Modor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Modor (Modra)
Modra (Modern, Modor) - Horná brána.JPG
A városkapu
Modor címere
Modor címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Bazini
Turisztikai régió Nagyszombati
Rang város
Polgármester Hana Hlubocká
Irányítószám 900 01
Körzethívószám 00421 (0) 33
Népesség
Teljes népesség 8751 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 176 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 175 m
Terület 49,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Modor  (Szlovákia)
Modor
Modor
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 54″, k. h. 17° 18′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 54″, k. h. 17° 18′ 32″
Modor weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Modor (szlovákul Modra, németül Modern, latinul Modorinum) város Szlovákiában a Pozsonyi kerület Bazini járásában. 2011-ben 8751 lakosából 8199 szlovák volt.[2]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pozsonytól 22 km-re északkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a régi magyar Modor személynévből ered, ez pedig a madár főnévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bortermesztéséről híres város a 12. században már állott, kezdetben Pozsony várának tartozéka volt. A települést 1158-ban II. Géza oklevelében említik először, aki a nyitrai püspökségnek adta. 1241-ben a tatárok elpusztították. 1287-ben a pozsonyi Henrik ispáné, majd királynéi birtok. 1300 és 1321 között Csák Máté uralma alá tartozott. 1326-ból származik az első írásos feljegyzés a helyi szőlőtermesztésről. 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi először egyházát és Jakab nevű papját. 1361-ben Nagy Lajostól városi kiváltságokat kapott, 1569-ben I. Miksa kiterjesztette kiváltságait. A 16. században itt is elterjedt a reformáció, 1741 és 1934 között Modor evangélikus püspöki székhely volt. Mohl Éliás püspök volt az első, aki innen irányítva töltötte be hivatalát 1761-ig. A katolikus iskola 1594-ben evangélikus gimnáziummá alakult át, ahol több neves személyiség tanult. 1605-ben Bocskai hadai foglalták el. 1607-ben Rudolf magyar királytól szabad királyi városi rangot kapott. Erődítményei 1610 és 1646 között épültek. 1663-ban a török dúlta fel, 1705-ben és 1729-ben tűzvész pusztította. 1674-ben a bencések újraalapították katolikus plébániáját és gimnáziumát; utóbbi 1786-ban, a rend feloszlatása után népiskolává alakult.

Híres szőlőtermő vidék, itt teremnek Szlovákia leghíresebb borai.

Vályi András szerint "Nagy határja van e’ Városnak, melly mintegy kétmértföldnyire terjed, először 1379dikben, az után pedig 1702dikban újonnan meg határoztatott. Erdeji is nevezetesek, hegyei között leg magosabb Kogl hegye, melly meszsze el látást szolgáltat, kútfői között nevezteesek Herrnbrum, Dürnkegl, és Zlábek, patakján külömbféle malmok épűltek, határja jó termékenységű, levegője kiváltképen egésséges, borra híres, és egésséges, vásárjai középszerűek, ’s mind a’ kézi mesterségeknek, mind pedig a’ gazdáskodásnak folytatásában szorgalmatosak." [3]

Fényes Elek szerint "Környéke Modornak igen kies, nyugotra és északra szőlőhegyek, bikkes fenyves erdők, délre termékeny szántóföldek és kertek veszik körül. A belvárost a Modra patak futja keresztűl. Utczái elég szélesek, kövezettek. Házai ó izlés szerint vannak épitve. Van jeles r. kath., és 2 ágostai temploma, ágostai gymnasiuma. – Külvárost hármat számlál, ide nem értve Királyfalvát. Népessége 4500 lélek, közel fele katholikus, fele ágostai hitü, s nyelvre nézve 2/3 tótok, 1/3 németek. – Számos kézmüvesei közt a posztósok, fazekasok és bodnárok érdemelnek különösen emlitést; s az utóbbiak apró sörös hordóikat Posonba is lehordják. Országos vásárai mit sem érnek, de szombaton tartott hetivásárai igen élénkek. – Határa nagy kiterjedésű és sok javakkal áldatott meg. Szántóföldei ugyan kövecsesek, de trágya után jól fizetnek; rétje bőven van, erdeje 3983 holdra terjed; legelője azonban szűk és kavicsos; szőlőhegye roppant, és sok bort terem, de jóságára nézve a bazini, szentgyörgyi, grünaui borokkal ki nem állja a versenyt." [4]

Erődítéseit a 19. század végén bontották le, egy kapu és egy bástya maradt belőle, de régi templomai és polgárházai ma is állnak. 1910-ben 5009 lakosából 4124 szlovák és 347 magyar volt. A trianoni békeszerződés előtt rendezett tanácsú város volt Pozsony vármegyében.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A temetőben levő Keresztelő Szent János templom a 14. századból származik, a 16. és a 17. században bővítették.
  • A város főterén áll a Szent István király tiszteletére épített klasszicizáló reneszánsz római katolikus plébániatemplom, melyet 1873-ban építettek.
  • Az evangélikus templom 1863-ban épült.
  • A német templom 1863 és 1865 között épült.
  • A szlovák templomot 1825 és 1835 között építették.
  • A városháza melletti várostorony 1634-ből való.
  • A Havas Szűz Mária kápolna 1760-ban épült.
  • A Szentháromság kápolna 1758-ban épült.
  • A Mária Magdolna kápolna 1862-ben épült.
  • Kraľová Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomát 1863-ban építették.
  • A gimnázium előtt álló Szent Flórián kút 1752-ből való.
  • A város legrégibb építménye az egykori vár helyén épült fel 1925-ban a kastély, ma kertészeti és szőlészeti szakiskola.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]