Bélaház
| Bélaház (Boleráz) | |
 |
|
| A Szent Mihály templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Turisztikai régió | Jászlói |
| Rang | község |
| Polgármester | Pavol Mackovčín |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2216 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 183 m |
| Terület | 25,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bélaház
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 28′, k. h. 17° 30′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bélaház (1887-ig Boleráz, szlovákul Boleráz, németül Frauendorf) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2011-ben 2216 lakosából 2020 szlovák volt, a magyarok száma három.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyszombattól 13 km-re északnyugatra fekszik, Istvánlak tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
A falu területén már a korai paleolitikumban is éltek emberek, ezt erősítik meg az itt talált jelentős régészeti leletek, melyekről kultúrát neveztek el. A bronzkorban a falu feletti magaslaton kisméretű földvár állt. A terület a feudális magyar állam megalakulásáig folyamatosan lakott volt. A mai települést 1240-ben Balarach néven említik először, amikor IV. Béla király a birtok jövedelmeit a nagyszombati klarisszáknak adta. Neve szláv személynévi eredetű volt, melyet 1887-ben magyarosítottak. Temploma 1080-ban már állt, de később elpusztult és a helyén épült a mai templom a 18. század végén.
Vályi András szerint "BOLERÁZ. Mező Város Posony Vármegyében, földes Ura a’ Religiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombathoz két órányira, még II. BÉLÁRA lehet vinni, ki is azt szabadságokkal megajándékozta; ’s a’ Nagy Szombati SZENT KLÁRA Apátzáknak birtokokban vala; északra szép szőlö hegyei vannak, túl rajta Sárkány hegye fekszik szőlö hegyekkel, és szántó földekkel díszesíttetve, első Osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint " Boleráz, tót mezőváros Pozson, az uj rend. szerint Nyitra vármegyében, a N.-Szombatról Holicsra vivő országutban, az első várostól 2 órányira, kies vidéken. Lakosai, kik 1020 kath., 10 evang., 4 zsidókra mennek, hajdan szép szabadságot nyertek II. Béla királytól, a honnan a helység pecsétja Béla nevét hordja. Ma ezen szabadságokból már kevés van meg. Van itt egy kath. paroch. templom, kastély, vízimalom, a Tirna vizén; északra szép szőlőhegye, jó szántóföldje, rétje. F. u. gr. Pálffy Jánosné örökösei." [3]
1910-ben 1158, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. 1960-óta Istvánlak is hozzátartozik. 2001-ben 1982 lakosából 1948 szlovák volt, a magyarok száma három.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1787-ben épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
