Kanizsai Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanizsai Dezső
Született 1886. január 27.
Cífer
Elhunyt 1981. november 26. (95 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gyógypedagógus

Kanizsai Dezső (Cífer, 1886. január 27.Budapest 1981. november 26.) magyar gyógypedagógus, a neveléstudományok kandidátusa (1958), a pszichológia tudományok doktora (1972).

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten az izraelita siketnémák (Bethlen Gábor téri, majd átköltözés után Mexikói úti) intézetében tanított (1907-), később ugyanitt igazgató (1926-). A II. világháború zsidóüldözése nagy megpróbáltatást jelentett, sokakat elhurcoltak vagy megöltek a siketnéma gyermekek közül is, a megmaradt siketnéma közösséggel folytatta Kanizsai a munkát a háború után. Majd nyugalomba vonulásáig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Logopédiai tanszékének vezető tanára (1951-1962).

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kutatómunkája a hallássérültek iskolai teljesítményeinek fokozására és a logopédiai módszerek tökéletesítésére irányult. Hallásfejlesztő kísérleteket végzett hallásuktól megfosztott kutyákon (1934). Állatkísérleteinek tanulságait a fül hangadagolási terápiájában kamatoztatta. Kitűnő gyakorlati beszédpedagógiai eredményei számos külföldi tanítványt is vonzottak intézetébe és rendelésére. Eredményeit külföldön kongresszusokon ismertette és publikálta német nyelven is.

Munkái (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Állatkísérleteink tanulságai a siket fül hangadagolási terápiájában. Magyar Gyógypedagógia Tanárok Közl., 1939. 2-3. 37-78.;
  • A gyermekkori beszédhibák megelőzése. Budapest, 1954.;
  • A beszédhibák javítása - útmutató és gyakorlókönyv. Budapest, 1954.;
  • Elméleti fonetika. (Főiskolai jegyzet.) Budapest, 1959.;
  • Logopédia. Budapest, 1960.

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kanizsai Dezső (1886-1981). Gyógypedagógia, 1982. 2. 63.
  • MÉL