Csallóközkürt
| Csallóközkürt | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Turisztikai régió | Dunamente |
| Rang | község |
| Polgármester | Kubik József |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1168 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Terület | 14,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Csallóközkürt
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 47° 59′, k. h. 17° 42′ | |
| Csallóközkürt weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csallóközkürt (szlovákul Ohrady, korábban Kert na Ostrove) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. 2011-ben 1168 lakosából 1092 magyar és 70 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Dunaszerdahelytől 6 km-re keletre fekszik.
Története [szerkesztés]
A falut 1138-ban említik először. Neve a magyar kürt törzsnévből származik, (török: kögur = mellecske). Határában feküdt az egykori Nyék határőrfalu. 1252-ben a települést IV. Béla király a pozsonyi káptalannak ajándékozta. 1324-ben Miklós pozsonyi ispán jelentésében említik Szerdahely és Kürt piacait.[2] Szent István első vértanúnak szentelt templomát 1390-ben említik először. 1399-ben küldöttség járt a faluban, hogy elvégezzék Kymch, Kürt (Kyarth), Nyárasd és Alistál (Sthal), ill. Zaruaswrum (Prepostzele) és Synky (Synkechekutha) tavak határjárását.[3] A 15. században a Bazini és Szent-Györgyi grófok birtoka. Később az Apponyi és Pállfy család birtoka lett, akik Tájlakon kis kastélyt is építettek.
A reformáció terjedését követő vallási villongások következtében a kürti egyház a 16. század elején megszűnt létezni. A falunak több mint 350 éven át még papja sem volt, 1634-ben a templom is elpusztult. A mai is álló templom csak a 20. században épült fel. 1649-ben a községnek már volt óvodája, az iskolát valószínűleg a 19. század elején alapították. A falu lakói nagyrészt szegény emberek, zsellérek voltak, akiket az 1866-67 évek természeti csapásai is sújtottak és eladósodtak. 1872-ben a kürti egyház ismét önálló plébánia lett.
1910-ben 903, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát 1933-ban építették, ekkor bontották le a korábbi gótikus templom maradványait is. 1996-ban renoválták. Egyik harangja 1482-ből származik. Érdekesség, hogy márvány főoltára Mária Terézia szétvert és lebontott pozsonyi lovasszobrának anyagából készült.
Irodalom [szerkesztés]
- Nagy Attila 2012: A csallóközkürti Szent István vértanú templom. Remény.
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Blazovich László 1993: Anjou–kori Oklevéltár VIII 1324. Budapest–Szeged, 13 No. 8.
- ↑ Vladimír Rábik 2008: Diplomatarium Sancto-Adalbertinum - Stredoveké listiny v Literárnom archíve Spolku sv. Vojtecha (1181) 1214-1543. Martin, 147-150 No. 51-52.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
