Dévény
| Dévény (Devín) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Pozsonyi IV. |
| Rang | Pozsony városrésze |
| Polgármester | Ľubica Kolková |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1096 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 78 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 158 m |
| Terület | 13,96 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Dévény
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 10′ 25″, k. h. 16° 59′ 11″ | |
| Dévény weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dévény (szlovákul Devín, németül Theben) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában. Vára a történelmi Magyarország nyugati kapuja volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A városrész Pozsony központjától 8 km-re északnyugatra a Morva folyó dunai torkolatánál, a Dévényi-kapunál fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a szláv deva (= szűz) főnévből ered. A Devín tulajdonképpen Deva nevű személy vára értelmű. Ez az elnevezés olyan várakra vonatkozott, melyeket lányok befalazásával próbáltak bevehetetlenné tenni.
Története [szerkesztés]
Ősrégi település, amely már a legrégibb idők óta lakott volt. Már a rómaiak őrtornyokat emeltek itt, majd morva fejedelmi székhely lett. Palánkvárát 864-ben említi a Fuldai évkönyv. A királyi vár a 13. században épült fel, 1288-ban Dyven néven említik. A falut 1237-ben villa Thebyn néven említik, a vár szolgálófaluja volt. 1568-ban Miksa császártól kiváltságokat kapott.
1836-ban itt bontott zászlót Ľudovít Štúr, a szlovák nemzeti eszme apostola, ezért a szlovák nemzeti mozgalom szülőhelyének tekintik.
Vályi András szerint "DIVIN. Dévén Thében. Német Mező Város Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Posontól egy mértföldnyire, Morava vizének a’ Dunában való béfolyásánál. Hajdani Vára meglehetős vala, mellynek viszontagságait leírta Bél Mátyás is Notitia Hungariae novae T. II. pag. 252. Nevezetesítetik Bátori Istvánnak Magyar Ország hajdani Nádor Ispánnyának, I. FERDINÁNDNAK uralkodása alatt itt történt haláláról, ’s eltemettetéséröl, határja szoross, de termékeny, bora meglehetős, eladásra Posonban jó alkalmatossága van, hegye Khoblnek neveztetik, jó tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Dévén, (Theben), Pozson m. német mváros. Fekszik Pozsontól 1 1/2 órányira, épen az ország határszélén, ott, hol a Morva zavaros habjai a Dunába ömlenek. Van egy kath. paroch. temploma, harminczad-hivatala a Dunaparton, vendégfogadója, és serháza. Szántóföldje felette kevés; rétje, legelője is szűk; de szőlőhegye tágas; erdeje elég. Lakosai, kik 1618 kath., 14 evangelikus, 21 zsidókra mennek, mesterséget folytatnak, sok gyümölcsöt termesztenek, (hires kiváltképen baraczkjok), cserépedényeket csinálnak, hajókáznak. Az edényekkel, gyümölcsökkel, és fával kereskedés nem megvetendő." [3]
1910-ben a falunak 2063, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. 1920-ban Csehszlovákia része lett. 1939-ben az I. Szlovák Köztársaság kiválása és a Cseh-Morva Protektorátus megalakulása után a náci Német Birodalomhoz csatolták (Reichsgau Niederdonau része lett) Pozsonyligetfaluval együtt, 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához. A települést többször sújtotta árvíz, a legnagyobb áradás 2002-ben volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A dévényi vár, mely a Magyar Királyság nyugati kapuja volt, a Duna és a Morva folyók összefolyásánál 80 m magas meredek hegy csúcsán emelkedik. Romjai ma is impozáns képet nyújtanak. Festői kilátás nyílik innen az Duna túloldalán emelkedő osztrák Hainburg várára.
- A millenniumi emlékmű. A történelmi Magyarország hét millenniumi emlékművének egyike volt. Az 1896-ban átadott emlékmű avatóünnepségén báró Jósika Sámuel, a császár és a király személye melletti miniszter mondott ünnepi beszédet. A dévényi vár fokán álló, 21 méter magas, haraszti mészkőből készült emlékművet Berczik Gyula tervei alapján építették. Az oszlopfőn elhelyezett honfoglalás kori vitézt ábrázoló szoboralakzat, amely jobbjában leeresztett karddal, bal kezében országcímerrel díszített pajzzsal jelképesen az ország északnyugati kapuját őrzi, Jankovics Gyula szobrászművész alkotása. Az emlékművet 1920-ban a csehszlovák hadsereg lerombolta.[4]
-
Az egykori dévényi millenniumi emlékmű
-
A millenniumi emlékmű oszlopfőjén elhelyezett szobor
-
Dévény katolikus temploma
-
- Szent Kereszt temploma a 14. század első felében épült gótikus stílusban. A 18. században barokk-klasszicista stílusban építették át. Főoltára 1810 és 1820 között épült.
- A falu közepén álló kastély a 17. században épült, később jezsuita kolostor, sörfőzde, ma magántulajdon.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt halt meg 1530. május 8-án Báthori István nádor, II. Lajos király nevelője.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Vágvölgyi Szilárd cikke a Múltunk Emlékei 2004 szeptemberi lapszámában.
Források [szerkesztés]
- M. Pichlerová 1965: Neolitické a laténske osídlenie v obci Devín (Veľká Bratislava), Sborník Slovenského národného múzea LIX -História 5, 3-18.
- V. Plachá 1975: Archeologický výskum Devínskeho hradu. Vlastivedný časopis (Pamiatky a múzeá) 24/2, 81-84.
- V. Plachá - J. Hlavicová 1981: Nález sakrálnej stavby na Devíne. Vlastivedný časopis (Pamiatky a múzeá) 30/2, 63-66.
- V. Plachá 1994: Unikáty z Devínskeho hradu. Pamiatky a múzeá 43/2, 20.
- V. Plachá - J. Hlavicová 1994: Rímska stavba zo 4. storočia na Devíne. Pamiatky a múzeá 43/2, 21-22.
- V. Plachá 1994: Záchrana a úprava objektov na juhovýchodnom návrší Devínskeho hradiska. Pamiatky a múzeá 43/5-6, 51-53.
- Z. Farkaš 1995: Smutný osud predsunutých stráží veľkomoravského Devína. Pamiatky a múzeá 44/1, 37-39.
- V. Plachá - J. Hlavicová 1996: Veľká Morava a Devín. Pamiatky a múzeá 45/1, 65-66.
- J. Hlavicová - V. Plachá 1999: Hrad Devín - História a stavebný vývoj horného hradu. Pamiatky a múzeá 48/4, 17-21.
- V. Plachá - K. Pieta 2000: Nové objavy na rímskom Devíne. Pamiatky a múzeá 49/3, 6-9.
- V. Plachá - J. Hlavicová 2003: Devín - Slávny svedok našej minulosti. Bratislava.
- K. Harmadyová - D. Divileková 2006: Dávno nájdené na Devíne. Pamiatky a múzeá 55/3, 44.
- D. Divileková - K. Harmadyová 2012: Stredoveké a novoveké hospodárske a obytné objekty z hradu Devín. Archaeologia historica 37/2, 379-390.
További információk [szerkesztés]
|
|||||||
