Szenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szenc (Senec)
Senec1.jpg
A római katolikus templom
Szenc címere
Szenc címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Szenci
Rang város
Első írásos említés 1251
Polgármester Karol Kvál
Irányítószám 903 01
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 17 050 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 440 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 148 m
Terület 38,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szenc  (Szlovákia)
Szenc
Szenc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 13′ 00″, k. h. 17° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 00″, k. h. 17° 24′ 00″
Szenc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szenc (1899-ig Szempcz, szlovákul Senec, németül Wartberg) város Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Szenci járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pozsonytól 20 km-re kelet-északkeletre fekszik.

Szenci utcarészlet

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a régi magyar Synch személynévből származik, melynek előzménye a magyar szem főnév.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeum a Török-házban

A város első írásos említése "Synci" alakban Roland pozsonyi gróf 1252. november 25-én kelt határkijelölő oklevelében történt. A következő írásos említés Károly Róbert 1326. december 18-án kiadott, Bél falu határait megújító oklevelében található, melyben a szenci Szent Miklós templomot is megemlíti. Szenc a 15. század második felében már mezőváros, privilégiumait Hunyadi Mátyástól kapta. 1480 körül vásártartási jogot is kapott. Főbb birtokosai a Báthory, Székely, Perényi, Thurzó és Eszterházi családok, utóbbiak egészen a 20. századig birtokosok maradtak a városban. A kapott kiváltságok a város gyors gazdasági fejlődéséhez vezettek. Szenc csakhamar a vidék gazdasági központja lett fejlett kézművességgel. Céheiről már 1599-ben említés történik. A város legnagyobb céhe a fazekascéh 1745-ben alakult. Gazdasági főiskoláját Mária Terézia alapította 1763-ban, az épület azonban 1776-ban egy tűzvészben leégett. 1787 és 1790 között két textilgyár is létesült a városban. Fejlődésében újabb lökést jelentett a Pozsony-Budapest vasútvonal megépítése, mely fontos vasúti csomóponttá tette.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásának székhelye volt, 1938 és 1945 között ismét Magyarország, ezen belül Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része.

Pozsony vármegye monográfiája így ír a városról: "Szempcz, a Mátyusföld szélén fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 512 és róm. kath. vallású lakosaié 3552. Első ízben 1310-ben találkozunk vele Villa Zench néven. Mátyás király alatt már mezőváros és ekkor és Székely Magdolna 29–29 portával vannak bejegyzve. 1651-ben Mártonfalvi Oppidum Zempcz néven említik. Az 1553-iki portális összeírásba Báthori András Ádám itteni kúriáját Perschitz Péternek zálogosítja el. 1667-ben a Méhes és a Balogh család osztozkodnak itteni birtokaikon. Később koronabirtok lett, azután az Esterházyak kapták és most is Esterházy Miklós grófnak van itt nagyobb birtoka. Itt született Szenczi Molnár Albert a XVII. századi jeles magyar író. A helységet idővel németül Wartberg-nek is nevezték. Három érdekes régi épülete van. Az egyik az u. n. „Török ház”, mely ma szolgabírói hivatal és lakás. Külső alakja után ítélve Rákóczy korabeli épület lehet és az Eseterházyak birtokbalépése idején vadászkastélynak épült, továbbá egy „Nagy-Stift” és egy „Kis-Stift” nevű épület, melyek ma Esterházy Mihály gróf uradalmi épületeihez tartoznak. A Nagy-Stift azelőtt női fegyház volt, később árvaház, a Kis-Stift pedig a piaristák gimnáziumának adott szállást, a mint az a régi városi jegyzőkönyvből kitűnik: „Anno 1764. Fölséges császárné és koronás királyné asszonyunk, Mária Therézia behozta Szempczre Tisztelendő Pater Piaristákat, az kiknek nagyméltóságú galántai és fraknói Gróf Esterházy Ferencz magyarországi udvari kanczellárius, kegyelmes földes urunk eő Exczellencziája, nem csak maga itt levő kastélyát ezen pater Piaristáknak lakásul örökösen adta, de az uraság kertyit is oda engedte, és ott szerzetet is fundált eő Exczellencziája. Ezen szenczi királyi Collegiumba Húsz Magyar országbéli iffjakat béhelyeztetett az Fölséges királyné asszonyunk és azokat egyenlő formán ruházza és tartja is ő fölsége. Mely iffiak Arithmetikát, Oeconomiát, Geometriát, Architekturát, Szép írást és Stilisztikát német nyelven tanulnak, és Istennek segítségével jó elő mennek a tanulásban. Kis iskolát is tanitják ezen Pater Piaristák, de mivel erre még alkalmas helyek nincsen, tehát csak negyedik oskoláig tanittanak. Adgya a Fölséges úr Isten, hogy ezen dolog nemcsak ezen szegény városnak, de az egész országnak is hasznára forduljon.” A községben még az Esterházyak birtoklása idejéből származó pellengér áll. 1775-ben árvíz pusztított a községben, 1709-ben és 1853-ban pedig majdnem egészen leégett. A községházán két XVI. századbeli ezüst-serleget őriznek. A vármegye hajdan több ízben tartott gyűlést e községben. Van itt társaskör, kath. ifjusági egyesület, gazdakör, izr. nőegyesület és kereskedelmi kör, tűzoltó-egyesület, takarékpénztár és szeszgyár. A szempczi járásnak itt a székhelye. A községnek van saját postája, valamint távírója és vasúti állomása. Ide tartoznak Alsó- és Felső-Antal, Gyenge és Pusztakerény majorok, Esterházy telep és Szent-Márton vadászlak." [2]

Az 1941-ben még 92%-ban magyarlakta város magyar lakosságának 1945 után közel felét kitelepítették.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szenc
  • 1910-ben 3915 lakosából 3657 magyar és 182 szlovák volt.
  • 2001-ben 14 673 lakosából 10 970 szlovák (77%), 3246 magyar (22%), 133 cseh volt.
  • 2011-ben 17 050 lakosából 11 605 (68%) szlovák, 2467 (14%) magyar és 117 (0,7) cseh volt.

