Bresztovány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bresztovány
Bresztovány templom.JPG
Bresztovány címere
Bresztovány címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Turisztikai régió Jászlói
Rang község
Polgármester Jozef Gabriel
Népesség
Teljes népesség 2333 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 143 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 140 m
Terület 16,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bresztovány  (Szlovákia)
Bresztovány
Bresztovány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′, k. h. 17° 41′Koordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 17° 41′
Bresztovány weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bresztovány[forrás?] (szlovákul Brestovany) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. Alsószil, Felsőszil és Felsőlóc egyesítésével keletkezett.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszombattól 8 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1113-ban a zobori apátság oklevelében a korábbi Felsőszilt villa Bristem, Alsószilt Sila néven említik először. 1241-ben a tatárok a települést elpusztították. 1271-ben a magyar–cseh harcok színtere volt. Egy 1280-as oklevél szerint Bresztovány a nagyszombati királyi uradalomhoz tartozó jobbágyfalu. Nagyszombat bírája arra kéri IV. László királyt, hogy a települést a városnak adja. A gyakori háborúk ellenére a település a 14. században is tovább fejlődött. 1533-ban a környező településekhez hasonlóan a török fosztotta ki és égette fel a falut. 1811-ben hatalmas tűzvész pusztított a faluban. 1824-ben Kisbresztovány birtokosa Eleonóra a lengyel Zamoysky gróf felesége lett, aki pompás kastélyt épített ide.

Vályi András szerint "BRESZTOVÁNY. Kis Bresztovány. Tót, és elegyes falu Posony Vármegyében, földes Ura Gróf Traun Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombattól egy mértföldnyire, nagy Bresztován mellett, mellynek filiája. Határja jó termékenységű, réttyei kövérek, legelőjök hasznos, eladásra alkalmatos helyek, első Osztálybéli. " [2] "BRESZTOVÁNY. Nagy Bresztovány. Tót falu Posony Vármegyében, birtokosa Nagy Szombat Városa, lakosai katolikusok, fekszik Nagyszombat Galgótz, Karkócz, és Bucsán között, Vág vizétől, ’s Galgótztól nem messze, gyönyörű ’s termékeny völgyben. Fája keves, egyébbel bővelkedik. Határja, ’s vagyonnyai is az előbbeni falujéhoz hasonlítók, ’s ez is első Osztálybéli." [2] "Alsó, és Felső Lócz. Két tót falu Posony Várm. földes Uraik Ambró, és több Uraságok, Felsőnek pedig G. Illésházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszik Alsó Lécz Zavarhoz közel, Felső pedig Nagy Brezoványnak szomszédságában, és annak filiája, földgyeik meg lehetősek, 3 fordúlóra fel van osztva, legelője, fája, réttye, és kevés szőleje Felső Lócznak van, Alsónak pedig határját a’ Vág Dunának áradásai rongállyák." [2]

Fényes Elek szerint "Kis-Bresztovány, tót falu, N.-Bresztovány mellett, 380 katholikus lak." [3] "Nagy-Bresztovány, tót falu, Pozson vgyében, Nyitra vármegye 432 kath., 6 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. N.-Szombat városa. " [3] "Locz (Alsó és Felső), két egymás mellett fekvő tót falu, Poson vmegyében, a Dudvágh mellett, N. Szombathoz 1 mfld. Az első 580 kath., 52 zsidó, a második 340 kath., 5 evang., 32 zsidó lak., s vízimalmokkal F. u. többen." [3]

A trianoni békeszerződésig mindhárom falu Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben Bresztovány 1961 lakosából 1945 szlovák volt.

2011-ben Bresztovány 2333 lakosából 2182 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentháromság szobor 1887-ből
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1778-ban épült.
  • Szent Márton kápolnája 1767-ből való.
  • Barokk kastélya 1826-ban épült, 1948-tól iskolaként működött.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bresztovány témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]