Jókő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jókő (Dobrá Voda)
Slovakia DobraVodaVillage2 Church2.JPG
A templom
Jókő címere
Jókő címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Rang község
Első írásos említés 1392
Polgármester Marek Drobný
Irányítószám 919 54
Körzethívószám 033
Népesség
Teljes népesség 831 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 244 m
Terület 32,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jókő  (Szlovákia)
Jókő
Jókő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 57″, k. h. 17° 32′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 57″, k. h. 17° 32′ 15″
Jókő weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Jókő várának romjai
Kilátás a várból
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jókő témájú médiaállományokat.

Jókő (szlovákul Dobrá Voda, németül Schwarzenstein, latinul Bona Aqua) község Szlovákiában a Nagyszombati kerület Nagyszombati járásában. 2011-ben 831 lakosából 803 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszombattól 25 km-re északra, a Kis-Kárpátok északi részén, a hegyekkel és erdőkkel övezett Jókői-völgy délkeleti részén fekszik. A Bláva patak folyik át rajta.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést az északi határában emelkedő hegyen épült vár neve alapján nevezték el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu területén valószínűleg már a 9. században szláv település volt, mely később is folyamatosan lakott volt. Írott forrásokban a 11. században tűnik fel először. A település története szorosan kapcsolódik a felette emelkedő várhoz. Jókő várát a 13. században az Abák építették. Első említése 1262-ben Dobrawoda alakban történik. Királyi vár, 1386-ban morva zálogbirtok. 1390-ben Zsigmond király visszafoglalta, 1394-ben hívének Stíbornak adta. 1434-től ismét a királyé, majd 1436-tól a Guti Országh családé. Később több birtokosa is volt, többek közt a Losoncziak és a Pálffyak. Legutóbb 1657-ben bővítették. A 18. században Erdődy János még lakta, majd romladozni kezdett, villámcsapás is érte. 1830-ban még rabokat őriztek itt, majd a 19. században a Pálffyaké, falai aránylag jó állapotban állnak.

Vályi András szerint "JÓKŐ. Mező Város, és Vár Nyitra Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vitentzhez, és Lancsárhoz sem 256meszsze; a’ Vár pedig, melly egyszersmind ez Uradalomnak feje, fekszik a’ Várostól fél órányira, egy nagy magos hegyen; leg inkább a’ hajdúk laknak benne. Nevezetes a’ Városbéli forrás, mellynek Marias a’ neva: hanem a’ folyó vizet Blavának nevezik, melly sok malmokat hajt; fája tűzre, és épűletre van, malma helyben, legelője tágas, réttyei jók." [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Jókő, (Dobra Vodo, Gutenstein), tót mv., Nyitra vmegyében, kősziklás hegyek közt egy mély völgyben, N.-Szombathoz 2, Nyitrához 5 mfldnyire. Számlál 1445 kath., 15 zsidó lak., kik földmivelésből, cserépedény-csinálásból s mesterségekből élnek. Határa hegyes; földjei homokosak; erdeje nagy s tele vadakkal. F. u. Erdődy Józsefné; – e város feje egy uradalomnak." [1]

1906-ban földrengés rázta meg a települést.[3] 1910-ben a falunak 1433, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határában, központjától 1,5 km-re északra, 360 m magas hegytetőn állnak Jókő várának emeletnyi magas maradványai. Erről Fényes Elek így ír: "1/2 órányira a várostól meglehetős épségben láthatni egy régi hegyen lévő várat, mellyet a köznép templariusok lakhelyének tart, most pedig egy urasági tömlöcztartó több hajdukkal lakik benne; minthogy az itteni erős fogházak végett a gr. Erdődyné minden uradalmaiból levő rabok itt tartatnak. A várhegy éjszaki oldalában van egy meglehetős nagyságu üreg, hol hajdan egy remete több esztendeig élősködött. Az oltárt, a tűzhelyet, s egy hosszu padot, mind kősziklába vágva most is meg lehet különböztetni. Végre emlitést érdemel itten a Bláva vizének eredete, t. i. azon kősziklának alján, mellyen a k. paroch. templom épült, több források fakadnak fel, és egy közülök emberkar vastagságnyira, s mindnyájan egy tóban gyülnek öszve. Vize ezen tónak sohasem fagy be, a legnagyobb melegben hideg, s olly nyomása van, hogy kifolyásától nem messze már malmot hajthat." [2]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban élt és dolgozott Ján Hollý szlovák író, költő. A plébánia épületében emlékszobája található.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]