Pusztafödémes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztafödémes (Pusté Úľany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Galántai
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1301
Polgármester Henrich Čambál
Irányítószám 925 28
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 1685 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 124 m
Terület 24,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztafödémes (Szlovákia)
Pusztafödémes
Pusztafödémes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 14′ 00″, k. h. 17° 34′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 00″, k. h. 17° 34′ 10″
Pusztafödémes weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pusztafödémes (szlovákul Pusté Úľany) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galántától 12 km-re északnyugatra terül el.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pusztafödémesen korábban volt gólyafészek.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1221-ben "Villa Fudemus" néven említik először, a pozsonyi vár tartozéka volt. Neve az ősi magyar „födém” (= méhkaptár) szóból való, valószínűleg fejedelmi méhészek lakóhelye volt, amely időközben elpusztult, majd újratelepült. Több nemesi család birtoka, majd a Zichy családé. 1681-től Pozsony vármegye egyik artikuláris helye.

Vályi András szerint "Puszta Födémes. Tót falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Posontól négy mértföldnyire, nevezetes vala Tsadek nevű tava, melly már lefolyóva tétettetett, és nem tsak jó legelőt szolgáltat; hanem a’ Posoni út is általa meg rövidíttetett. Határja jó termékenységű." [3]

Fényes Elek szerint "Födémes (Puszta), vegyes magyar-tót falu, Pozsony vmegyében, Szenczhez keletre 1 1/2 óra, a Csádé patakja mellett: 960 kath., 177 evang., 19 ref., 8 zsidó lak. Ékesitik ezen helységet a kath. és evang. anyatemplomok, a földesuraknak csinos épületei és kertjei. Nagy kiterjedésü határja igen termékeny; rétje, legelője sok, s azért számos csapat és többnyire nemesitett juhnyájakat táplál; fában szükséget szenved; a Pozsonyból Szenczre vivő országutban van két vendégfogadója. F. u. több közbirtokosok." [4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban még színmagyar falu a magyar-szlovák nyelvhatár folyamatos délre húzódásával megállíthatatlanul elszlovákosodott. Az 1910-es évek kezdetén már csak néhány idős lakosa beszélt magyarul.[5]

1910-ben 1697, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1544 lakosából 1486 szlovák és 29 magyar volt.

2011-ben 1685 lakosából 1596 szlovák és 33 magyar volt.

Nevezeteségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]