Nemeskajal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemeskajal (Kajal)
Nemeskajal templom.JPG
Evangélikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1297
Polgármester Farkas Lívia
Irányítószám 925 92
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 1499 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 108 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 117 m
Terület 13,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemeskajal (Szlovákia)
Nemeskajal
Nemeskajal
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 17° 47′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 17° 47′ 00″
Nemeskajal weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemeskajal (1899-ig Kajal, szlovákul Kajal) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban.

Kiskajal és Óny puszta (1283 Ouun/ Own[2]) tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galántától 5 km-re keletre fekszik, szomszédos települései Tósnyárasd és Vágkirályfa. A település közelében található a Vág felduzasztásából létesített Vágkirályfai víztározó.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harcosgyepi-dűlőjében a középkorban valószínűleg határőrfalu volt. A mai települést 1297-ben említik először. Mozgalmas története során többször pusztították hadak és katasztrófák. A falu legrégibb ismert pecsétje 1855-ből származik. Pecsétjén késő gótikus pajzsban kardot tartó lovas, a pajzs fölött sisak, rajta kardot tartó kar. A körirat szövege: Nemes Kajal helység 1855.[3] Iskolájának legkorábbi említése 1790-ből származik.

Vályi András szerint "KAJAL. Magyar nemes falu Posony Várm. földes Urai c. Boronkay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és más vallásúak, Plébániája 1780dikban állíttatott fel; és az előtt Galántához tartozott, G. Batthyáni Fülep nevezetes fundátziót tett a’ Plébánusnak tartására, fekszik Galántához 2/4 mértföldnyire, határja középszerű, réttye, erdeje van." [4]

Fényes Elek szerint "Kajal, magyar falu, Pozsony vmegyében, Galanthához keletre 1 órányira. Lakja 986 kath., 165 evang., 26 reform., 28 zsidó. Kath. paroch. templom. Sok rét és legelő; nagy juhtenyésztés. F. u. többen. Ut. p. Szered. " [5]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.

A második világháború után a szlovák–magyar lakosságcsere keretében magyar lakosainak egy részét áttelepítették Magyarországra és a helyükre magyarországi szlovákok települtek.[6]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1457, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1417 lakosából 1004 magyar és 358 szlovák volt.

2011-ben 1499 lakosából 891 magyar, 496 szlovák, 11 cigány, 4 cseh, 3-3 ukrán és német, 2 ruszin, 1 horvát és 88 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma (Szentolvasó Királynője) a 16. században épült reneszánsz stílusban.[7] A 19. század végén teljesen átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Utolsó rekonstrukciója 1992-1995 között történt.
  • Evangélikus templomát 1898-ban építették neogótikus stílusban. 1995 és 1998 között restaurálták.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Iskola: Nemeskajali Magyar Tannyelvű Alapiskola 1.-4.
  • Óvoda: Nemeskajali Magyar Tannyelvű Óvoda

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapiskola  
Nepomuki Szent János-szobor  
Kopjafák a templom mögött, balról jobbra: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, a település 700. évfordulója, 1948-as kitelepítés  
Kereszt 1918-ból  

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magda Pichlerová 1978: Nález kamenného sekeromlatu vo Váhu pri obci Kajal. AVANS 1977, 199.
  • Pukkai László 1997: Kajal-Nemeskajal. Nitra.
  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3254, 3256.
  3. Pukkai, L. 1997: Kajal-Nemeskajal. Nitra, 15
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Nemeskajal (Kajal). A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig. (Hozzáférés: 2010. november 19.)
  7. Forster Gyula (szerk.) 1906: Magyarország műemlékei II. Budapest, 658.
  8. Beke Margit 1989: Esztergomi kanonokok (1900-1985). Unterhaching, 104-105.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskajal témájú médiaállományokat.