Dejte (település)
| Dejte (Dechtice) | |
 |
|
| A Szent Katalin kolostor romjai | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1258 |
| Polgármester | Karol Zachar |
| Irányítószám | 919 53 |
| Körzethívószám | 033 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1865 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 96 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 186 m |
| Terület | 19,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Dejte
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 39′ 50″, k. h. 17° 35′ 50″ | |
| Dejte weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dejte (szlovákul Dechtice, németül Dechtitz) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban, Nagyszombattól 20 km-re északra. 2011-ben 1865 lakosából 1798 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
1258-ban villa Degce néven említik először, Jókő várának uradalmához tartozott. 1910-ben 1214, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
2001-ben 1771 lakosából 1753 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
A község kiemelkedő építészettörténeti nevezetessége a római katolikus templom. Ősi egyházát az Árpád korban építhették, mert rotunda alakja van, de négyzetes épülettestbe foglalva. Ilyen épülettípust találunk Hidegség és Zánka templomának szentélyénél. Itt is a négyzetes templomtest mellé épült a templom.
Ez a templom- és szentélytípus keleti eredetű, mert Pontusz, Kisázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust, ami nyugaton is elterjedt (Fulda, Szent Mihály templom).
- Római katolikus plébánia temploma a 14. században épült, 1612-ben barokk stílusban építették át.
- Másik temploma 1172-ben épült 1741-ben és 1932-ben renoválták.
- Határában a Kis-Kárpátokban állnak a Szent Katalin ferences kolostor romjai. A kolostort 1618-ban gróf Erdődy Kristóf építtette.
- A Kármelhegyi Boldogasszony kápolna 1736-ban épült. Helyén egykor kétezeröszáz éves hallstattkori vár állott.
- A jókői határban áll az Erdődyek 18. századi kastélya az Erdőház.
Lásd még [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. (Romanesque Round Churches of Medieval Hungary.) (Mûvészettörténeti Füzetek, 4.) Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972.
- Ludwig E. (2000): Felvidéki műemlék-kalauz. Maecenas Könyvkiadó, Budapest (ISBN 963-203-026-5)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
|
|||||||||||
