Felsőkorompa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőkorompa (Horná Krupá)
Kostol-Horna Krupa.jpg
A község temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Ján Hrčka
Népesség
Teljes népesség 507 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 216 m
Terület 8,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőkorompa  (Szlovákia)
Felsőkorompa
Felsőkorompa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 47″, k. h. 17° 31′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 47″, k. h. 17° 31′ 40″
Felsőkorompa weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkorompa (szlovákul Horná Krupá) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2011-ben 507 lakosából 492 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszombattól 16 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Birtokként 1113-ban a zobori apátság birtoklajstromában említik először. Maga a falu 1256-ban Kurumpa néven szerepel először okiratban, de valószínűleg már a 13. században keletkezett. A lengyel eredetű Stíbor család birtoka, majd a Spáczayaké, a Berchtold grófoké és a Kemendy családé. 1715-ben 43 adózó portája volt. Utolsó birtokosai a Brunszvikok voltak, akik a 19. században szereztek itt birtokot. 1828-ban 71 házában 513 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. 1866-ban éhínség pusztított. 1869-ben 510 lakosa volt. 1906-ban földrengés volt.

Vályi András szerint "Alsó, Közép, és Felső Korompa. Tót egyesített faluk PosonyVármegy. Földes Ura G. Brunszvik, és több Uraságok, lakosaik katolikusok. Nevezetesíti e’ helyet G. Brunszvik Uraságnak díszes Kastéllya, jeles úrfi, ’s egyéb gazdasági épűletei. Innen vette származását Kormpai Péter Nyitrai Püspök 1687dik esztendő tájban Fő Kanczellarius, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaiknak el adására meg lehetős módgyok van." [2]

Fényes Elek szerint "Felső-Korompa, (Home-Krupina), Pozson most F.-Nyitra vármegyében, tót falu, 470 kath., 119 zsidó lak. Határja hasonló az alsó Korompaihoz. F. u. többen." [3]

1910-ben 708, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

2001-ben 538 lakosából 535 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 1741 és 1746 között épült barokk stílusban. Legutóbb 1912-ben újították meg.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]