Dévény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dévény (Devín)
Devin village.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Pozsonyi IV.
Rang Pozsony városrésze
Polgármester Ľubica Kolková
Népesség
Teljes népesség 1096 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 158 m
Terület 13,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dévény  (Szlovákia)
Dévény
Dévény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 25″, k. h. 16° 59′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 25″, k. h. 16° 59′ 11″
Dévény weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dévény (szlovákul Devín, németül Theben) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában. Vára a történelmi Magyarország nyugati kapuja volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dévény elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül

A városrész Pozsony központjától 8 km-re északnyugatra a Morva folyó dunai torkolatánál, a Dévényi-kapunál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv deva (= szűz) főnévből ered. A Devín tulajdonképpen Deva nevű személy vára értelmű. Ez az elnevezés olyan várakra vonatkozott, melyeket lányok befalazásával próbáltak bevehetetlenné tenni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősrégi település, amely már a legrégibb idők óta lakott volt. Már a rómaiak őrtornyokat emeltek itt, majd morva fejedelmi székhely lett. Palánkvárát 864-ben említi a Fuldai évkönyv. A királyi vár a 13. században épült fel, 1288-ban Dyven néven említik. A falut 1237-ben villa Thebyn néven említik, a vár szolgálófaluja volt. 1568-ban Miksa császártól kiváltságokat kapott.

1836-ban itt bontott zászlót Ľudovít Štúr, a szlovák nemzeti eszme apostola, ezért a szlovák nemzeti mozgalom szülőhelyének tekintik.

Vályi András szerint "DIVIN. Dévén Thében. Német Mező Város Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Posontól egy mértföldnyire, Morava vizének a’ Dunában való béfolyásánál. Hajdani Vára meglehetős vala, mellynek viszontagságait leírta Bél Mátyás is Notitia Hungariae novae T. II. pag. 252. Nevezetesítetik Bátori Istvánnak Magyar Ország hajdani Nádor Ispánnyának, I. FERDINÁNDNAK uralkodása alatt itt történt haláláról, ’s eltemettetéséröl, határja szoross, de termékeny, bora meglehetős, eladásra Posonban jó alkalmatossága van, hegye Khoblnek neveztetik, jó tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Dévén, (Theben), Pozson m. német mváros. Fekszik Pozsontól 1 1/2 órányira, épen az ország határszélén, ott, hol a Morva zavaros habjai a Dunába ömlenek. Van egy kath. paroch. temploma, harminczad-hivatala a Dunaparton, vendégfogadója, és serháza. Szántóföldje felette kevés; rétje, legelője is szűk; de szőlőhegye tágas; erdeje elég. Lakosai, kik 1618 kath., 14 evangelikus, 21 zsidókra mennek, mesterséget folytatnak, sok gyümölcsöt termesztenek, (hires kiváltképen baraczkjok), cserépedényeket csinálnak, hajókáznak. Az edényekkel, gyümölcsökkel, és fával kereskedés nem megvetendő." [3]

1910-ben a falunak 2063, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. 1920-ban Csehszlovákia része lett. 1939-ben az I. Szlovák Köztársaság kiválása és a Cseh-Morva Protektorátus megalakulása után a náci Német Birodalomhoz csatolták (Reichsgau Niederdonau része lett) Pozsonyligetfaluval együtt, 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához. A települést többször sújtotta árvíz, a legnagyobb áradás 2002-ben volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent István gőzös Dévénynél
  • A dévényi vár, mely a Magyar Királyság nyugati kapuja volt, a Duna és a Morva folyók összefolyásánál 80 m magas meredek hegy csúcsán emelkedik. Romjai ma is impozáns képet nyújtanak. Festői kilátás nyílik innen az Duna túloldalán emelkedő osztrák Hainburg várára.
  • A millenniumi emlékmű. A történelmi Magyarország hét millenniumi emlékművének egyike volt. Az 1896-ban átadott emlékmű avatóünnepségén báró Jósika Sámuel, a császár és a király személye melletti miniszter mondott ünnepi beszédet. A dévényi vár fokán álló, 21 méter magas, haraszti mészkőből készült emlékművet Berczik Gyula tervei alapján építették. Az oszlopfőn elhelyezett honfoglalás kori vitézt ábrázoló szoboralakzat, amely jobbjában leeresztett karddal, bal kezében országcímerrel díszített pajzzsal jelképesen az ország északnyugati kapuját őrzi, Jankovics Gyula szobrászművész alkotása. Az emlékművet 1920-ban a csehszlovák hadsereg lerombolta.[4]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • M. Pichlerová 1965: Neolitické a laténske osídlenie v obci Devín (Veľká Bratislava), Sborník Slovenského národného múzea LIX -História 5, 3-18.
  • Plachá, V. 1972: Z archeologického výskumu devínského hradu v rokoch 1966-1970. AR 24/1, 73-78.
  • V. Plachá 1975: Archeologický výskum Devínskeho hradu. Vlastivedný časopis (Pamiatky a múzeá) 24/2, 81-84.
  • V. Plachá - J. Hlavicová 1981: Nález sakrálnej stavby na Devíne. Vlastivedný časopis (Pamiatky a múzeá) 30/2, 63-66.
  • V. Plachá 1994: Unikáty z Devínskeho hradu. Pamiatky a múzeá 43/2, 20.
  • V. Plachá - J. Hlavicová 1994: Rímska stavba zo 4. storočia na Devíne. Pamiatky a múzeá 43/2, 21-22.
  • V. Plachá 1994: Záchrana a úprava objektov na juhovýchodnom návrší Devínskeho hradiska. Pamiatky a múzeá 43/5-6, 51-53.
  • Z. Farkaš 1995: Smutný osud predsunutých stráží veľkomoravského Devína. Pamiatky a múzeá 44/1, 37-39.
  • V. Plachá - J. Hlavicová 1996: Veľká Morava a Devín. Pamiatky a múzeá 45/1, 65-66.
  • J. Hlavicová - V. Plachá 1999: Hrad Devín - História a stavebný vývoj horného hradu. Pamiatky a múzeá 48/4, 17-21.
  • V. Plachá - K. Pieta 2000: Nové objavy na rímskom Devíne. Pamiatky a múzeá 49/3, 6-9.
  • V. Plachá - J. Hlavicová 2003: Devín - Slávny svedok našej minulosti. Bratislava.
  • K. Harmadyová - D. Divileková 2006: Dávno nájdené na Devíne. Pamiatky a múzeá 55/3, 44.
  • Plachá, V. – Hlavicová, J. 2011: Ranostredoveký Devín. Bratislava 2011.
  • D. Divileková - K. Harmadyová 2012: Stredoveké a novoveké hospodárske a obytné objekty z hradu Devín. Archaeologia historica 37/2, 379-390.
  • Veronika Plachá – Denisa Divileková 2012: Cintorín z 11.–12. storočia na hrade Devín. Slov. Arch. 60/1, 45–118.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dévény témájú médiaállományokat.