Cífer

Cífer
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Nagyszombati
Turisztikai régió	Jászlói
Rang	község
Polgármester	Maroš Sagan
Népesség
Teljes népesség	4025 fő (2011) +/-
Népsűrűség	129 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	135 m
Terület	29,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cífer Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48,3161°, k. h. 17,4897°48.3161, 17.4897
Cífer weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cífer (szlovákul Cífer, korábban Biksárd) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2011-ben 4025 lakosából 3854 szlovák volt.

Fekvése

Nagyszombattól 10 km-re délnyugatra fekszik, Dajta és Pusztapát tartozik hozzá.

Története

A múlt század 60-as és 70-es éveiben feltárt régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a korai kőkorszaktól kezdve éltek emberek. A korai korszak legjelentősebb emléke az a kisméretű nőalakot ábrázoló agyagszobor, mely egyedülálló egész Közép-Európában. Az újkőkor időszakából mintegy 300 tárgy került elő, melyek itteni emberi településre utalnak. A korai bronzkorból öt csontvázas sír került elő az i. e. 2. évezred időszakából. A leletek alapján feltételezhető, hogy a település a késő vaskorig folyamatosan lakott volt. Egyebek mellett a kerámiatárgyak változatos formái kerültek elő ebből a korszakból. A későbbi korból főként a kelták hagyták itt névjegyüket. A római korban e területen főként germán törzsek laktak, településüknek gazdag leletei kerültek elő. Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település. A község területén feltárt 4. századi római épületmaradványokat egyes régészek római őrállomásként, az újabb kutatások alapján mások viszont kvád előkelőség rezidenciájaként azonosítják. Ugyancsak megtalálhatók voltak a 6. század elején érkezett szláv törzsek településének nyomai.

A falu legelső írásos említése 1291-ből az esztergomi káptalan okleveléből származik, melyben az elefánti uradalom felosztásról rendelkezik. Egy 1322-es oklevél újabb adatokat tartalmaz az elefánti nemesek birtokairól, melyek között Cífer is szerepel. Később a pozsonyi váruradalom részeként említik. A község Szent Mihály temploma ekkor már állt, valószínűleg a 13. század második felében épült. Később ez a templom elpusztult és újat kellett építeni helyette. 1529-ben a Bécs körül portyázó török sereg fosztotta ki a falut, később is érték török rajtaütések. A 16. században délről a török elől menekülő horvát népcsoportok érkeztek a községbe. A Bocskai-szabadságharc alatt a falu majdnem elnéptelenedett a hadak pusztításai miatt, 1605-ben csak két háza állt. 1638. március 12-én egy tűzvészben porig égett a település. A 18. század második felére a település kiheverte a korábbi megpróbáltatásokat. Lakói mezőgazdasággal, kereskedelemmel, pálinkafőzéssel, kézművességgel foglalkoztak. Nagyszámú zsidó is élt a községben, akiknek saját zsinagógájuk és iskolájuk volt. A katolikus iskola 1827-ben létesült. 1837 és 1846 között megépült a Pozsony-Nagyszombat-Szered lóvasút, amely érintette Cífert is. A század végén a Felső-majorban szeszfőzde működött.

Fényes Elek szerint "Czifer, tót mező-város, Pozson most F.-Nyitra vgyében, a Pozsontól Nagy-Szombatba vivő országutban. Nagy-Szombathoz 1 1/2 órányira. Lakja 860 kath., 260 zsidó. Kath. paroch. templom. Synagóga. Ékesiti az uraság csinos kastélya, kertje, s több gazdaságos épületei. Határja róna, szántóföldje sok és szép rozsot, buzát, zabot, árpát, kolompért terem; legelője szűk; rétjei jók. F. u. nagy részt gr. Zichy Károly, de birnak benne még egynehány nemesek is. "

1910-ben 1827, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

2001-ben 3806 lakosából 3753 szlovák volt.

Híres személyek

• Itt született 1857. szeptember 28-án Mahler Ede magyar-osztrák orientalista, csillagász, természettudós, régész, egyiptológus, az ELTE egyiptológia tanszékének alapítója, az MTA levelező tagja.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Cífer Szlovákia térképén