Dévény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dévény (Devín)
Dévény címere
Dévény címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásPozsonyi IV.
RangPozsony városrésze
PolgármesterĽubica Kolková
Irányítószám841 10
Forgalmi rendszám
  • BL
  • BA
  • BT
Népesség
Teljes népesség1912 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
Terület13,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 26″, k. h. 16° 59′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 26″, k. h. 16° 59′ 00″
Dévény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dévény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Nem tévesztendő össze a következővel: Divény.

Dévény (szlovákul Devín, németül Theben) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában. Vára a történelmi Magyarország nyugati kapuja volt.

Fekvése[szerkesztés]

A városrész Pozsony központjától 8 km-re északnyugatra, a Morva folyó dunai torkolatánál, a Dévényi-kapunál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv deva (= fiatal lány) főnévből ered. A Devín tulajdonképpen Deva nevű személy vára értelmű. Ez az elnevezés olyan várakra vonatkozott, melyeket lányok befalazásával próbáltak bevehetetlenné tenni.

Története[szerkesztés]

Ősrégi település, amely már a legrégibb idők óta lakott volt. Már a rómaiak őrtornyokat emeltek itt, majd morva fejedelmi székhely lett. Palánkvárát 864-ben említi a Fuldai évkönyv. A királyi vár a 13. században épült fel, 1288-ban Dyven néven említik. A falut 1237-ben villa Thebyn néven említik, a vár szolgálófaluja volt. 1568-ban Miksa császártól kiváltságokat kapott.

1836-ban itt bontott zászlót Ľudovít Štúr, a szlovák nemzeti eszme apostola, ezért a szlovák nemzeti mozgalom szülőhelyének tekintik.

Vályi András szerint "DIVIN. Dévén Thében. Német Mező Város Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Posontól egy mértföldnyire, Morava vizének a’ Dunában való béfolyásánál. Hajdani Vára meglehetős vala, mellynek viszontagságait leírta Bél Mátyás is Notitia Hungariae novae T. II. pag. 252. Nevezetesítetik Bátori Istvánnak Magyar Ország hajdani Nádor Ispánnyának, I. FERDINÁNDNAK uralkodása alatt itt történt haláláról, ’s eltemettetéséröl, határja szoross, de termékeny, bora meglehetős, eladásra Posonban jó alkalmatossága van, hegye Khoblnek neveztetik, jó tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Dévén, (Theben), Pozson m. német mváros. Fekszik Pozsontól 1 1/2 órányira, épen az ország határszélén, ott, hol a Morva zavaros habjai a Dunába ömlenek. Van egy kath. paroch. temploma, harminczad-hivatala a Dunaparton, vendégfogadója, és serháza. Szántóföldje felette kevés; rétje, legelője is szűk; de szőlőhegye tágas; erdeje elég. Lakosai, kik 1618 kath., 14 evangelikus, 21 zsidókra mennek, mesterséget folytatnak, sok gyümölcsöt termesztenek, (hires kiváltképen baraczkjok), cserépedényeket csinálnak, hajókáznak. Az edényekkel, gyümölcsökkel, és fával kereskedés nem megvetendő."[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. 1920-ban Csehszlovákia része lett. 1939-ben az I. Szlovák Köztársaság kiválása és a Cseh-Morva Protektorátus megalakulása után a náci Német Birodalomhoz csatolták (Reichsgau Niederdonau része lett) Pozsonyligetfaluval együtt, 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához. A települést többször sújtotta árvíz, a legnagyobb áradás 2002-ben volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben a falunak 2063, többségben német lakosa volt, jelentős magyar és szlovák kisebbséggel.

2011

  • Szlovákok - 1 016 (92,7%)
  • Csehek - 19 (1,73%)
  • Magyarok - 18 (1,64%)
  • Egyéb - 24 (2,19%)
  • Azonosítatlan - 19 (1,73%)
  • Összesen - 1 096 (100%)

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szent István gőzös Dévénynél
  • A dévényi vár, mely a Magyar Királyság nyugati kapuja volt, a Duna és a Morva folyók összefolyásánál lévő 80 m magas meredek hegy csúcsán emelkedik. Romjai ma is impozáns képet nyújtanak. Festői kilátás nyílik innen a Duna túloldalán emelkedő osztrák Hainburg várára.
  • A millenniumi emlékmű. A történelmi Magyarország hét millenniumi emlékművének egyike volt. Az 1896-ban átadott emlékmű avatóünnepségén báró Jósika Sámuel, a császár és a király személye melletti miniszter mondott ünnepi beszédet. A dévényi vár fokán álló, 21 méter magas, haraszti mészkőből készült emlékművet Berczik Gyula tervei alapján építették. Az oszlopfőn elhelyezett honfoglalás kori vitézt ábrázoló szoboralakzat, amely jobbjában leeresztett karddal, bal kezében országcímerrel díszített pajzzsal jelképesen az ország északnyugati kapuját őrzi, Jankovics Gyula szobrászművész alkotása. Az emlékművet 1920-ban a csehszlovák hadsereg lerombolta.[4]
  • Az egykori dévényi millenniumi emlékmű
    Az egykori dévényi millenniumi emlékmű
  • A millenniumi emlékmű oszlopfőjén elhelyezett szobor
    A millenniumi emlékmű oszlopfőjén elhelyezett szobor
  • Dévény katolikus temploma
    Dévény katolikus temploma
  • A dévényi Dunapart
    A dévényi Dunapart

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Vágvölgyi Szilárd cikke a Múltunk Emlékei 2004 szeptemberi lapszámában.

