Zavar (település)
| Zavar | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Nagyszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1255 | ||
| Polgármester | Rudolf Baroš | ||
| Irányítószám | 919 26 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | TT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2383 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 164 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 137 m | ||
| Terület | 13,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 21′ 02″, k. h. 17° 40′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 02″, k. h. 17° 40′ 22″ | |||
| Zavar weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zavar témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zavar (szlovákul Zavar) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Nagyszombati járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszombattól 7 km-re délkeletre fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve valószínűleg szláv személynévből származik.
Története[szerkesztés]
A települést 1255-ben Zovvor néven említik először Roland nádor és pozsonyi ispán, valamint a nyitrai püspökség között Csandal földjéről szóló oklevélben, mely akkor egy bizonyos Zavari Dénes (Dionýza de Zovvori) birtoka. Zavar a 13. században a pozsonyi váruradalom része volt. 1256-ban Zowar, 1268-ban Zawar, 1292-ben és 1325-ben Zowar, 1332-ben Sawar alakban említik a korabeli forrásokban.
Vályi András szerint „ZAVAR. Tót falu Pozsony Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Alsó-Lóczhoz 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, nevezetes javai vagynak.”[2]
Fényes Elek szerint „Zavar, Poson, most Felső-Nyitra vm. tót f. Nagy-Szombathoz 1 mfd. a Dudvágh mellett: 602 kath., 60 zsidó lak., kik hajdan reform. magyarok voltak. Láthatni itt egy kath. paroch. templomot, és számos csinos urasági lakházakat. Szántóföldje sok, és igen szép rozsot, buzát, árpát terem; juhtenyésztése nevezetes. F. u. Majláth György, Prileszky, Horváth, s m. t.”[3]
Pozsony vármegye monográfiája szerint „Zavar, vágvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 103 házzal és 989, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. E község hajdan a pozsonyi várnépek földje volt, s 1255-ben Dionisius de Zovvor nevében szerepel, 1256-ban pedig Benke de Zouar nevében; egy 1268-ból való okirat meg Souor alakban említi. 1290-ben az Aba és a Bacsák család a birtokosa, de Bacha comes fia Mihály már 1292-ben a maga birtokát a nagyszombati apáczáknak hagyományozza. 1322-ben a Zavari családot uralja. A XV. században Zsigmond király Majthényi Gergelynek adományozza. Az 1553-iki összeírás szerint Zavary Kristófnak 10, a Majthényiaknak 15 és Terjék Kristófnak 4 portája adózik itten. A XVII. században a Hortis család, s 1669 előtt Babocsay Ferencz is birtokosa. Ez évben Dvornikovich Miklós is kap itt I. Lipóttól adományt. 1676-ban a vármegye itteni birtokát Mórocz István alispánnak, itteni házát pedig 1679-ben Pálffy Miklós gróf főispánnak ajándékozta. Újabbkori birtokosai a Majláth családon kívül a Kmoskó, Prileszky, Horváth, Okolicsányi, Bacsák, Hrabovszky, Bory, Buzinkay, Rudnyánszky, Sipeky és más nemesi birtokosok. Jelenleg Majláth György grófnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a tulajdonos gróf nagyatyja a mult század elején építtetett, de 1894-ben megnagyobbították. Itt van a gróf Majláth család sírboltja is, melyben Majláth György, a néhai országbíró nyugszik. Van itt leányiskolával összekötött zárda, melyet az országbíró özvegye, szül. Prandau Stefánia bárónő 1887-ben alapított, továbbá a lakosokra nézve nagyon hasznos himzőiskola. Még a nagyszombati apáczák idejéből régi épület áll fenn, mely lakóhelyük, még előbb pedig Pálos kolostor volt. A község plébániája már a XIII. században fennállott és mai temploma is a régiség nyomait viseli magán. Ide tartoznak a Majláth és Majer majorok. A községnek van saját postája. Távírója Lócz-Bresztovány, vasúti állomása Keresztúr-Apaj.”[4]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
Népességének nemzetiségek szerinti alakulása[szerkesztés]
1880-ban 790 lakosából 666 szlovák, 49 német és 23 magyar anyanyelvű volt, ebből 750 római katolikus és 37 izraelita.
1890-ben 870 lakosából 761 szlovák és 35 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 989 lakosából 874 szlovák és 63 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1057 lakosából 929 szlovák és 73 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1052 lakosából 985 csehszlovák és 40 magyar volt.
1930-ban 1084 lakosából 1050 csehszlovák, 19 magyar, 6 zsidó és 5 német volt, ebből 1049 római katolikus, 24 izraelita, 8 evangélikus, 2 református és 1 egyéb vallású volt.
1991-ben 1587 lakosából szlovák volt.
2001-ben 1727 lakosából szlovák és 3 magyar volt.
2011-ben 2281 lakosából 2017 szlovák és 13 magyar volt.
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nevezetességei[szerkesztés]
A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt neogótikus, római katolikus temploma 1907-ben épült Möller István budapesti építész tervei szerint. Négy fiatornyos temploma az egész falu jelképe. 32,4 m magas tornyában három harang található.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1672-ben Kereskényi Farkas kuruc tiszt, főhadbiztos.
- Itt született 1713. január 24-én Kereskényi Ádám jezsuita, egyetemi professzor, drámaíró.
- Itt született 1786-ban Mailáth György országbíró, a főrendiház elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tanácsának tagja.
- Itt született 1815. szeptember 11-én Horváth János honvéd ezredes.
- Itt született 1822. március 22-én Viktorin József szlovák író, irodalomszervező, katolikus pap.
- Itt született 1907. április 1-jén Gejza Dusík szlovák zeneszerző.
- Itt szolgált Horváth József (1848-1916) főtanító.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye.
- ↑ Fórum Kisebbségkutató Intézet
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- Községinfó[halott link]
- Zavar Szlovákia térképén
- A község információs oldala
A Nagyszombati járás települései | ||
|---|---|---|
Nagyszombat (Trnava) | ||
Alsódiós (Dolné Orešany) · Alsódombó (Dolné Dubové) · Alsókorompa (Dolná Krupá) · Alsólóc (Dolné Lovčice) · Alsórados (Radošovce) · Apaj (Opoj) · Bélaház (Boleráz) · Bikszárd (Buková) · Binóc (Bíňovce) · Bogdány (Bohdanovce nad Trnavou) · Bresztovány (Brestovany) · Bucsány (Bučany) · Cífer (Cífer) · Dejte (Dechtice) · Farkashida (Vlčkovce) · Felsődiós (Horné Orešany) · Felsődombó (Horné Dubové) · Felsőhosszúfalu (Dlhá) · Felsőkorompa (Horná Krupá) · Fenyves (Borová) · Gerencsér (Hrnčiarovce nad Parnou) · Gósfalva (Košolná) · Harangfalva (Zvončín) · Ispáca (Špačince) · Jászló (Jaslovské Bohunice) · Jókő (Dobrá Voda) · Kátló (Kátlovce) · Kislosonc (Lošonec) · Majtény (Majcichov) · Maniga (Malženice) · Nahács (Naháč) · Páld (Pavlice) · Pozsonyfehéregyház (Biely Kostol) · Pozsonynádas (Trstín) · Rózsavölgy (Ružindol) · Selpőc (Šelpice) · Súr (Šúrovce) · Szárazpatak (Suchá nad Parnou) · Szelincs (Zeleneč) · Szomolány (Smolenice) · Vágkeresztúr (Križovany nad Dudváhom) · Vedrőd (Voderady) · Vedrődújfalu (Slovenská Nová Ves) · Zavar |  | |