Nemeskajal
| Nemeskajal (Kajal) | |
| Evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Turisztikai régió | Dunamenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1297 |
| Polgármester | Kosztolányi Tibor |
| Irányítószám | 925 92 |
| Körzethívószám | 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1499 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 108 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 117 m |
| Terület | 13,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 17° 47′ 00″ | |
| é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 17° 47′ 00″ | |
| Nemeskajal weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nemeskajal (1899-ig Kajal, szlovákul Kajal) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban.
Kiskajal és Óny puszta (1283 Ouun/ Own[2]) tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Galántától 5 km-re keletre fekszik, szomszédos települései Tósnyárasd és Vágkirályfa. A település közelében található a Vág felduzasztásából létesített Vágkirályfai víztározó.
Története [szerkesztés]
Harcosgyepi-dűlőjében a középkorban valószínűleg határőrfalu volt. A mai települést 1297-ben említik először. Mozgalmas története során többször pusztították hadak és katasztrófák. A falu legrégibb ismert pecsétje 1855-ből származik. Pecsétjén késő gótikus pajzsban kardot tartó lovas, a pajzs fölött sisak, rajta kardot tartó kar. A körirat szövege: Nemes Kajal helység 1855.[3]
Vályi András szerint "KAJAL. Magyar nemes falu Posony Várm. földes Urai c. Boronkay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és más vallásúak, Plébániája 1780dikban állíttatott fel; és az elõtt Galántához tartozott, G. Batthyáni Fülep nevezetes fundátziót tett a’ Plébánusnak tartására, fekszik Galántához 2/4 mértföldnyire, határja középszerû, réttye, erdeje van." [4]
Fényes Elek szerint "Kajal, magyar falu, Pozsony vmegyében, Galanthához keletre 1 órányira. Lakja 986 kath., 165 evang., 26 reform., 28 zsidó. Kath. paroch. templom. Sok rét és legelõ; nagy juhtenyésztés. F. u. többen. Ut. p. Szered. " [5]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
A második világháború után a szlovák–magyar lakosságcsere keretében magyar lakosainak egy részét áttelepítették Magyarországra és a helyükre magyarországi szlovákok települtek.[6]
Demográfia [szerkesztés]
1910-ben 1457, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 1417 lakosából 1004 magyar és 358 szlovák volt.
2011-ben 1499 lakosából 891 magyar, 496 szlovák, 11 cigány, 4 cseh, 3-3 ukrán és német, 2 ruszin, 1 horvát és 88 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma (Szentolvasó Királynője) a 16. században épült reneszánsz stílusban. A 19. század végén teljesen átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Utolsó rekonstrukciója 1992 és 1995 között történt.
- Evangélikus templomát 1898-ban építették neogótikus stílusban. 1995 és 1998 között restaurálták.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1879. november 8-án Szokolay Antal teológus, esztergomi kanonok.[7]
- Itt született 1921. március 21-én Chemez Árpád festőművész.
- Itt született 1925. május 25-én Meisel Tibor vegyészmérnök, egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora.
Oktatás [szerkesztés]
- Iskola: Nemeskajali Magyar Tannyelvű Alapiskola 1.-4.
- Óvoda: Nemeskajali Magyar Tannyelvű Óvoda
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Szentpétery Imre - Borsa Iván 1961: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/ 2-3 1272-1290. Budapest, 322 No. 3254, 3256.
- ↑ Pukkai, L. 1997: Kajal-Nemeskajal. Nitra, 15
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Nemeskajal (Kajal). A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig. (Hozzáférés: 2010. november 19.)
- ↑ Beke Margit 1989: Esztergomi kanonokok (1900-1985). Unterhaching, 104-105.
Galéria [szerkesztés]
|
|
|||||||||||

