Felsőkorompa
| Felsőkorompa (Horná Krupá) | |
 |
|
| A község temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Ján Hrčka |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 507 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 216 m |
| Terület | 8,65 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőkorompa
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 30′ 47″, k. h. 17° 31′ 40″ | |
| Felsőkorompa weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőkorompa (szlovákul Horná Krupá) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2011-ben 507 lakosából 492 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyszombattól 16 km-re északra fekszik.
Története [szerkesztés]
Birtokként 1113-ban a zobori apátság birtoklajstromában említik először. Maga a falu 1256-ban Kurumpa néven szerepel először okiratban, de valószínűleg már a 13. században keletkezett. A lengyel eredetű Stíbor család birtoka, majd a Spáczayaké, a Berchtold grófoké és a Kemendy családé. 1715-ben 43 adózó portája volt. Utolsó birtokosai a Brunszvikok voltak, akik a 19. században szereztek itt birtokot. 1828-ban 71 házában 513 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. 1866-ban éhínség pusztított. 1869-ben 510 lakosa volt. 1906-ban földrengés volt.
Vályi András szerint "Alsó, Közép, és Felsõ Korompa. Tót egyesített faluk PosonyVármegy. Földes Ura G. Brunszvik, és több Uraságok, lakosaik katolikusok. Nevezetesíti e’ helyet G. Brunszvik Uraságnak díszes Kastéllya, jeles úrfi, ’s egyéb gazdasági épûletei. Innen vette származását Kormpai Péter Nyitrai Püspök 1687dik esztendõ tájban Fõ Kanczellarius, határbéli földgyeik közép termékenységûek, vagyonnyaiknak el adására meg lehetõs módgyok van." [2]
Fényes Elek szerint "Felsõ-Korompa, (Home-Krupina), Pozson most F.-Nyitra vármegyében, tót falu, 470 kath., 119 zsidó lak. Határja hasonló az alsó Korompaihoz. F. u. többen." [3]
1910-ben 708, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
2001-ben 538 lakosából 535 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1741 és 1746 között épült barokk stílusban. Legutóbb 1912-ben újították meg.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
