Bikszárd
| Bikszárd | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Turisztikai régió | Jászlói |
| Rang | község |
| Polgármester | Miloš Herceg |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 665 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 321 m |
| Terület | 24,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Bikszárd weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bikszárd (szlovákul Buková, korábban Biksárd) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2011-ben 665 lakosából 628 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyszombattól 26 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A község határa a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta lakott. Éltek itt emberek a kőkorszakban, a bronzkorban, a korai vaskorban is. Kelta, kvád és római kori települések voltak a területén. 1256-ban IV. Béla király oklevelében Byk néven említik először. 1336-ban Károly Róbert oklevelében vámszedő helyként említik. Lakói határőrzők voltak, akik fel voltak mentve az adófizetés alól. 1394-ben Bygzaad néven szerepel. A település az éleskői uradalomhoz tartozott, majd 1752-től a szentjánosi uradalom része lett. A 19. század végén számos lakosa kivándorolt Amerikába.
Fényes Elek szerint "Bikszád, tót falu, Pozson vármegyében, Nyitra vmgye szélén, a Kárpát hegyének nyugoti tövében. Van egy kath. paroch. temploma, 1025 kath., 7 zsidó lak; vadakkal bővölködő erdeje, vizimalmai, s nem igen termékeny szántóföldje. Az éleskői urad. tartozik. Ut. p. Sasvár." [2]
1910-ben 947, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
2001-ben 706 lakosából 698 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1788 és 1790 között épült későbarokk stílusban.
- Jézus Szíve kápolna (1999).
- A Dolina falurészen álló Szűz Mária kápolna 1961-ben épült.
- A szobrok közül a legrégibb az 1758-ban készült Szűz Mária-szobor.
- A községtől nyugatra 576 m magas hegyen áll Éleskő vára.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
