Csallóközkürt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csallóközkürt (Ohrady)
Csallóközkürt templom 2.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Turisztikai régió Dunamente
Rang község
Polgármester Kubik József
Népesség
Teljes népesség 1168 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 115 m
Terület 14,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csallóközkürt (Szlovákia)
Csallóközkürt
Csallóközkürt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 59′, k. h. 17° 42′Koordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 17° 42′
Csallóközkürt weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csallóközkürt (szlovákul Ohrady, korábban Kert na Ostrove) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunaszerdahelytől 6 km-re keletre fekszik.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom közelében található egy gólyafészek, amelyben 2013-ban 3 fiókát számoltak össze.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut 1138-ban említik először. Neve a magyar kürt törzsnévből származik, (török: kögur = mellecske). Határában feküdt az egykori Nyék határőrfalu. 1252-ben a települést IV. Béla király a pozsonyi káptalannak ajándékozta. 1324-ben Miklós pozsonyi ispán jelentésében említik Szerdahely és Kürt piacait.[3] Szent István első vértanúnak szentelt templomát 1390-ben említik először. 1399-ben küldöttség járt a faluban, hogy elvégezzék Kymch, Kürt (Kyarth), Nyárasd és Alistál (Sthal), ill. Zaruaswrum (Prepostzele) és Synky (Synkechekutha) tavak határjárását.[4] A 15. században a Bazini és Szent-Györgyi grófok birtoka. Később az Apponyi és Pállfy család birtoka lett, akik Tájlakon kis kastélyt is építettek.

A reformáció terjedését követő vallási villongások következtében a kürti egyház a 16. század elején megszűnt létezni. A falunak több mint 350 éven át még papja sem volt, 1634-ben a templom is elpusztult. A mai is álló templom csak a 20. században épült fel. 1649-ben a községnek már volt óvodája, az iskolát valószínűleg a 19. század elején alapították. A falu lakói nagyrészt szegény emberek, zsellérek voltak, akiket az 1866-67 évek természeti csapásai is sújtottak és eladósodtak. 1872-ben a kürti egyház ismét önálló plébánia lett.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 903, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 1168 lakosából 1092 magyar és 70 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát 1933-ban építették, ekkor bontották le a korábbi gótikus templom maradványait is. 1996-ban renoválták. Egyik harangja 1482-ből származik. Márvány főoltára Mária Terézia szétvert és lebontott pozsonyi emlékműve talapzatának anyagából készült.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy Attila 2012: A csallóközkürti Szent István vértanú templom. Remény.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. bociany.sk No. 957
  3. Blazovich László 1993: Anjou–kori Oklevéltár VIII 1324. Budapest–Szeged, 13 No. 8.
  4. Vladimír Rábik 2008: Diplomatarium Sancto-Adalbertinum - Stredoveké listiny v Literárnom archíve Spolku sv. Vojtecha (1181) 1214-1543. Martin, 147-150 No. 51-52.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csallóközkürt témájú médiaállományokat.