Csataj
| Csataj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Szenci |
| Turisztikai régió | Dunamente,Kis-Kárpátok |
| Rang | község |
| Polgármester | Jozef Čič |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1085 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Terület | 12,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Csataj
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 16′, k. h. 17° 29′ | |
| Csataj weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csataj (szlovákul Čataj, németül Schattein) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Szenci járásban. 2011-ben 1085 lakosából 1060 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szenctől 9 km-re északkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már kőkorszaktól fogva éltek emberek, de előkerültek itt a bronzkorból, a vaskorból (kelta) és az Avar kaganátus időszakból származó leletek is.
A települést 1244-ben Chatey néven említik először. 1296-ban II. András király a Bugár családnak adja. Plébániáját 1397-ben alapították és valószínűleg első temploma is ekkor épült. A 14. században német telepesek érkeztek a községbe, mely a 18. századig a pozsonyi, a szomolányi, a bazini és a szentgyörgyi uradalom része volt. 1533-tól Serédi Gáspár birtoka, majd a 17. században Illéásházy István, majd az Apponyiak a birtokosai. Iskolája 1617-ben létesült. A 18. századtól a királyfai uradalom része, birtokosa a Pálffy család lett. Ekkor kezdődött a település reszlovakizációja, mely mára már tiszta szlovák falu lett. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "CSATAJ. Tót falu Poson Vármegyében a’ felső járásban, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Német Gurábnak, és Igramnak szomszédságokban, határja három nyomásbéli, ’s kiváltképen termékeny, réttyei, ’s szőleje is gazdagon termők, Csandal pusztája is van, és Csáde nevezetű álló vize, nevezetes javaihoz képest, az első Osztályba számláltatott. " [2]
Fényes Elek szerint "Csataj, tót falu, Pozsony vmegyében, Szencztől északnyugotra 2 kis órányira. Számlál 151 kath., 521 evang., 13 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok rétje, erdeje, s jó szántóföldje van. F. u. gr. Pálffy Ferencz." [3]
1910-ben 997, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1775-ben épült barokk stílusban, 1820 és 1830 között klasszicista stílusban alakították át. Kívülről 1965-ben, belülről 1991-ben restaurálták.
- A községnek gazdag népi hagyományai, népviselete, népi együttese és zenekara van.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1926-ban Bohuslav Chropovský régész, akadémikus.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Nemhivatalos oldal
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Csataj Szlovákia térképén
- Csataj ismertetője – angolul
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
