Nagyfödémes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyfödémes (Veľké Úľany)
Nagyfödémes címere
Nagyfödémes címere
Nagyfödémes zászlaja
Nagyfödémes zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Rang község
Első írásos említés 1221
Polgármester Gőgh Ferenc
Irányítószám 925 22
Körzethívószám 00421 (0) 31
Népesség
Teljes népesség 4301 fő (2006) +/-
Népsűrűség 103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 119 m
Terület 41.86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyfödémes  (Szlovákia)
Nagyfödémes
Nagyfödémes
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 10′ 0″, k. h. 17° 34′ 29″
é. sz. 48° 10′ 0″, k. h. 17° 34′ 29″
Nagyfödémes weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyfödémes (szlovákul Veľké Úľany, korábban Veľký Fedymeš) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban. 2001-ben 4180 lakosából 2971 magyar és 1164 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Galántától 12 km-re délnyugatra a Kis-Duna és a Feketevíz közötti síkságon fekszik. Hajmás (szk. Hajmáš) és Szőgyén (szk. Sedín), melyeket Nové Osady (korábban Švehlovo) néven összegeztek, Lencsehely, valamint az egykori Tehel tartozik hozzá.

[szerkesztés] Története

A község területe ősidők óta lakott, a hallstatt kor emberének települése került itt elő. A mai falut 1221-ben Fudemus néven említik először a pozsonyi vár tartozékaként. Neve a régi magyar födém (= méhkaptár) szóból ered, valószínűleg fejedelmi méhészek lakóhelye volt. A későbbiekben Wyfedenes, Fedemus alakban szerepel okiratokban. 1490-ben és 1505-ben I. Miksa császár serege dúlta fel. 1553-ban 30 adózó portája volt. A 16. században két faluból, Németfödémesből és Ófödémesből állt. 1646-ban a pozsonyi uradalom urbáriumában szerepel.[1] Legrégebbi ismert pecsétje 1825-ből való.[2] 1828-ban itt alapították Közép-Európa első cukorgyárát. 1862-ben árvíz, 1865-ben tűzvész, 1866-ban kolerajárvány sújtotta.

Vályi András szerint "Nagy Födémes. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Puszta Födémestöl egy mértföldnyire. Határja gazdag, réttye, legelõje jó, fája elég, vagyonnyainak eladására jó módgya, elsõ Osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Födémes (Nagy), népes magyar falu, Pozsony vmegyében, a kis Dunán tul, Diószeghez 1 mfd. távolságra. Számlál 1624 kath., 5 evang., 14 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa nagy kiterjedésü, de részint homokos, azonban jó rozst, buzát, dinnyét terem; legelõje tágas; erdeje szép, s vadakkal bõvölködik. F. u. a Pálffy nemzetség seniorátusa, de benne Lacsny ur is szép inscriptionalis jószágot bir." [4]

1910-ben 2709 lakosából 2679 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része. 1976-ban a községhez csatolták Nové Osady-t.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1670-ben épült. Tornya 1718-ban készült. 1756-ban mellékhajóval bővítették. 1958-ban renoválták.
  • A temető mellett emelkedő Kálvária kápolna 1756-ban épült a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. A keresztút stációi 1900-ban készültek.
  • Az evangélikus templomot 1958-ban a Pálffy-uradalom egykori gazdasági épületéből alakították ki.
  • A Lacsny-kúria 1828-ban épült.
  • A faluban tájház működik, mely a régi népi építkezést mutatja be.

[szerkesztés] Irodalom

  • Szabó János-Borsos Mihály 1999: A nagyfödémesi plébánia múltjából (1812, 1945). Pozsony.
  • Szénássy Árpád-Borovszký László: Nagyfödémes - Látnivalók.
  • Monografia obce Veľké Úľany. 2010.
  • Danter Izabella 2002: Die sakralen Kleindenkmäler der Gemeinde Nagyfödémes. Acta Ethnologica Danubiana 4, 49–59.
  • Danter Izabella 1994: A nagyfödémesi tájház. Hírharang 5/3, 17-18.
  • Horváth Katalin 1998: Nádfedés Nagyfödémesen. in: A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnázium és Alapiskola Almanachja 1997-1998. Bratislava, 78-82.
  • Koncsol László 2000: Nagyfödémes urbáriumából. Csallóköz-Žitný ostrov 39/51-52, 21.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  1. Maksay Ferenc-Felhő Ibolya-W. Beretzky Nóra-T. Polonyi Nóra 1959: Urbáriumok - XVI–XVII. század. MOL kiadványai 2 - Forráskiadványok 7, 236-239.
  2. ŠOBA Ivanka pri Nitre, fond Zerdahelyi, kr. 7 korešpondencia Viktora Z., I/ 18 - 1849 Vachó József végrendelete
  3. Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796) 
  4. Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851) 
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken