Ottóvölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ottóvölgy (Doľany)
Doľany - kostol (okr. Pezinok).jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Bazini
Turisztikai régió Nagyszombati
Rang község
Első írásos említés 1256
Polgármester Jozef Mruškovič
Irányítószám 900 88
Körzethívószám 033
Népesség
Teljes népesség 1041 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 245 m
Terület 22,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ottóvölgy  (Szlovákia)
Ottóvölgy
Ottóvölgy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 00″, k. h. 17° 22′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 00″, k. h. 17° 22′ 40″
Ottóvölgy weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ottóvölgy (1887-ig Ompitál, szlovákul Doľany, németül Ottent[h]al) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban. Nagyszombattól 17 km-re északnyugatra fekszik, a Kis-Kárpátok alatt. 2011-ben 1041 lakosából 1010 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a tatárjárás után keletkezett, amikor németeket telepítettek itt le. A település legrégibb említése 1390-ből származik. Eredeti neve Ottenthal volt, nevét II. Ottó császárról kapta. A vöröskői váruradalom része volt. Később lakossága elszlovákosodott, a 16. század végétől már Ompitál néven is említik. II. Ferdinánd királytól mezővárosi kiváltságokat kapott, első pecsétje 1634-ből származik.

Vályi András szerint "OMPITAL. vagy Ottenthal. Tót mező Város Baranya Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek közt, azért is határbéli földgye sovány, úgy szintén kaszállója ’s legelője is; de ellenben bora nem utólsó, vagyonnyai is meg lehetősek, el adásra alkalmatos módgyok van." [2]

Fényes Elek szerint "Ompithal (Ottenthal), tót m. v. Poson v., 941 k., 5 zsidó lak., k. paroch. templommal. Szőlőhegye elég; szántóföldje, legelője kevés; erdeje nagy. Fekszik Modorhoz északra 1 1/2 órányira. F. u. gr. Pálffy Rudolf örökösei. Ut. p. Nagy-Szombat." [3]

1910-ben 1046, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. Mai hivatalos nevét 1948-ban kapta.

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született és hunyt el Fándly György szlovák katolikus pap, író, nyelvújító.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A falu Szent Katalin tiszteletére szentelt temploma 1390-ben már állott, majd 1690-ben és 1721-ben átalakították, 1832-ben pedig toronnyal is bővítették.
  • A Kis-Kárpátok keleti lejtőjén egy sziklaszirt tövében áll Szent Lénárd kegykápolnája. A kápolna 1360 körül épült, valószínűleg Nagy Lajos király rendeletére, címere az oszlopfőn található. Hátsó része természet alkotta barlang, amelyben gyógyító erejű sziklaforrás van. Ősi búcsújáróhely, ahol több csodás gyógyulás történt. A kápolnától sétány vezet fel a hegycsúcson álló 1708-ban épített Szent Sebestyén kápolnához.
  • A várostorony 1598-ban épült.
  • A szőlőhegyen kis kápolna áll Szent Orbán tiszteletére szentelve.
  • Szent Anna kápolna.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]