások

• Galánta város hivatalos honlapja
• Galántai Polgár Info - független hírportál
• Galánta.lap.hu - linkgyűjtemény
• A galántai termálfürdő

• Kodály Zoltán Gimnázium