Alsószerdahely
| Alsószerdahely (Dolná Streda) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Turisztikai régió | Nagyszombati |
| Rang | község |
| Polgármester | Ľuboš Šúry |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1404 fő (2005) +/- |
| Népsűrűség | 104 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 129 m |
| Terület | 13,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsószerdahely
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsószerdahely (1899-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Dolná Streda) község (korábban egy ideig Szered része) Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban. Szlovák község a magyar-szlovák nyelvhatár mentén.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Kisalföld északi peremén, Szeredtől 3 km-re délre a Vág jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
Területén már az őskorban megtelepedett az ember, amint azt a boleráz csoport lelőhelyén itt megtalált ún. "Szerdahelyi Vénusz" idolszobrocska is bizonyítja.[1]
1283-ban IV. László oklevelében az esztergomi érsekség birtokaként említik először Zeredahel alakban.[2] 1312-ben Csák Máté serege felégette a falut. 1553-ban említik újra amikor valószínűleg egy török betörés után újjá kellett építeni. 1571-ben mint fontos vásártartási joggal rendelkező kisvárost említik, mely az esztergomi érsekség egyik gazdasági központja. Szent Jakab temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van." [3]
Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh), vegyes tót-magyar f., Poson vmegyében, Szered mellett. Lakja 1051 kath., 21 zsidó. Van kath. paroch. temploma, jó határa; hajó-malmai a Vágh vizén. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. N.-Szombat".[4]
1910-ben 1478, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Lakossága ekkor szinte teljes egészében római katolikus vallású volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
2001-ben 1304 lakosából 1227 szlovák, 46 cigány, 15 magyar, 12 cseh volt.
[szerkesztés] Demográfia
[szerkesztés] Népességének nemzetiségek szerinti alakulása
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
- A Vág folyó holtágánál elterülő védett területen található a bakcsó (népies nevén vakvarjú) élőhelye. A természetvédők 2011-ben megközelítőleg száz bakcsópárt számláltak itt össze.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Ján Majka barlangász, az aggteleki Baradla-barlang Domica ágának felfedezője és Vojtech Mihálik költő.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Němejcová-Pavúková, V. 1991: Typologische Fragen der relativen und absoluten Chronologie der Badener Kultur, Slovenská Archeológia XXXIX, 81.
- ↑ Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3256.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Fórum Kisebbségkutató Intézet
 |
Szered | Sempte |  |
|
| Kisgeszt |
|
Sopornya | ||
| Nagymácséd | Gány | Vága |
|
|||||||||||
