Jókő
| Jókő (Dobrá Voda) | |||
 |
|||
| A templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Nagyszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1392 | ||
| Polgármester | Marek Drobný | ||
| Irányítószám | 919 54 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 831 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 244 m | ||
| Terület | 32,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Jókő
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 48° 35′ 57″, k. h. 17° 32′ 15″ | |||
| Jókő weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Jókő (szlovákul Dobrá Voda, németül Schwarzenstein, latinul Bona Aqua) község Szlovákiában a Nagyszombati kerület Nagyszombati járásában. 2011-ben 831 lakosából 803 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyszombattól 25 km-re északra, a Kis-Kárpátok északi részén, a hegyekkel és erdőkkel övezett Jókői-völgy délkeleti részén fekszik. A Bláva patak folyik át rajta.
Nevének eredete [szerkesztés]
A települést az északi határában emelkedő hegyen épült vár neve alapján nevezték el.
Története [szerkesztés]
A falu területén valószínűleg már a 9. században szláv település volt, mely később is folyamatosan lakott volt. Írott forrásokban a 11. században tűnik fel először. A település története szorosan kapcsolódik a felette emelkedő várhoz. Jókő várát a 13. században az Abák építették. Első említése 1262-ben Dobrawoda alakban történik. Királyi vár, 1386-ban morva zálogbirtok. 1390-ben Zsigmond király visszafoglalta, 1394-ben hívének Stíbornak adta. 1434-től ismét a királyé, majd 1436-tól a Guti Országh családé. Később több birtokosa is volt, többek közt a Losoncziak és a Pálffyak. Legutóbb 1657-ben bővítették. A 18. században Erdődy János még lakta, majd romladozni kezdett, villámcsapás is érte. 1830-ban még rabokat őriztek itt, majd a 19. században a Pálffyaké, falai aránylag jó állapotban állnak.
Vályi András szerint "JÓKÕ. Mező Város, és Vár Nyitra Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vitentzhez, és Lancsárhoz sem 256meszsze; a’ Vár pedig, melly egyszersmind ez Uradalomnak feje, fekszik a’ Várostól fél órányira, egy nagy magos hegyen; leg inkább a’ hajdúk laknak benne. Nevezetes a’ Városbéli forrás, mellynek Marias a’ neva: hanem a’ folyó vizet Blavának nevezik, melly sok malmokat hajt; fája tűzre, és épűletre van, malma helyben, legelője tágas, réttyei jók." [2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Jókő, (Dobra Vodo, Gutenstein), tót mv., Nyitra vmegyében, kősziklás hegyek közt egy mély völgyben, N.-Szombathoz 2, Nyitrához 5 mfldnyire. Számlál 1445 kath., 15 zsidó lak., kik földmivelésből, cserépedény-csinálásból s mesterségekből élnek. Határa hegyes; földjei homokosak; erdeje nagy s tele vadakkal. F. u. Erdődy Józsefné; – e város feje egy uradalomnak." [1]
1906-ban földrengés rázta meg a települést. 1910-ben a falunak 1433, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Nevezetességei [szerkesztés]
Határában, központjától 1,5 km-re északra, 360 m magas hegytetőn állnak Jókő várának emeletnyi magas maradványai. Erről Fényes Elek így ír: "1/2 órányira a várostól meglehetős épségben láthatni egy régi hegyen lévő várat, mellyet a köznép templariusok lakhelyének tart, most pedig egy urasági tömlöcztartó több hajdukkal lakik benne; minthogy az itteni erős fogházak végett a gr. Erdődyné minden uradalmaiból levő rabok itt tartatnak. A várhegy éjszaki oldalában van egy meglehetős nagyságu üreg, hol hajdan egy remete több esztendeig élősködött. Az oltárt, a tűzhelyet, s egy hosszu padot, mind kősziklába vágva most is meg lehet különböztetni. Végre emlitést érdemel itten a Bláva vizének eredete, t. i. azon kősziklának alján, mellyen a k. paroch. templom épült, több források fakadnak fel, és egy közülök emberkar vastagságnyira, s mindnyájan egy tóban gyülnek öszve. Vize ezen tónak sohasem fagy be, a legnagyobb melegben hideg, s olly nyomása van, hogy kifolyásától nem messze már malmot hajthat." [2]
-
A vár légifotója
-
Híres emberek [szerkesztés]
A faluban élt és dolgozott Ján Hollý szlovák író, költő. A plébánia épületében emlékszobája található.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Jókő Szlovákia térképén
- Jókő várának ismertetője (sok képpel, szlovák nyelven)
- A vár története
- E-obce.sk
- Fényképek a várról
- Légifotók a felvidéki várakról
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||||||
