Hidaskürt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hidaskürt (Mostová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rangközség
Első írásos említés1245
PolgármesterRózsár Tibor
Irányítószám925 07
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámGA
Testvérvárosok
Lista
Csallóközkürt
Népesség
Teljes népesség1578 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
Terület25,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′ 32″, k. h. 17° 40′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 32″, k. h. 17° 40′ 37″
Hidaskürt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidaskürt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hidaskürt (szlovákul Mostová) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Galántától 8 km-re délnyugatra, a Dudvág és a Fekete-víz partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1245-ben "Curty" néven említik először, az egykori Feketenyék határjárásában.[2] A továbbiakban 1252-ben, 1255-ben, 1260-ban, 1271-ben, 1274-ben, 1276-ban, 1277-ben, 1291-ben, 1297-ben és 1299-ben említik.[3]

Neve a magyar "Kürt" törzsnévből származik, névelőtagja vízen itt átívelő hídra utal. Pozsony várának tartozéka volt. Egykori templomát 1396-ban említik először, később a török harcokban megrongálódott és a 18. század közepén le kellett bontani. A falu a 14. század elején Csák Máté birtoka lett. A település ebben az időben Kis- és Nagykürt részekre szakadt, de volt külön Kürt és Nemeskürt is. 1491-től Sempte várának uradalmához tartozott. 1624-ben az Eszterházy család szerezte meg, melynek birtokközpontja Galántán volt. A 17. század közepén Széchenyi Lőrinc szerzett itt birtokot. Iskolájának legkorábbi említése 1774-ből származik. 1817-ben a tallósi uradalom része lett.

Vályi András szerint "HÍDAS KÜRT. Magyar falu Posony Várm. lakosai katolikusok, fekszik Viszkelettől 1/4 órányira, Dudvág vize mellett, főldes Ura G. Eszterházy Uraság, két nyomásra vannak szántó földgyei osztva, réttye, legelője, és fája van."[4]

Fényes Elek szerint "Hidas-Kürth, Pozsony m. magyar falu, a Dudvágh vizénél, Diószegtől délre 1 1/2 mfldnyire. Lakja 1132 kath. Van egy kath. paroch. temploma, tágas termékeny határa, szép erdeje, sok rétje. F. u. gr. Eszterházy Mihály. Ut. p. Cseklész."[5]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét visszakerült Magyarországhoz. A szocializmus idején központi község volt a Vörös Csillag EFSz révén (mely a rendszerváltás után megszűnt). 1990-ben alapították szakközépiskoláját. Napjainkban is mezőgazdasági település, bár sokan járnak dolgozni Galánta üzemeibe és kis nyomdája is van (az egykori szövetkezet irodaépületében).

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1555 lakosából 1434 magyar és 54 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1627 lakosából 1580 magyar és 36 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1661 lakosából 1615 magyar és 35 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1559 lakosából 1546 magyar és 11 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1606 lakosából 1589 magyar és 10 csehszlovák volt.

1930-ban 1677 lakosából 1590 magyar és 21 csehszlovák volt.

1941-ben 1698 lakosából 1687 magyar és 9 szlovák volt.

1970-ben 1741 lakosából 1505 magyar és 225 szlovák volt.

1980-ban 1715 lakosából 1560 magyar és 152 szlovák volt.

1991-ben 1606 lakosából 1443 magyar és 151 szlovák volt.

2001-ben 1600 lakosából 1409 magyar és 177 szlovák volt.

2011-ben 1595 lakosából 1269 magyar és 283 szlovák volt.

2021-ben 1578 lakosából 1182 (+40) magyar, 317 (+28) szlovák, 4 (+3) cigány, 7 egyéb és 68 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született Halmi Jenő (1877-1937 után) színész, színházigazgató.
  • Itt tanított Gágyor József (1941) pedagógus, néprajzi gyűjtő, helytörténész.
  • Itt tanított Szanyi Mária (1945) néprajzkutató, pedagógus.
  • Itt szolgált Szaiff János római katolikus plébános.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomát – a korábbi templom helyén – 1759-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök püspök építtette, későbarokk stílusban. Tervezője Fellner Jakab volt. 1763-ban sekrestyével bővítették. Falfestményeit 1960-ban Massányi Ödön festette. Főoltára 19. századi. Felszereléséből figyelmet érdemel az az 1729-ben készített monstrancia, melyet Buday Mihály és felesége, Kása Judit adományozott a templomnak.
  • Kiss Sándor akadémiai festő szobra.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Georgius Fejér 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis IV/1. Budae, 380-381; Szentpétery Imre 1927: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I/2. Budapest, 243 No. 812.
  3. ↑ Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza. Pozsony: Kalligram. 2000. ISBN 80-7149-219-1   330-331.
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ ma7.sk

Források[szerkesztés]

  • Staššíková-Štukovská, Danica 2009: Analýza náhrdelníka z Mostovej. K termínom závesok a korálik. Študijné Zvesti 45.
  • Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 45 No. 90-91.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hidaskürt&oldid=26840940”