Cífer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cífer
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Nagyszombati
Turisztikai régió Jászlói
Rang község
Polgármester Maroš Sagan
Népesség
Teljes népesség 4025 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 129 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 135 m
Terület 29,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cífer  (Szlovákia)
Cífer
Cífer
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 58″, k. h. 17° 29′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 58″, k. h. 17° 29′ 23″
Cífer weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cífer (szlovákul Cífer, korábban Biksárd) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszombattól 10 km-re délnyugatra fekszik, Dajta és Pusztapát tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A múlt század 60-as és 70-es éveiben feltárt régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a korai kőkorszaktól kezdve éltek emberek. A korai korszak legjelentősebb emléke az a kisméretű nőalakot ábrázoló agyagszobor, mely egyedülálló egész Közép-Európában. Az újkőkor időszakából mintegy 300 tárgy került elő, melyek itteni emberi településre utalnak. A korai bronzkorból öt csontvázas sír került elő az i. e. 2. évezred időszakából. A leletek alapján feltételezhető, hogy a település a késő vaskorig folyamatosan lakott volt. Egyebek mellett a kerámiatárgyak változatos formái kerültek elő ebből a korszakból. A későbbi korból főként a kelták hagyták itt névjegyüket. A római korban e területen főként germán törzsek laktak, településüknek gazdag leletei kerültek elő. Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település. A község területén feltárt 4. századi római épületmaradványokat egyes régészek római őrállomásként, az újabb kutatások alapján mások viszont kvád előkelőség rezidenciájaként azonosítják. Ugyancsak megtalálhatók voltak a 6. század elején érkezett szláv törzsek településének nyomai.

A falu legelső írásos említése 1291-ből az esztergomi káptalan okleveléből származik, melyben az elefánti uradalom felosztásról rendelkezik. Egy 1322-es oklevél újabb adatokat tartalmaz az elefánti nemesek birtokairól, melyek között Cífer is szerepel. Később a pozsonyi váruradalom részeként említik. A község Szent Mihály temploma ekkor már állt, valószínűleg a 13. század második felében épült. Később ez a templom elpusztult és újat kellett építeni helyette. 1529-ben a Bécs körül portyázó török sereg fosztotta ki a falut, később is érték török rajtaütések. A 16. században délről a török elől menekülő horvát népcsoportok érkeztek a községbe. A Bocskai-szabadságharc alatt a falu majdnem elnéptelenedett a hadak pusztításai miatt, 1605-ben csak két háza állt. 1638. március 12-én egy tűzvészben porig égett a település. A 18. század második felére a település kiheverte a korábbi megpróbáltatásokat. Lakói mezőgazdasággal, kereskedelemmel, pálinkafőzéssel, kézművességgel foglalkoztak. Nagyszámú zsidó is élt a községben, akiknek saját zsinagógájuk és iskolájuk volt. A katolikus iskola 1827-ben létesült. 1837 és 1846 között megépült a Pozsony-Nagyszombat-Szered lóvasút, amely érintette Cífert is. A század végén a Felső-majorban szeszfőzde működött.

Fényes Elek szerint "Czifer, tót mező-város, Pozson most F.-Nyitra vgyében, a Pozsontól Nagy-Szombatba vivő országutban. Nagy-Szombathoz 1 1/2 órányira. Lakja 860 kath., 260 zsidó. Kath. paroch. templom. Synagóga. Ékesiti az uraság csinos kastélya, kertje, s több gazdaságos épületei. Határja róna, szántóföldje sok és szép rozsot, buzát, zabot, árpát, kolompért terem; legelője szűk; rétjei jók. F. u. nagy részt gr. Zichy Károly, de birnak benne még egynehány nemesek is. " [2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1827 lakosából 1589 szlovák, 187 magyar, 48 német és 3 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 3806 lakosából 3753 szlovák volt.

2011-ben 4025 lakosából 3854 szlovák volt.

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1857. szeptember 28-án Mahler Ede magyar-osztrák orientalista, csillagász, természettudós, régész, egyiptológus, az ELTE egyiptológia tanszékének alapítója, az MTA levelező tagja.
  • Itt született 1866. augusztus 12-én Mahler Gyula orvos, előbbi testvére.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vladimír Varsik-Titus Kolník 2013: Cífer-Pác – Neue Erkenntnisse zur spätantiken quadischen Elitenresidenz. In: Matthias Hardt-Orsolya Heinrich-Tamáska (Hrsg.): Macht des Goldes, Gold der Macht. Weinstadt, 71-90.
  • H.-H. Müller - C. Ambros 1994: Neue frühgeschichtliche Pferdeskelettfunde aus dem Gebiet der Slowakei. Štud. Zvesti 30, 119-120.
  • Jozef Zábojník 1988: On the problems of settlements of the Avar Khaganate Period in Slovakia. Arch. roz. 40, 414, obr. 26: 3, 5-6.
  • Jozef Zábojník 1985: Výskum včasnostredovekého pohrebiska v Cíferi-Páci. Štud. Zvesti 21, 205-220.
  • Bohuslav Chropovský-Gabriel Fusek 1984: Výskum pohrebiska v Cíferi-Páci. AVANS 1983, 89-90.
  • Titus Kolník 1980: Výskum v Cíferi-Páci v roku 1978. AVANS 1978, 148, obr. 70: 1, 77: 3, 5-6.
  • Titus Kolník 1980: Výskum v Cíferi-Páci v roku 1979. AVANS 1979, 109, obr. 56.
  • Titus Kolník 1978: Ďalšia etapa výskumu v Cíferi-Páci. AVANS 1977, 134, obr. 76: 1.
  • Jozef Zábojník 1977: Slovanské pohrebisko v Cíferi-Páci. AVANS 1976, 294-298.
  • Zlata Čilinská 1976: Pohrebisko z 8. storočia v Cíferi-Páci. AVANS 1975, 82-85.
  • Titus Kolník 1976: Rímska stanica v Cíferi-Páci (výskum 1975). AVANS 1975, 136, obr. 99: 2
  • Titus Kolník 1975: Cífer-Pác - Stanica z mladšej doby rímskej. III. medzinárodný kongres slovanskej archeológie. Nitra, 11-13, 22-24.
  • Titus Kolník 1975: Výskum v Cíferi-Páci v roku 1974, 60.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]