Források[szerkesztés]

  • Domová pokladňica II. 1848
  • Inocenc Ladislav Červinka 1902: Devín a Velehrad - Dva hrady velkomoravské. Kroměříž.
  • Jan Eisner 1937: Výzkum na hradišti Děvíně u Bratislavy. Zprávy památkové péče I/5, 1-3.
  • Jan Eisner 1941: Výzkum na Děvíně v letech 1933-1937. Historica Slovaca I–II.
  • M. Pichlerová 1965: Neolitické a laténske osídlenie v obci Devín (Veľká Bratislava), Sborník Slovenského národného múzea LIX -História 5, 3-18.
  • Plachá, V. 1972: Z archeologického výskumu devínského hradu v rokoch 1966-1970. AR 24/1, 73-78.
  • V. Plachá 1975: Archeologický výskum Devínskeho hradu. Vlastivedný časopis (Pamiatky a múzeá) 24/2, 81-84.
  • V. Plachá - J. Hlavicová 1981: Nález sakrálnej stavby na Devíne. Vlastivedný časopis (Pamiatky a múzeá) 30/2, 63-66.
  • Borovský a kol. 1987: Vlastivedný sprievodca po Devíne.
  • Ľudmila Kraskovská 1993: K otázke osídlenia Devína v dobe rímskej. Zborník SNM - Archeológia 3.
  • V. Plachá 1994: Unikáty z Devínskeho hradu. Pamiatky a múzeá 43/2, 20.
  • V. Plachá - J. Hlavicová 1994: Rímska stavba zo 4. storočia na Devíne. Pamiatky a múzeá 43/2, 21-22.
  • V. Plachá 1994: Záchrana a úprava objektov na juhovýchodnom návrší Devínskeho hradiska. Pamiatky a múzeá 43/5-6, 51-53.
  • Z. Farkaš 1995: Smutný osud predsunutých stráží veľkomoravského Devína. Pamiatky a múzeá 44/1, 37-39.
  • V. Plachá - J. Hlavicová 1996: Veľká Morava a Devín. Pamiatky a múzeá 45/1, 65-66.
  • Karol Pieta - Veronika Plachá 1999: Die ersten Römer im nördlichen Mitteldonauraum im Lichte neuen Grabungen in Devín. In: Germanen beiderseits des spätantiken Limes. Köln-Brno, 179-205.
  • J. Hlavicová - V. Plachá 1999: Hrad Devín - História a stavebný vývoj horného hradu. Pamiatky a múzeá 48/4, 17-21.
  • V. Plachá - K. Pieta 2000: Nové objavy na rímskom Devíne. Pamiatky a múzeá 49/3, 6-9.
  • V. Plachá - J. Hlavicová 2003: Devín - Slávny svedok našej minulosti. Bratislava.
  • Jozef Paulík - Harmadyová, K. 2004: Starobronzová stavebná obeta na devínskom hradisku. Múzeum L/2, 1-2.
  • Kiliánová, G. 2005: Identita a pamäť. Devín/ Theben/ Dévény ako pamätné miesto. Bratislava.
  • K. Harmadyová - D. Divileková 2006: Dávno nájdené na Devíne. Pamiatky a múzeá 55/3, 44.
  • Denisa Divileková 2007: Renesančné kachlice z hradu Devín. Musaica XXV.
  • Plachá, V. – Hlavicová, J. 2011: Ranostredoveký Devín. Bratislava 2011.
  • D. Divileková - K. Harmadyová 2012: Stredoveké a novoveké hospodárske a obytné objekty z hradu Devín. Archaeologia historica 37/2, 379-390.
  • Veronika Plachá – Denisa Divileková 2012: Cintorín z 11.–12. storočia na hrade Devín. Slov. Arch. 60/1, 45–118.
  • Zdeněk Farkaš – Pavol Jelínek - Veronika Plachá 2012: Skupina kostrových hrobov z Bratislavy, hradu Devín. Sborník prací Filozofické fakulty brněnské univerzity. M, Řada archeologická 61, iss. M17, 27-38.
  • Zdeněk Farkaš – Miloš Gregor 2016: K otázke niektorých kamenných brúsených nástrojov z Bratislavy-Devína Zborník SNM - Archeológia Supplementum 11.
  • Varga Bálint 2016: The Monumental Nation - Magyar Nationalism and Symbolic Politics in Fin-de-siècle Hungary.
  • Varga Bálint 2017: Árpád a város fölött – Nemzeti integráció és szimbolikus politika a 19. század végének Magyarországán. Budapest
  • Illáš, Martin 2018: Vzťah predrománskeho kostola na Devíne k dalmátskej architektúre. Konštantínove listy 11/2, 14-34.
  • 2018 Res Pálffyana - Príspevky k dejinám rodu Pálffyovcov.
  • Styk, M. - Repka, D. 2021: Fell into an Eternal Sleep. Finding the Human Skeleton in the La Tène Dwelling from Bratislava-Devín, Záhrady Site. Slovenská archeológia - Supplementum 2.
  • Boris Stoklas: Nález neskororímskej mince z Bratislavy-Devína. Denarius 6.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dévény&oldid=25417006”