Ľudovít Štúr

Ľudovít Štúr

Ľudovít Štúr (a maga korában Ludevít Velislav Štúr, magyarul néha Stúr Lajos, Zayugróc, 1815. október 29. – Modor, 1856. január 12.) a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen harcoló szlovák önkéntes résztvevőinek toborzója, egy, a Magyar Királyság országgyűlésében is résztvevő politikus, költő, író, újságíró, tanár, filozófus és nyelvész volt.

Élete

1827 és 1829 között Győrött tanult. 1836-1838 és 1840-1843 a pozsonyi evangélikus kollégiumban folytatta tanulmányait. Országgyűlési képviselősége 1847-ben kezdődött, egy évig vett részt a parlament munkájában, ahol 5 jelentős beszédet mondott. Az 1848-49-es forradalom idején belekezdett a szlovák követelések ismertetésébe (többek között autonómia a szlovákoknak Magyarországon belül, jobbágyság eltörlése, stb.), megszervezte a magyar uralom elleni Szlovák Felkelést, de nem járt sikerrel, 1849-ben a magyar forradalommal együtt lényegében a szlovák is elbukott, ugyanis ekkor a Habsburgoknak már nem volt szüksége a szlovákok segítségére. Ezután visszaköltözött szüleihez Zayugrócra, ahol az irodalomnak szentelte életét (1850-1856).

1856-ban Modoron vadászbaleset következtében meghalt, itt temették el.

Emléke

• Párkány szlovák nevét az ő tiszteletére kapta (Štúrovo).
• Arcképe látható volt a szlovák 500 koronás bankjegyen.

Művei

• 1845-1848 között kiadja az Orol Tatránski című lapot Pozsonyban.
• 1846 Nárečja Slovenskuo alebo potreba písaňja v tomto nárečí.
• 1846 Nauka reči Slovenskej.
• 1853 O národních písních a pověstech plemen slovanských. Praha.
• 1853 Spevy a piesne
• 1867 Slavjanstvo i mir buduščego (1851 Das Slawenthum und die Welt der Zukunft)

Irodalom

• Vladimír Matula (red.) 1956 Ľudovít Štúr - Život a dielo (1815 – 1856). Zborník materiálov z konferencie Historického ústavu Slovenskej akadémie vied. Bratislava.
• J. Dubnický 1958: Ľudovít Štúr - ako národný buditeľ, ideológ a politik (1815-1856), Sborník Filozofickej Fakulty Univerzity Komenského - Historica IX, 115-126.