Pusztafödémes
| Pusztafödémes (Pusté Úľany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Turisztikai régió | Dunamenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1301 |
| Polgármester | Drahotína Šimeková |
| Irányítószám | 925 28 |
| Körzethívószám | 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1685 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 124 m |
| Terület | 24,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pusztafödémes
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 14′ 00″, k. h. 17° 34′ 10″ | |
| Pusztafödémes weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Pusztafödémes (szlovákul Pusté Úľany) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Galántától 12 km-re északnyugatra terül el.
Élővilága [szerkesztés]
Pusztafödémesen korábban volt gólyafészek.[2]
Története [szerkesztés]
A települést 1221-ben "Villa Fudemus" néven említik először, a pozsonyi vár tartozéka volt. Neve az ősi magyar „födém” (= méhkaptár) szóból való, valószínűleg fejedelmi méhészek lakóhelye volt, amely időközben elpusztult, majd újratelepült. Több nemesi család birtoka, majd a Zichy családé. 1681-től Pozsony vármegye egyik artikuláris helye.
Vályi András szerint "Puszta Födémes. Tót falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Posontól négy mértföldnyire, nevezetes vala Tsadek nevû tava, melly már lefolyóva tétettetett, és nem tsak jó legelõt szolgáltat; hanem a’ Posoni út is általa meg rövidíttetett. Határja jó termékenységû." [3]
Fényes Elek szerint "Födémes (Puszta), vegyes magyar-tót falu, Pozsony vmegyében, Szenczhez keletre 1 1/2 óra, a Csádé patakja mellett: 960 kath., 177 evang., 19 ref., 8 zsidó lak. Ékesitik ezen helységet a kath. és evang. anyatemplomok, a földesuraknak csinos épületei és kertjei. Nagy kiterjedésü határja igen termékeny; rétje, legelõje sok, s azért számos csapat és többnyire nemesitett juhnyájakat táplál; fában szükséget szenved; a Pozsonyból Szenczre vivõ országutban van két vendégfogadója. F. u. több közbirtokosok." [4]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
Demográfia [szerkesztés]
A középkorban még színmagyar falu a magyar-szlovák nyelvhatár folyamatos délre húzódásával megállíthatatlanul elszlovákosodott. Az 1910-es évek kezdetén már csak néhány idős lakosa beszélt magyarul.[5]
1910-ben 1697, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1544 lakosából 1486 szlovák és 29 magyar volt.
2011-ben 1685 lakosából 1596 szlovák és 33 magyar volt.
Nevezeteségei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma eredetileg 1660-ban épült reneszánsz stílusban. A 19. században egy tűzvész után újjáépítették.
- Szent László tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. századból származik.
- Műemléke még egy 1721-ben készült útmenti szobor és kereszt.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1764. július 5-én Lavotta János zeneszerző, hegedűművész.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ bociany.sk No. 1099
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Földes György: Visszaemlékezések (96. oldal)
|
|||||||||||
