Pozsonyivánka
| Pozsonyivánka (Ivanka pri Dunaji) | |
 |
|
| A Grassalkovich-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Szenci |
| Turisztikai régió | Dunamenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1209 |
| Polgármester | Dr. Magdaléna Holcingerová |
| Irányítószám | 900 28 |
| Körzethívószám | 02 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5901 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 413 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 132 m |
| Terület | 14,26 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pozsonyivánka
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 11′ 15″, k. h. 17° 15′ 20″ | |
| Pozsonyivánka weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Pozsonyivánka (1900-ig Iványi, szlovákul Ivanka pri Dunaji) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Szenci járásban. Papfa tartozik hozzá. 2011-ben 5901 lakosából 5101 szlovák, 45 magyar és 35 cseh volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Pozsonytól 8 km-re északkeletre fekszik.
Pozsonyivánka területe két kataszteri területre oszlik [2]:
- Pozsonyivánka (Ivanka pri Dunaji) - 7,810 km²
- Papfa (Farná) - 6,447 km²
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban, az i. e. 4. évezredben is éltek emberek. Az i. e. 3500 körüli időből a lengyeli kultúra, a 2800 körüli időből a badeni kultúra cserépmaradványai kerültek elő. Az i. e. 1850 körüli időből a korai bronzkorból a snúrovi kultúra nyitrai típusának emlékeit találták meg. A település északnyugati határából az i. e. 1200 körüli időből származó településmaradványokat találtak. A 4. századból bronz Merkúr-szobrocska került elő.
Pozsonyivánkát 1209-ben II. András király adománylevelében "Iwand" néven említik először, melyben Szentgyörgyöt, Ivándot, Cseklészt és Éberhárdot a bolgárok elleni harcokban tett szolgálataiért a Hont-Pázmány nembeli Tamásnak adja. Mai településrésze Papfalva kezdetben a pozsonyi prépostsághoz és káptalanhoz tartozott. 1290-ben "Popfolva" néven említik. A két települést 1932-ben egyesítették. Pozsonyivánka az 1324-es tizedjegyzékben "Terra Iwan" alakban tűnik fel, ekkor már állt temploma és plébániája is. Egykor a Szentgyörgyi grófok birtoka volt. A 16. században Serédy Gáspár lett a birtokosa, majd Amadé Lénárt, Maholányi Tamás özvegye és Jeszenák János a birtokosai. Amadé Lénárt 1640-ben vadászkastélyt építtetett ide, melyet később rokokó stílusban építettek át. A falu északi részén levő erdő területből szép barokk kastélyparkot építettek. A 18. század közepén az ivánkai uradalmat Grassalkovich Antal vásárolta meg, aki a kastély mellé több gazdasági épületet is emeltetett. Ekkor épült fel az egyházi iskola is, amely egészen 1928-ig az új iskola felépültéig működött. Fia II. Antal idején fellendült a társasági élet a kastélyban. Ekkor épült fel a muzsikaház is. A Grassalkovichok 1841-ig voltak az uradalom birtokosai, 1842-ben Obrenovics Mihály szerb király vásárolta meg, aki 1858-ig volt a birtokosa. 1856-ban nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a templom is súlyosan megrongálódott, tornyát újjá kellett építeni. Obrenovics Mihály halála után az ivánkai uradalmat a Kéthelyi Hunyadi család szerezte meg, a tulajdonos felesége Júlia Erzsébet királyné udvarhölgye volt. A grófnő gazdag adományokkal látta el a templomot is. 1916-ban bekövetkezett halála után fia lett a birtokos, majd 1943-ban a jezsuiták vásárolták meg.
Vályi András szerint "IVÁNYI. Ivánka. Elegyes lakosú portális helység Posony Várm. földes Ura H. Grasalkovich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik nap kel. Cseklésznek, ész. Prátsának szomszédságokban, Posonyhoz 1 1/2 mértföldnyire, híresíti a’ földes Uraságnak igen gyönyörû kastéllya, melly kedves, és Hertzegi mulató helyet szolgáltat, ékesítik a’ körûlötte lévõ épûletek, és a’ ritka szépségû Hertzegi kert, mellyben külömbféle mulatsági épûletetskék is vannak, nevezetes bé kerített szigettye is van itt az Uraságnak, melly vadakkal gazdag, és mulatsági kelyekkel ékesíttetett, a’ két Dunának folyása között határja 3 nyomásbéli, közép termékenységû, kevés réttyei jók, piatzok Posonyban van, holott vagyonnyaikat jó áron el adhattyák. " [3]
Fényes Elek szerint "Ivánka, (Iványi), tót falu, Pozsony vgyében, fekszik Pozsonyhoz 1 1/2 órányira, Cséklészhez 1 fertály óra járásra, a kis Duna bal partján, kies erdõktõl, kertektõl, mezõségtõl körülvétetve: 484 kath., 10 evang. lak., kath. paroch. templommal, egy nagy kastélylyal és kerttel. Nézésre méltó az idevaló plébánosnak gyümölcsös kertje, melly több százféle nemes fajtáju alma, körtvély, baraczkfákkal dicsekedhetik, s honnan több ezer oltó-ágakat hordanak el mindenfelé a környékbe. F. u. h. Grasalkovich örökösök. " [4]
1910-ben 878, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Grassalkovich-kastély eredetileg 17. századi, a 18. század második felében rokokó stílusban, majd a 19. század végén neogótikus stílusban építették át.
- Keresztelő Szent Jánosnak szentelt rk.temploma valószínűleg a régebbi templom alapjaira épült 1770 és 1772 között.
- Nepomuki Szent János szobra 1777-ben készült.
- A Szent Rozália kápolna 1832-ben az előző évi nagy kolerajárvány után épült.
- 18. századi harangláb.
- Štefánik tábornok síremléke.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ http://www.geodesy.gov.sk/sgn/kusr09-2007.xls
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
