Tejfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 48° 01′ 08″, k. h. 17° 19′ 52″ Tejfalu (szlovákul: Mliečno, németül Milchdorf) egykor önálló falu, ma Somorja városrésze Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somorja központjától 2 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a 14. században keletkezett, első írásos említésekor "Villa Lactis" néven említik.

A 17. században Wechelius Zsigmond János könyvnyomdája működött a településen, mely egy 1640-ben itt nyomott kalendáriumról nevezetes.

Fényes Elek szerint "Tejfalu, (Milchdorf), magyar falu, Poson vmegyében, ut. p. Somorjához félfertálynyira. Lakják 525 kath., 15 ref., 329 zsidók, kik számos korcsmákat, mészárszékeket, boltokat tartanak, s nem megvetendő kereskedést űznek; synagogájok is van. Határa jó buzát terem, juha sok, erdeje bőven a Duna szigeteiben. F. u. Lieszkovszky, Krascsenits, és más számos közbirtokosok."[1]

Pozsony vármegye monográfiája így ír a településről:

"Tejfalu, dunamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 153 házzal és 748, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. E községet már egy 1388-ból való oklevél említi. Legrégibb birtokosául a Gergeteghi családot ismerjük, mely még 1513-ban is szerepel. 1459-ben Mátyás király a Nándorfehérvárnál hősi halált halt Dugovics Titusz fiának, Bertalannak adományozza. Ez időben Teu néven nevezik. Egy részét Ákosházi Sárkány Ambrus bírta zálogjogon. 1553-ban az Illyés család 9, a Laaki család 1, Kéthegyi Bernát 1, Csiba József 1 és Bejczy Ambrus 1 portát bír. 1787-ben az Illésházyaké. Későbbi nemesi birtokosai közül felemlítendők még a Tejfalussy, Sanka, Balassa, Laád, Lieszkovszky és a Krascsenits család. A mult század elején Milchdorf német neve is forgalomban volt. Ide tartozik Körtvélyes major és a Tejfalusi sziget. Temploma nincs a községnek; postája, távírója és vasúti állomása Somorja." [2]

1910-ben 796, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához került. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  2. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.
  3. Döbrentei Gábor: Dugovics Titus, ki magát, csakhogy nemzete győzzön, halálra szánta. In: Tud. Gyűjtemény, 1824. VIII.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csiba Lajos: A tejfalusi közbirtokosság történetéből. In: Néprajzi Közlemények, 1958. III/4., 311-337. oldal
  • Csiba, L. – Presinszky, L.: Fejezetek Tejfalu történetéből (Dunaszerdahely, 1993)
  • Zoványi JenőMagyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 Online elérés

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]