Kultúra, oktatás, és társadalmi szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapiskola a szlovákiai magyar szóhasználatban a magyarországi általános iskola megfelelője. A szó a szlovák základná škola tükörfordítása.

  • Jozef Gregor Tajovský Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola
  • Mlynská 50 (Malom utcai 50-es számú) Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola
  • Speciális Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola
  • Szenci Szlovák Tanítási Nyelvű Művészeti Alapiskola
  • Madarász Renáta Művészeti Magániskola
  • Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola
Szenc város alapiskoláinak első évfolyamos

beiratkozási adatai, kiemelve benne a Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába iratkozott tanulókat

év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
magyar(Sz. M. A. AI) 17 17 21 20 17 23 19 12 9 12
% 9.80 9.18 10.82 12.34 10.06 12.80 9.80 7.32 5.39 6.59
összes 172 185 194 162 169 180 194 164 167 182












Társadalmi szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Csemadok helyi alapszervezete a város magyarságának egyik legjelentősebb társadalmi és kulturális szervezete.
  • Szenci Molnár Albert Klub.

Kulturális létesítmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kertmozi 1300 férőhelyes.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Immaculata-oszlop 1747-ben készült az 1714-ben kitört pestisjárvány emlékére.
  • Főterén áll az 1556-ban épült Török-ház nevű érdekes reneszánsz épület, eredetileg nemesi kúria volt. A közelmúltban étteremként szolgált, jelenleg a Városi Múzeumnak ad helyet[3], melyet 2010. január 28-án nyitottak meg a nagyközönség előtt.[4]
  • Áll még az 1552-ben készült pellengér ("szégyenoszlop") is.
  • A Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma mai formájában a 18. század második felében épült barokk stílusban. A város plébániájáról 1308-ban esik először említés. Az első templom valószínűleg még fából épült. A templomot 1326-ban említik először, eredetileg kora gótikus stílusban épült, 1561-ben, 1633-ban és 1740-ben átépítették. A 19. és a 20. században is megújították. Négy oltára Szent Miklós, a Rózsafüzér királynője, Szent László király és Szent Teréz tiszteletére van szentelve. A kálvária szobrai 1934-ben készültek, alatta szép lourdes-i barlang található. A Szent Sír oltár 1867-ből származik, a felső peremén elhelyezett felirat szerint Szalay Rozál és Királyi Theréz özvegyek adományából készítették. A négy és fél méter magas és négy méter széles oltár különlegessége, hogy közel ötvenezer csiszolt kristályüveg és gyöngydarab díszíti.
  • A város másik szakrális emléke az 1718-ban épített klasszicista Szentháromság-kápolna.
  • Szent Orbán barokk szobra 18. századi.
  • A város zsinagógája a 1825-ben épült, 1904-ben szecessziós stílusban építették át.(A város központjában található épület nagyon rossz állapotban van, komplex felújításra szorul.)[5]
  • A Nagy Stift 18. századi épülete eredetileg földesúri kastélyként szolgált, de később volt női javítóintézet, lelencház és katonai akadémia is.
  • A határában levő Napos-tó az ország egyik kedvelt üdülőhelye. A pozsonyi Jegesmedve Klub tagjai Háromkirályok napján hagyományosan megmártóznak a tó jeges vizében.[6]
  • Városi „kisvonat”. A turistaattrakció egész évben közlekedik a város utcáin.[7]
  • Akvapark.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • König, T. 2013: Vývoj osídlenia a vznik mesta Senec v zrkadle archeologických nálezov. In: Strešňák, G. (zost.): Senec - stáročia mesta. Senec, 29-49.
  • 2013 Adalékok Szenc helytörténetéhez. Szenc.
  • Strešňák Gábor 2011: Egy 1848-as mátyusföldi jelentés margójára... Szél-járás 2011/1, 18-21.
  • Sabadošová, E. - Havlík, M. 2006: Pamiatkový výskum synagógy v Senci. Monumentorum Tutela 17, 123-130.
  • 2004 Senec - Bránou do tretieho milénia. Senec.
  • Lanstyák István 1989: A Szenc környéki nyelvjárás független labiális ö-zésének néhány kérdése. In: Tóth Károly (szerk.): Új Mindenes Gyűjtemény 8, 155-170.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Pozsony vármegye.
  3. ujszo.com 2009. 3. 17.; ujszo.com 2010. 8. 15.
  4. Fórum archivárov 2010 XIX/1, 19-20.
  5. http://ujszo.com/napilap/regio/2014/03/18/kulturalis-kozpontta-alakitanak-a-szenci-zsinagogat
  6. Új Szó 2005. január 12-i lapszáma.
  7. Az Új Szó 2009. június 18-i lapszáma.
  8. Korábbi forrásokban 1633 szerepel a halálozás éveként; a Magyar életrajzi lexikon 1639. január 17-ét tüntet fel, Herepei János kutatásai azonban ezt a dátumot teszik a legvalószínűbbé, lásd Herepei János: Szenczi Molnár Albert halála ideje. Erdélyi Múzeum, XXXVIII. évf. 10–12. sz. (1933) 468. o.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenc témájú médiaállományokat.