Alsókorompa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsókorompa
Dolna Krupa-Kastiel-priecelie.jpg
A Brunszvik-kastély
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Turisztikai régió Jászlói
Rang község
Polgármester Teofil Mihalovič
Népesség
Teljes népesség 2284 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 192 m
Terület 24,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsókorompa (Szlovákia)
Alsókorompa
Alsókorompa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′, k. h. 17° 33′Koordináták: é. sz. 48° 29′, k. h. 17° 33′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsókorompa (szlovákul Dolná Krupá, németül Unter-Krupa) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2011-ben 2284 lakosából 2222 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszombattól 12 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1113-ban a zobori apátság birtoklajstroma említi először. Egykori várát valószínűleg Korompai János pozsonyi várnagy építtette a 14. század végén. Mivel birtokosa a lázadókhoz csatlakozott, 1404-ben Garai Miklós megostromolta. A vár valószínűleg az ostromban pusztult el. A falu a 19. századtól a Brunszvik család birtoka.

Vályi András szerint "Alsó, Közép, és Felső Korompa. Tót egyesített faluk PosonyVármegy. Földes Ura G. Brunszvik, és több Uraságok, lakosaik katolikusok. Nevezetesíti e’ helyet G. Brunszvik Uraságnak díszes Kastéllya, jeles úrfi, ’s egyéb gazdasági épűletei. Innen vette származását Kormpai Péter Nyitrai Püspök 1687dik esztendő tájban Fő Kanczellarius, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaiknak el adására meg lehetős módgyok van." [2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Korompa, (Unter Krupa, Dolna Krupina), Pozson most F.-Nyitra vmegyében, tót falu, N.-Szombattól nyugot-északra, 2 mfdnyire: 848 kath., 81 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, synagógája, szép szőlőhegye, vadakkal bővölködő erdeje, jó rétjei; nézésre méltó tehenészete, serfőzőháza, téglavető helye; urasági kastély és az ennél még pompásabb angolkert, gyönyörü sétálóhelylyel; üvegházzal, s egy nagy halas és tekenős-béka-tóval. F. u. gróf Brunsvik nemzetség." [3]

1910-ben 1675, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

A Szent András templom

2001-ben 2237 lakosából 2222 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Klasszicista Brunszvik-kastélya 1795-ben épült feltehetőleg az egykori vár helyére. Többször vendége volt Beethoven, aki itt írta a Holdvilág-szonátát.
  • Római katolikus temploma a 19. században épült az 1465-ben épített gótikus templom helyére.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]